Sokféleképpen, szimbolikus gesztusokkal és stratégiai energetikai ügyekben is folyamatosan segítjük Ukrajnát a háború kitörése óta, nem vagyunk ukránellenesek – mondta Németh Zsolt, a Fidesz képviselője a Szabad Európának Tusnádfürdőn. A politikustól azt is megkérdeztük, mi lesz a táborral, ha jövőre kormányváltás lesz Magyarországon.
Elég nagy visszhangot kaptak a szavai a tábor megnyitóján, amiben hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem ukránellenes és nem oroszpárti. Miért tartotta ezt fontosnak kihangsúlyozni?
„Ránk számíthatsz” – ez a mottója Tusványosnak. Nyilvánvalóan politikai közösség vagyunk, próbáljuk formálni egy politikai közösség akaratát. Fontos volt definiálni, hogy mi ez a többes szám első személy. Kik vagyunk mi, és kik nem vagyunk. Erre tettem kísérletet, amikor úgy fogalmaztam, hogy a szuverenista, demokrata elkötelezettségünk erős. Egyébként ez a két fogalom szinonima, és a patrióta jelzőben egyesül a kettő. Ez azért fontos, mert ma nagyon sok szó van arról, hogy milyen külföldi befolyás ássa alá adott esetben egy demokrácia működését. Ennek a jelentősége nem lesz elhanyagolható a következő időszakban, így nagyon szerencsés öndefiníciónak tartom a patrióta önmeghatározást az európai pártcsaládok esetében. De, hogy kik nem vagyunk, ezt is fontos ilyenkor hangsúlyozni.
Akkor vegyük sorra, hogy „kik nem” a Fidesz.
Négy dimenzióban lehet ezt megragadni. Először is: nem vagyunk Európa-ellenesek, hanem van egy alternatív Európa-képünk. Nem Európa alternatíváját, hanem egy európai alternatívát akarunk megjeleníteni. Ezt hívhatjuk a Nemzetek Európájának is, és egyre több eszközzel rendelkezünk arra, hogy ennek érdekében föllépjünk. A második közkeletű vád, amit fontos elutasítani, az ukránellenesség. Ukrajna vonatkozásában az elmúlt bő két és fél évben, a háború időszakában rendkívül sok minden történt.
Mikre gondol?
Parlamenti határozatokat fogadtunk el, amivel világossá tettük, hogy Ukrajnát tekintjük az áldozatnak és Oroszországot az agresszornak. Szimbolikus együttműködési kezdeményezések voltak. Bucsában önkormányzati épületet újítottunk fel. Bucsában – ezt külön hangsúlyoznám. Az energetika területét nézve: Magyarországról megy gáz Ukrajnába, üzemanyag és áramellátás is irányul az országba, a legnagyobb kapacitású összeköttetést Ukrajna magyar területen keresztül tudja érvényesíteni. Védelmi, honvédelmi területen is van együttműködés, különösen az egészségügyi területen. Magyarország rendelkezik a NATO-n belül kiemelkedőnek számító honvédelmi egészségügyi kapacitással.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor Tusnádfürdőn: „a világháború esélye folyamatosan nő”.
Felajánlottuk NATO keretben egészségügyi személyzet továbbképzését, sérült katonák gyógykezelését. Zajlik a gyermeküdültetés. Nem csak kárpátaljai (egyébként magyar és ukrán) gyerekek jönnek hozzánk üdülni, hanem a Donbaszból is, több ezren. Nem vagyunk ukránellenesek. De van egy határozott álláspontunk az ukrán demokrácia, jogállamiság, emberi jogok helyzetéről. Különös tekintettel a kárpátaljai magyarokra. Nem fogadható el a kisebbségi politikában a megkülönböztetés. Elfogadtunk ezzel kapcsolatban egy 11 pontos akció tervet, és sikerült elfogadtatnunk azt is, hogy az uniós csatlakozási folyamatban kisebbségvédelmi akciótervet kell kidolgoznia Ukrajnának.
Mivel számolnak Ukrajna nyugati integrációját illetően?
Bármi is lesz a viszony Ukrajna és az Európai Unió között: tagság, egy szorosabb szerződéses viszony, ezek egyelőre tejesen nyitott kérdések. Számunkra most az fontos, hogy ezekhez a feltételekhez a magunk részéről ragaszkodni fogunk.
