A keményvonalas tálib kormány jelentős előrelépéseket tett meg afelé, hogy külföldön is legitimnek tekintsék. Szakértők szerint a nemzetközi közösség elfogadta, hogy az iszlamista csoport – szélsőséges politikája ellenére – maradni fog.
Az iszlám szélsőséges értelmezéséről híres militáns csoport tagjai, a tálibok kemény csatát vívtak a nemzetközi elismertségért azóta, hogy 2021-ben megdöntötték a nyugati támogatású afgán kormányt és átvették a hatalmat.
Az elmúlt négy évben de facto elnyerték a nemzetközi közösség elfogadását, még ha Oroszország is az egyetlen ország, amely hivatalosan elismeri a csoport afganisztáni uralmát.
„A világ elfogadta, hogy a tálibok itt maradnak” – mondja Michael Kugelman, a Kanadai Ázsia-Csendes-óceáni Alapítvány vezető kutatója.
Ez éles kontrasztot jelent a keményvonalas iszlamista csoport első, 1996 és 2001 közötti kormányzásával, amikor a tálib rezsim fegyveres ellenállásba ütközött, elszigetelte magát a külvilágtól és nemzetközileg kitaszítottá vált.
„Amióta a tálibok 2021-ben visszanyerték a hatalmat, bebizonyították, hogy hajlandóak és képesek legitimitást szerezni” – teszi hozzá Kugelman.
Változó politikai helyzet
Több mint tucatnyi országnak vannak nagykövetségei Kabulban, köztük Oroszországnak és Kínának. Néhány ország elfogadta a tálib diplomatákat. Még a nyugati országok is felvették a kapcsolatot a tálibokkal.
Emögött nagyrészt az a pragmatizmus áll, amelyet az afgán székhelyű Khorászáni Iszlám Állam (IS-K) szélsőséges csoport által jelentett nemzetközi fenyegetés, valamint a nyugati országok azon erőfeszítései jelentenek, hogy az afgán menedékkérőket hazaszállítsák.
„Európában egyre nagyobb a nyomás, amelyet a szélsőjobboldali politikai pártok táplálnak, hogy utasítsák ki azokat az afgán menekülteket, akiknek menedékjog iránti kérelmét elutasították” – fogalmaz Hameed Hakimi, a londoni Chatham House agytröszt munkatársa. „Az európai országok nem utasíthatják ki az afgán menekülteket anélkül, hogy egyeztetnének a tálib rezsimmel.”
Ausztria október 21-én 2021 óta először deportált egy afgán férfit hazájába, míg Németország tavaly, a nyugati országok között elsőként, újrakezdte az afgánok deportálását.
Az Európai Unió október 20-án közölte, hogy „vizsgálódó tárgyalásokat kezdeményezett” a tálib kormánnyal annak érdekében, hogy felgyorsítsa a menedékjog iránti kérelmük elutasításra került személyek deportálását.
Eközben az európai országok bezárták az afgán nagykövetségeket, amelyeket még mindig a megbuktatott afgán kormány által kinevezett diplomaták működtettek, és lehetővé tették a tálib tisztviselőknek, hogy átvegyék a diplomáciai képviseleteket.
Európában elismerik, hogy „az afgán politikai helyzet drámaian megváltozott, és a korábbi afgán állam valószínűleg nem fog helyreállni” – magyarázza Hakimi.
A nyugati országok az emberi jogi szervezetek tiltakozása ellenére is felvették a kapcsolatot a tálibokkal. A csoport hatalomra kerülése óta széles körű emberi jogi visszaéléseket követett el, többek között bírósági eljárás nélküli kivégzéseket. Júliusban a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki a tálib vezetők ellen, azzal vádolva őket, hogy nőket és lányokat üldöznek.
Újabb lökés a legitimitásnak
Még ha a tálibok növelték is külföldön legitimitásukat, hazai támogatottságuk megerősítésére tett erőfeszítéseik nagyrészt kudarcot vallottak.
Kezdetben azzal próbálták megnyugtatni az afgánokat, hogy mérsékeltként tüntették fel magukat. Ígéreteiket azonban nem tartották be, súlyosan korlátozták a nők szabadságjogait, brutális fellépéssel szálltak szembe az ellenzékkel, és kisajátították a hatalmat.
Az 1990-es évektől eltérően azonban most nem fenyegeti komoly belső veszély hatalmukat.
Hogy növeljék legitimitásukat Afganisztánon belül, a tálib csoport kihasználta a külső ellenségeivel fennálló feszültségeket.
A hónap elején heves harcok törtek ki a tálib harcosok és a pakisztáni csapatok között, miután Iszlámábád légitámadásokat hajtott végre az afgán fővárosban, Kabulban. A légitámadások és a földi harcok mindkét oldalon több tucat ember életét követelték.
Katar és Törökország közvetítésével tűzszüneti megállapodás született. A felek a következő napokban Isztambulban béketárgyalásokat fognak folytatni.
„A tálibok jelentős hazai és nemzetközi legitimitást nyertek ezzel a válsággal” – mondja Kugelman.
A Pakisztán elleni megtorlásukkal sikeresen maguk mögé állították a tálibok az országot, és nemzetközi közvetítéssel olyan megállapodást értek el, amely véget vetett a válságnak.
„A tálibok számára ez minden bizonnyal győzelem volt, mivel egyik legfőbb céljukat, azaz a bel- és külföldi legitimitás megszerzését jelentősen előmozdították ezzel” – teszi hozzá Kugelman.
