Abszurd, hogy az állam nem tudja betartatni a törvényeket – így reagált Dúró Dóra a Szabad Európának a Nemzeti Múzeum érvelésére, hogy az intézmény nem kérheti el a látogatók személyi igazolványát. A Mi Hazánk elnökhelyettese jelentette fel a minisztériumnál a múzeum kiállítását egy manilai meleg idősek otthonában készült képsorozat miatt. Ha törvényi akadálya van annak, hogy egy állami költségvetésből működő intézmény érvényt szerezzen a jogszabályoknak, akkor a Mi Hazánk törvénymódosítást kezdeményez a helyzet megváltoztatása érdekében – mondta az ellenzéki politikus.
Szerkesztőségünk először Stefano Bottoni olasz–magyar történészt kereste meg, aki a tiltás ellenére bevitte két kiskorú gyermekét a Nemzeti Múzeumban lévő kiállításra. Azt mondta, hallott a botrányról, hogy nem engedik be a gyerekeket a World Press Photo kiállításra. Abban nem volt biztos, hogy csak önállóan nem mehetnek-e be a 18 év alattiak, vagy a szüleikkel sem, ezért szerdán odament két kiskorú gyerekével, és a pénztárnál kért három jegyet, egy felnőttet és két gyereket.
„A néni rám nézett, és kérdezte, tudom-e, hogy csak szülői felelősségre mehetnek be. Mondtam, hogy tudom, bízza csak rám, én vagyok az apjuk, el tudom dönteni, mit nézzenek meg, és mit ne. Ezt elég határozottan mondtam, és hosszasan vitatkoztunk, de végül beengedett” – mesélte a Szabad Európának.
Szerinte a kiállítás nagyon jó, nagyon fontos, arra tanít, hogy nem egyedül élünk a bolygón, valódi, nagyon komoly társadalmi problémákat mutat be a világ minden tájáról. A híradásokban rendkívül leegyszerűsítetten megjelenő témák, mint például a migránsok helyzete, a kiállításon az ő szemszögükből is megismerhetővé válik az emberközeli fotók segítségével – mondta Stefano Bottoni.
A környezetvédelem is hangsúlyos: hogyan változik a bolygó, hogyan teszik tönkre az emberek, és nyilván az ukrajnai háború is előtérben volt, miután a kiállítás a 2022-es évről szól – tette hozzá.
Volt néhány kép, amelyre azt mondta a gyerekeinek, hogy inkább ne nézzék meg. Ezek háborús képek voltak, például sebesült terhes nőről vagy sebesült gyerekekről Mariupolban. Ezeket nagyon megrázó fotóknak tartja.
A Dúró Dóra által kifogásolt képsorozatról azt mondta, hogy sokkal durvábbra számított, mert nem olvasott utána, hogy pontosan milyen képek miatt tört ki a botrány. Azt hitte, hogy mondjuk egy Pride-felvonuláson meztelenkednek, hogy valami komoly vizuális sokkolás van a képeken.
„De nem. Ez egy nagyon rossz vicc, ha valaki azt gondolja, hogy bárkinek is árthat az öreg meleg emberek életének bemutatása a manilai idősek otthonában. Elmagyaráztam a gyerekeimnek, hogy vannak ilyen emberek, egyedül voltak, szegénységben, és kitalálták nekik, hogy kicsit boldogabbak legyenek és jól érezzék magukat. Csináltak nekik szépségversenyt is” – fogalmazott.
Dúró Dóra: Ez hitelvesztés a kormány számára
A Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese abszurdnak tartja, hogy az állam nem tudja betartatni a törvényeket – így reagált Dúró Dóra a Szabad Európának a Nemzeti Múzeum érvelésére, hogy az intézmény nem kérheti el a látogatók személyi igazolványát. Ha a dohányboltban megtehetik, mi akadálya lehet egy ilyen kiemelt fontosságú, állami költségvetésből működő intézményben? – tette fel a kérdést. Ha viszont törvényi akadálya van, akkor – mint mondta – ő és a Mi Hazánk törvénymódosítást kezdeményez a helyzet megváltoztatása érdekében.
A politikus szerint ha az állam nem tud érvényt szerezni a jogszabályoknak, az hitelvesztés a kormánynak. Arra a kérdésre, hogy miért a kiállítás bezárása előtt egy héttel jelezte kifogásait a minisztérium felé, Dúró Dóra azt mondta, hogy már október 17-én elküldte az első levelet az ügyben.
Arra a felvetésre, hogy volt olyan felnőtt, aki a saját felelősségére bevitte a kiállításra kiskamasz gyermekeit, a politikus úgy reagált: az, hogy egy szülő megmutatja-e ezeket a képeket a négy fal között, otthon a gyermekeinek, az ő felelőssége, ahogy véleménye szerint egy magánfenntartású kiállítóhelyen is lehet helye ilyen tartalmú képeknek. Egy állami költségvetésű intézménynek azonban szerinte nem ilyen értékrendet kellene közvetítenie. Dúró Dóra úgy látja, a kiállítás az LMBTQ dicsőítése, de túlmutat azon is, mert például a politikus értelmezésében lényegében az abortusz mellett foglal állást.