Mi a helyzet az „oroszpártisággal”?
Nem vagyunk oroszpártiak – ezt is fontos hangsúlyozni. Hiszen elítéltük Oroszországot egyértelműen az agresszióért. Én most is azt látom, hogy a nemzetközi közösségben is egyre nyilvánvalóbb a változás: már Ukrajna is beadta a derekát, és elfogadta a tűzszünetre irányuló stratégia megvalósítását, amit Donald Trump meghirdetett, és amit Magyarország szinte egyedül a kezdetektől fogva támogatott. Mára ez általánossá vált, és a lényeg, hogy Ukrajna is felzárkózott mellé. Megszületett egy nagy jelentőségű nyersanyag megállapodás az Egyesült Államok és Ukrajna között és továbbiakról folynak az egyeztetések.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor Tusnádon: magyar szakemberek vesznek részt Trump programalkotásában.
Világossá válik, hogy a háború folytatásáért egyre inkább Oroszország tehető felelőssé. Ma valóban úgy néz ki, hogy aki békét akar, támogatja az amerikai megközelítést, aki pedig a háborút, az beáll Vlagyimir Putyin mögé. Ő az, aki ezt a háborút folytatni akarja. Hogy az új megközelítés Amerika részéről eredményes lesz-e, azt még nem tudjuk. Idáig engedményekkel operált Donald Trump, most úgy látom, hogy keményebb, offenzív eszközökhöz nyúl.
Működhet az ötven napos határidő Putyinnak a tűzszünet megkezdésére? (Azóta Donald Trump bejelentette, hogy hétfőtől 10-12 napra rövidül a határidő – a szerk.)
Ez már ketyeg. De emellett Trump kilátásba helyezte a másodlagos vámok bevezetését is, amivel mindenkinek, aki támogatja Oroszországot a jelen körülmények között, legyen szó Kínáról, vagy Indiáról, számolniuk kell. Természetesen itt a részletek nagyon fontosak, és mi hangsúlyozni fogjuk az alapvető nemzeti érdekeinket. De a lényeg, hogy új megközelítés tapasztalható. Ez talán ki fog bővülni még egy elemmel: Hszi Csin-ping kínai elnök éppen az ötben nap lejárta előtt hívta meg szeptember 3-ra a második világháború befejezésének alkalmából mind az orosz, mind az amerikai elnököt Pekingbe. Kína szerepvállalása meghatározó lehet a háború rendezési folyamatában.
Mi a negyedik „kik nem vagyunk”?
Nem vagyunk szélsőségesek. Ezt nagyon fontosnak tartom: szókimondóak, határozottak vagyunk, rendelkezünk egy konzervatív értékvilággal, de zéró toleranciával vagyunk mindenféle rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus, kisebbségellenességgel szemben. Nagyon hangsúlyosan a magyarellenességgel szemben is. Ezt számtalan alkalommal kinyilvánítottuk. Sajnos ki kellett nyilvánítani a román választási kampány keretei között is, mert nagyon komoly magyarellenesség kockázata jelentkezett. De összhangban az erdélyi magyarság álláspontjával a demokratikus alternatíva győzedelmeskedett, amit most is hadd üdvözöljek. Bízom abban, hogy Magyarország és Románia között új együttműködés kezdődhet azzal a találkozóval, ami a minap zajlott le Ilie Bolojan román miniszterelnök és Orbán Viktor között.
Ön most világosan fogalmazott, de akkor miért alakulhatott ki széles körben az a kép, hogy a magyar kormány oroszbarát és ukránellenes? Nem lehet, hogy azért, mert korábban akár Orbán Viktor nem fogalmazott ennyire világosan?
Van egy ideológiai polarizáció ma a nyugati világban. Ezt Magyarországon is tapasztalhatjuk. A béke kérdése mindenképpen erős polarizációs kérdés. A migráció szintén. A gender ügyek megint ebbe a kategóriába tartoznak. Ezekhez zárkózott fel az oroszpártiság és ukránellenesség vádja, kérdése is. Ezek csomagban jönnek. Milyen érdekes: palesztin párti tüntetések, szivárvány zászlók, ukrán zászlók – adott esetben egy ablakban számos nyugat-európai nagyvárosban, vagy éppen Budapesten.
