A drónok berepülése potenciálisan robbanásveszélyessé teheti a viszonyt Belarusz és Oroszország között. Az utóbbi felvonulási terepként használta nála jóval kisebb nyugati szomszédját Ukrajna elleni háborújához, és olyan fegyvereket állomásoztat ott, amelyek fenyegetést jelenthetnek a NATO-ra.
Szeptember 10-én a hajnali órákban, miközben orosz drónrajok léptek be a belarusz légtérbe és haladtak nyugatra, a lengyel határ felé, egy belarusz katonatiszt felvette a telefont, és egy közvetlen vonalon figyelmeztette lengyel kollégáját.
Nem ez volt az első ilyen eset.
És nem Lengyelország volt az egyetlen szomszéd, akinek telefonáltak a belaruszok. A Belarusszal északnyugaton határos Litvániában is kaptak már hasonló figyelmeztetést katonai tisztviselők.
Oroszország fokozza a drónhadviselést Ukrajna ellen, egyre több ilyen eszközt küld Belarusz fölé – ez zavarja Minszket, mert el kell döntenie: leszedi vagy zavarja-e őket, figyelmezteti-e a szomszédjait, esetleg egyszerre lépi-e meg mindezt. Ráadásul anélkül, hogy magára haragítaná Moszkvát, amelynek katonai és biztonsági struktúrái összefonódnak az övével.
2024 júliusa óta legalább 700 orosz drón lépett be a belarusz légtérbe a Szabad Európa hivatalos nyilatkozatokon, nyílt forráskódú jelentéseken és a hatóságok által 2025 februárjában bezárt belarusz Hajun megfigyelőcsoport adatain alapuló becslése szerint.
Azt nem tudni, hogy ebből mennyit lőtt le vagy tartóztatott fel a belarusz hadsereg; alig néhány ilyen esetről számolt be a kormány vagy az állami média. Ugyanakkor 2024 júliusa óta több tucat meg nem erősített jelentés látott napvilágot – főként közösségi médiabejegyzések formájában – arról, hogy drónok roncsai hullottak belarusz földre.
Ezek egyike az a 2024. augusztus 29-i hajnali incidens, amikor egy belarusz vadászrepülőgép lelőtt egy kamikaze drónt az ország déli részén, Homel környékén – ez volt az első olyan ismert eset, amikor Minszk szándékosan tartóztatott fel egy orosz drónt.
Az esetek túlnyomó többségében azonban a belarusz tisztviselők nem mondtak és nem is tettek semmit.
A drónok berepülése potenciálisan robbanásveszélyessé teheti az időnként feszült viszonyt Belarusz és Oroszország között. Az utóbbi felvonulási terepként használta nála jóval kisebb nyugati szomszédját Ukrajna elleni háborújához és olyan fegyvereket állomásoztat ott, amelyek fenyegetést jelenthetnek a NATO-ra.
„Ezek a drónok rendszeresen letérnek az útvonalukról, ellenőrizetlenül repülnek be Belaruszba, és Lukasenkának fontos, nem pedig Oroszországnak, hogy a drónok ne zuhanjanak a belarusz emberek fejére és házaira” – mondta Artsyom Shraybman belarusz politikai elemző, a régóta hatalmon lévő Alekszandr Lukasenka elnökre utalva.
„Lukasenkának teljes mértékben jogában áll bosszankodni azon, hogy ez ilyen gyakran előfordul országa légterében” – mondta Shraybman, aki együtt dolgozik a Carnegie Nemzetközi Békéért Alapítványával.
Sem a lengyel, sem a litván védelmi minisztérium tisztviselői nem válaszoltak a Szabad Európa kérdéseire.
A litván védelmi miniszter egyik helyettese újságíróknak megerősítette, hogy a belarusz tisztviselők szeptember 10-én értesítették litván kollégáikat a berepülő drónokról.
„Fenntartjuk a kapcsolatot Belarusszal, de teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy Belarusz nem a partnerünk, és semmilyen módon nem szövetséges állam” – mondta Karolis Aleksa szeptember 17-én. „Létezik egy forródrót, és szükség esetén ezt a csatornát használják.”
Ehhez kapcsolódóan:Lengyel tábornok: A belaruszok figyelmeztettek minket, hogy drónok tartanak felénk a légterükön keresztül
Lukasenka ingája
A több mint három évtizede hatalmon lévő és gyakorlatilag rivális nélküli Lukasenka kötéltáncot folytat, amikor nyit a Nyugat felé, miközben enged Moszkva nyomásának a szorosabb integráció érdekében.
A Donald Trump első elnöksége idején bekövetkezett rövid enyhülés után – Mike Pompeo 2020 februári minszki látogatása volt az első külügyminiszteri vizit 26 év után – Lukasenka az augusztusi, sokak által elcsaltnak tartott választások után visszalendült Oroszországhoz.
A hónapokig tartó, példa nélküli ellenzéki tüntetések masszív szigorú biztonsági intézkedésekhez vezettek, amelyek ezreket érintettek, és Lukasenkát visszaszorították a pária státuszba.
Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított teljeskörű orosz invázió megrázta Lukasenka kormányát, de ő – megőrizve a semlegességet – ellenállt az orosz nyomásnak, hogy belarusz katonákat küldjön Ukrajnába. A belarusz kórházakban azonban gyakran és nagy számban kezelnek sebesült orosz katonákat.