Nyáry Krisztián: Egy könyvesboltot már súlyos összegekre büntettek volna
Nyáry Krisztián író szerint L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója először csak legyintett Dúró Dóra nyilatkozatára, amikor a Válasz Online klubestjén közösen szerepeltek, és ez volt a téma. Ő már akkor emlékeztette rá, hogy a könyvek elleni támadás is azzal kezdődött, hogy a Mi Hazánk elnökhelyettese tartott egy politikai performance-ot, amire a többség legyintett, majd az Országgyűlés hozott egy törvényt ugyanabban a szellemben – írta Facebookon.
Egy héttel később Csák János kulturális miniszter elismerte, hogy a törvény értelmében 18 év alattiak valóban nem nézhetnék meg a kiállítását, és ennek betartására szólította fel a múzeumot. Ez azonban nem alkalmazható, mert a múzeum szerint munkatársaik nem ellenőrizhetik a látogatók korát.
„A sajtóban és a közösségi médiában a civil kurázsi diadalaként ünneplik a lépést. A helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb, s egyben jóval szomorúbb. Először is: a homoszexualitás megjelenítését könyvekben, kiállításokon vagy színházi előadásokon tiltó törvényt nem Dúró Dóra, még csak nem is Csák János hozta, hanem az előző választási kampány idején az Országgyűlés. A törvényt minden akkori kormánypárti képviselő, köztük L. Simon. László is megszavazta” – írta Nyáry Krisztián.
Hozzátette: neki is tetszik, hogy L. Simon László most viccesen köszönetet mond Dúró Dórának Facebookon, amiért ennyien állnak sorba a múzeum előtt, köztük kiskorúak.
„Egy ilyen kurucos kiállást azonban csak ő engedhet meg magának kockázat nélkül. Ha ugyanis bármilyen könyvesbolt hasonlóan érvelne, és közölné, hogy nem kérhet személyi igazolványt a vevőitől, a vegzálásukkal megbízott vármegyei főispánok ellenőrei a szemükbe nevetve büntetnék meg őket súlyos összegekre. Ha ők hivatkoznak rá, hogy a törvény érthetetlen, és hemzseg az önellentmondásoktól, nem kapnak választ, csak annyit, hogy a jogszabályokat be kell tartani” – forgalmazott.
Nyáry Krisztián szerint a törvény értelmében – mivel a Nemzeti Múzeum kétszáz méteres körzetében templom található – a kiállítást egyáltalán nem lehetett volna megtartani. Az állam azonban a kezdetektől fogva szelektíven tartja be saját jogszabályát. A könyvesboltok esetében nemrég elkezdődött a kétszáz méter méregetése – tette hozzá.
Jelentés a pásztói Líra-könyvesboltból
„Érdekes látványban lehetett részük azoknak, akik hétfőn tíz óra tájban az Árkádsoron a könyvesbolt környékén jártak. Két kormányhivatalos dolgozó távolságmérővel lemérte a könyvesbolt bejárata és az iskola, valamint a templom bejárata közötti távolságot. A munkatársak kissé bizonytalanok voltak a teendőik kapcsán, mert még ilyen feladatot nem bíztak rájuk. Végül megszületett az eredmény: a könyvesbolt bejárati ajtaja és a katolikus iskola bejárati ajtaja közötti távolság kevesebb mint kétszáz méter. Ezt megelőzően már volt egy vizsgálat a könyvesboltban, amelynek célja az LMBTQ-tartalmú könyvek tárolására irányult. Azok a könyvek is ebbe a kategóriába tartoznak, amelyeknek akár egy mellékszereplője vagy akár egy röpke kis eseménye is a másságra utal” – írta Facebookon a Kölcsey Könyvesbolt.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szombaton szólította fel a Nemzeti Múzeumot, hogy szerezzen érvényt a „gyermekvédelmi” törvénynek, amely tiltja a homoszexualitás „népszerűsítését” a 18 éven aluliak számára. A Nemzeti Múzeum azonban az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, hogy „nem tudja jogszerűen végrehajtani” a kormányrendeletet, mivel nem kérhet személyi igazolványt.
A múzeum a látogatók együttműködésére támaszkodik – írták közleményükben. A helyszínen feliratok jelzik, hogy 18 éven aluliak nem vásárolhatnak jegyet, és a kiállítás bejáratánál is van egy 18 éven aluliakat korlátozó tábla – ismertették.
A szerdai munkaszüneti napon az AFP tudósítója több tucat embert látott a múzeum előtt sorban állni a kiállításra, köztük néhány gyermekes családot, akik nem tudtak a korhatárról.
„Minden gond nélkül beengedtek minket” – mondta Premek Beran, egy 48 éves cseh látogató, aki automatából vásárolta meg a jegyeket, többek között négy, 10 és 15 év közötti gyermeke számára.
Joumana El Zein Khoury , a World Press Photo igazgatója az AFP-nek azt mondta: meglepődve értesült, hogy korlátozzák a bejutást a kiállításra. Szerinte semmi durva vagy sértő nincs a kifogásolt képeken.