Ehhez kapcsolódóan: Tusnádfürdő 2023: Orbán Viktor már 2040-ig szeretné tervezni a kormány politikáját.
Van egy progresszív és van egy konzervatív értékelkötelezettség a pólusok két végén. Sajnálatos, hogy a kettő közötti kommunikáció meglehetősen beszűkült, az átjárás szintén. Az elkövetkező időszakban fontos feladatunk lesz hogy elmagyarázzuk: kik vagyunk, mit jelent a patriotizmus, mit jelent a konzervatív értékvilág. Mert csak akkor leszünk képesek Nyugat-Európában megerősödni, ha jó válaszokat fogunk tudni adni erre a kérdésre. Az, hogy az amerikai elnök képében van ennek egy nagyon erős képviselője, azért némileg megkönnyíti az európai patrióták és a Fidesz dolgát.
Attól nem tart, hogy a magyar kormány Ukrajnával szembeni retorikája – hogy betegségek, szervezett bűnözés jön az országból, és még sorolhatnám – majd a kárpátaljai magyarság helyzetére üt vissza?
Az, hogy mikor fogjuk tudni érdemben újraindítani a kétoldalú dialógust, az egy fontos és nyitott kérdés. Kívánatos lenne újraindítani ezt. Akkor lehetne ezekben a kérdésekben differenciált álláspontot képviselni. A felvetett problémákról pedig nem gondolom, hogy nem léteznének. A magyar gazdák helyzete már most is nagy mértékben befolyásolt Ukrajna miatt, és az ön által felvetettekben is ez a helyzet. A kárpátaljai magyar képviseletek sosem zárkóztak el a dialógustól, bízom benne, hogy megkezdődik hamarosan a párbeszéd köztük és Kijev között. A szomszédságpolitikában mindig megvan ez a háromszög: Magyarország, a szomszédos állam és az ott élő magyarság.
Ehhez kapcsolódóan: zárt körben arról beszélt Orbán Viktor, hogy „teljesen új helyzet van” Magyar Péter miatt.
Ennek a háromszögnek mindhárom oldala megfelelően erős kell, hogy legyen ahhoz, hogy kiegyensúlyozott bilaterális kapcsolatokról és megfelelő nemzetpolitikai helyzetről beszélhessünk az érintett ország vonatkozásában. Ukrajnával a kétoldalú kapcsolatok meglehetősen döcögnek. A belső párbeszéd sem nagyon működik. Azt kell sajnos megállapítani, hogy amíg csak az anyaország és a kárpátaljai magyarok kapcsolata erős és működőképes, addig ez a háromszög nagyon féloldalas. Szükség lenne sokkal erősebb kétoldalú kapcsolatokra, és szükség lenne sokkal erősebb párbeszédre Kijev és a kárpátaljai magyarok között.
Erdélyben vagyunk, beszéljünk Erdélyt is érintő aktuális kérdésekről. Semjén Zsolt és ön is említette, hogy lehetőséget látnak egy történelmi kiegyezésre Romániával, úgy, mint Szerbiával megtörtént. Ott kölcsönös gesztusokat tett egymás felé a két kormány. Mi lenne ebben az esetben az a gesztus, amit a magyar kormány elvár Romániától és milyen gesztust nyújtanánk mi?
Romániával szövetségesek vagyunk a NATO keretei között, az EU tagjai vagyunk, amelyik egy értékközösség. A mostani tárgyalások nagyon komoly gazdasági kérdéseket érintettek. Konkrétumként felmerült az infrastruktúra fejlesztés, az észak-erdélyi autópálya például nagyon lassan épül meg. A határ összeköttetések bővítésére megnyíltak a lehetőségek, hiszen nem kevés magyar diplomáciai erőfeszítés eredményeképpen Románia csatlakozott a schengeni övezethez. Először érkeztem Romániába határellenőrzés nélkül. Csak úgy suhantunk át a határon Romániába. Aki régen ezt a határt csak hosszú várakozás eredményeképpen tudta átlépni, az tudja, hogy ennek mekkora szerepe lehet a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében.
