A MÁV eredetileg úgy adta volna el a területet az arab befektetőknek, hogy előtte hulladék- és kármentesíti, elbontja a még meglévő épületeket, de Lázár János új terveinek bejelentése után kiderült, hogy nincs rá pénz. A beruházással korábban foglalkozott Szabadon című tényfeltáró műsorunk is.
„Lázár János építési és közlekedési miniszter 2025. január 8-án tíz olyan vállalást fogalmazott meg, amelyek célja, hogy a MÁV-csoport által nyújtott szolgáltatások gyorsan és érezhető mértékben javuljanak. Ezeknek a lépéseknek jelentős a forrásigénye, ez pedig indokolttá tette a közlekedési vállalatcsoport rendelkezésére álló erőforrások elosztásának és felhasználásának újragondolását – írta pénteki közleményében a MÁV. – Ennek következményeként a Rákosrendező fejlesztési terület kármentesítési és hulladékelszállítási feladatainak ellátására – eleve feltételesen – kiírt közbeszerzési eljárást forráshiány miatt érvénytelenítette az ajánlatkérő. A MÁV Zrt. ennek megfelelően nem végez majd kármentesítési, bontási és hulladékelszállítási tevékenységet, a terület – vasútüzemtől elválasztott része – várhatóan a jelenlegi állapotában kerül értékesítésre.”
Lázár János említett tízpontos bejelentése többek között olyan elemeket tartalmaz, hogy június 1-jétől húsz percnél nagyobb késés esetén a MÁV visszatéríti a vonatjegy árának felét, felújítják az összes vasútállomás mosdóját, illetve nyáron buszokkal egészítik ki az InterCity-vonatokat.
Ehhez kapcsolódóan: Ezermilliárdokból kifényesített rozsdaövezet – tényfeltáró műsorunk a témában
A mini-Dubaj elnevezés azért terjedt el a közbeszédben a Budapest szívében, a Hősök tere mögött elterülő, 130 hektáros terület hasznosításával kapcsolatban, mert a beruházó a dubaji Burdzs Kalifát, a világ legmagasabb épületét is építtető Mohamed Alabbar lenne, aki nemcsak egy 220-240 méter magas tornyot építene Rákosrendezőre, de egy kisebb Dubaj-szerű negyedet is irodablokkokkal és luxuslakásokkal.
Budapest vezetése tiltakozott a tervek ellen, mivel diákvárost, közparkot és szociális bérlakásokat szánt oda. Tavaly februárban Szabadon című tényfeltáró riportsorozatunkban részletesen bemutattuk a beruházás (addig megismerhető) hátterét, többek között azt, hogy Mohamed Alabbar Belgrádban épített hasonló városnegyedet erős kormányzati hátszéllel a Duna partjára, ez azonban egyáltalán nem járult hozzá Belgrád élhetőbbé tételéhez.
A műsorban megszólalt Erős Zoltán, Budapest főépítésze is, aki azt mondta: alig tudni valamit a konkrét tervekről. A dubajozást végképp nem tudja hova tenni: „Budapest egy történetileg kialakult város, Dubaj a semmiből nőtt nagyra. Tehát mi az a tevékenység, ami ezen a területen lesz? Mit jelent az, hogy Dubaj? Táncosnők lesznek? Kaszinók lesznek? Vagy egy mulatónegyed?”