A belarusz légtéren átrepülő orosz drónok azonban különös kockázatot jelentenek Minszk számára.
„Létezik egy többé-kevésbé egyértelmű szabály: amíg Belarusz nem veti be a saját csapatait ebben a háborúban, és nem adja területét egy nyilvánvaló támadáshoz Ukrajna vagy NATO-országok ellen, addig semleges országnak számít” – mondta Oleksiy Izhak, a kijevi Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének elemzője. „És senki sem fog hozzányúlni Belaruszhoz.”
„Lukasenka valószínűleg megpróbálja nem nagydobra verni ezt” – hogy orosz drónok zuhannak be Belaruszban –, mert nem akarja, hogy a belarusz lakosság megijedjen vagy mérges legyen Oroszországra – mondja Eitvydas Bajarunas, Litvánia egykori moszkvai és londoni nagykövete.
A hatóságok törölni próbálták a közösségi médiabejegyzéseket is a belarusz légtérben megjelenő drónokról.
2024 októberében egy különleges rendőri egység KGB-tisztekkel együtt őrizetbe vett egy nőt a Belarusz déli részén fekvő Kalinkavicsiben, miután egy városi chatszobában kitett egy videót egy drón lezuhanásáról, amelyet a háza térfigyelő kamerája rögzített. A nő ellen pánikkeltés és álhírterjesztés miatt indult eljárás.
Ki zavarja a drónokat?
Van más oka is annak, hogy orosz drónok zuhannak le Belaruszban: az elektronikus hadviselés vagy a zavarás.
Paval Muravejka vezérőrnagy, a belarusz hadsereg vezérkari főnöke néhány órával a lengyel incidens után – melynek során mintegy 20 drón lépett be a lengyel légtérbe – szokatlan, angol nyelven adott nyilatkozatában azt mondta, hogy néhány orosz drón elektronikus zavarás miatt eltévedt a belarusz légtérben. A belarusz védelmi alakulatok lelőtték őket – tette hozzá.
Muravejka nem árulta el, hogy kinek a drónjairól van szó; Ukrajna is kiterjedt drónkapacitással rendelkezik, és csaknem minden éjjel indít légitámadásokat orosz célpontok ellen.
Szakértők szerint azonban kevéssé valószínű, hogy Ukrajna a belarusz légteret használja, amikor orosz helyszíneket vesz célba.
De az elektronikus zavarás minden valószínűség szerint Ukrajnából indult, mondja Bajarunas.
Az oroszországi drónok és rakéták repülési útvonalát feltérképező nyílt forráskódú nyomkövetők szerint az orosz hadsereg rutinszerűen veszi igénybe Belarusz délkeleti területét, amikor Ukrajnát támadja.
2024. július 12-én volt az első olyan ismert incidens, amelyben egy orosz drón repült Belarusz felett.
Lukasenka először 2024 szeptemberében tett nyilvánosan említést egy drón lezuhanásáról, körülbelül két hónappal azután, hogy egy drón megsemmisült Belarusz déli részén, Babrujszk város közelében. Egy Szuhoj Szu-30-as vadászrepülőgép és egy Mi-24-es támadóhelikopter sietett elfogni az eszközt.
Ugyanakkor azt állította, hogy ukrán drón zuhant le – valószínűleg elektronikus zavarás miatt. A nyílt forráskódú megfigyelő csatornák ezt vitatták.
A követési adatok azt is mutatják, hogy az orosz drónok néha elidőznek a belarusz-ukrán határon, mielőtt belépnek az ukrán légtérbe. Ez bizonyos fokú kommunikációra utal az orosz és a belarusz hadsereg között – mondta David Gendelman izraeli védelmi szakértő.
„Nem mondják ki hangosan, de létezhet egyeztetés a hadseregek szintjén, és ezért nem lövik le ezeket a drónokat” – mondta Gendelman egy interjúban.
A belarusz légvédelmet nagyobb célpontokra – repülőgépekre, rakétákra – irányítják, nem pedig olyan kisebb tárgyakra, mint a drónokra – mondta Izhak.
„A belarusz légvédelem nagyon korlátozott. Nem könnyű drónokat lelőni.”
Ez egy olyan kérdés, amellyel Lengyelország, Litvánia és az egész NATO szembesül most. Szeptember 10-én Oroszország mintegy 415 drónt indított útjára az ukrán hadsereg szerint. Amikor ebből több mint egy tucat berepült a lengyel légtérbe – és Minszk figyelmeztette Varsót –, NATO-repülőgépek emelkedtek a levegőbe, hogy elfogják őket.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint holland F-35-ös, lengyel F-16-os gépek mellett egy olasz AWACS légtérellenőrző repülőgép, valamint egy német Patriot légvédelmi üteg vett részt az akcióban – vagyis jó sokba került egy olcsó gép leszedése.
Oroszország egyre gyakrabban használja a belarusz légteret NATO-tagok – Lengyelország vagy Litvánia – tesztelésére vagy „piszkálására”, és ez növeli a nyomást Lukasenka kormányán; mi van például akkor, ha a NATO úgy dönt, hogy még azelőtt lelövi a közeledő orosz drónokat, mielőtt elérnék a szövetség légterét.
„Ezt is fontos eszközként használják a belarusz vezetés befolyásolására” – mondja Izhak. „Ha nem engedelmeskednek, akkor (az oroszok) elkezdhetik belerángatni Belaruszt az ilyen típusú európai konfrontációkba.”