Mi lehet az RMDSZ szerepe ebben?
Nagyon fontos, hogy van egy olyan kormányerő Romániában, ami mögött 6,5 százaléknyi szavazat van, ez egy erdélyi politikai egységet jelent. Nekik meghatározó szerepük lehet a finomhangolásban, abban, hogy hogyan kell a kétoldalú tárgyalások taktikáját úgy megalkotni, hogy az valóban elvezessen egy olyan történelmi megbékéléshez, mint amit Szerbiával sikerült elérni. Érdemes elemezni ezt a megbékélési folyamatot, mert következtetéseket lehet levonni belőle arra, hogy akár román, vagy mondjuk szlovák viszonylatban mit lehet belőle hasznosítani.
Szlovákiával és tervben van egy ilyen?
A kétoldalú kapcsolatok jól fejlődnek, hiszen Robert Ficóval teljesen más minőségű a mostani együttműködés, mint a 2010-es volt. A légkör változik. De attól azért még messze vagyunk, ami Szerbiával megtörtént, hogy törölték a magyarokat kollektíve megbélyegző Avnoj-dekrétumokat. Bízom benne, hogy a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban is lesz valamilyen fontos döntés majd. Ez a kihívás hála Istennek Románia vonatkozásában nem áll előttünk.
Több helyről azt hallottam, hogy Orbán Viktor ennek a történelmi kiegyezésnek az esélyét George Simionban látta. Éppen azért, mert Szerbiában Aleksandar Vucic is egy erősen nacionalista háttérrel vált olyan politikussá, akivel sikerült megállapodni. Emiatt lett volna a magyar kormányfőtől egy Simion felé tett gesztus az elhíresült Tihanyi beszéd. Ez rossz értelmezés?
Nagyon sok fajta olvasata jelent meg a Tihanyi beszédnek. Ebből a szempontból is fontos, hogy hallgassuk meg: hogyan értékeli az RMDSZ, hogyan értékeli a legitim magyar szervezet a magyar álláspontot ebben a vonatkozásban is. A Tihanyi beszéd után nem telt 24 óra és egy közös nyilatkozatot adott ki Orbán Viktor és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Ebben egyértelműen kijelentik, hogy Magyarország a magyarságot érintő kérdésekben meghatározónak, kötelezőnek tekinti a legitim szervezet (jelen esetben az RMDSZ) álláspontját.
Ehhez kapcsolódóan: váratlanul lett nagyon pesszimista Orbán Viktor.
A legitim szervezet pedig egyértelművé tette, hogy a magát szuverenistának, magát kereszténynek tekintő politikai erő magyarellenes. Az AUR és Simion magyarellenes. Amíg ebben nem változik az erdélyi magyarok álláspontja, a magyar kormány is így viszonyul az AUR-hoz és George Simionhoz. Ezt szeretném annak tükrében is megerősíteni, hogy egy évvel ezelőtt, amikor létrejött a patrióta pártcsalád, akkor az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártjából azért maradtunk ki, mert az AUR ennek úgy lett tagja, hogy figyelmen kívül hagyták a Fidesz szavát.
Zajlott itt egy nemzetpolitikai fórum, ahol Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke és Tánczos Barna az RMDSZ szenátora, miniszterelnök helyettes teljesen eltérő képet adott az erdélyi magyarság helyzetéről. Előbbi szerint „olyan jól vagyunk, hogy majdnem belehalunk”, folyamatosan nő a szélsőséges erők támogatottsága a román társadalomban, erősödnek a magyarellenes erők, a magyarság lélekszámának csökkenését nem sikerült megállítani. Tánczos Barna pedig arról beszélt, hogy csúcson a magyarok politikai aktivitása, az RMDSZ még sosem szerepelt ilyen jól, a kormányzati képviselete sem volt még ennyire erős. Ön hogy látja most az erdélyi magyarság helyzetét?
Mindkettőjüknek igaza van. Nem véletlen, hogy ez a két politikai erő van a placcon. Az RMDSZ nyilván domináns pozícióban van, de az Erdélyi Magyar Szövetség és a körülötte élő erdélyi magyar civil világ egyáltalán nem jelentéktelen. De a lényeg, hogy meg tudtak állapodni és a tavalyi „választási szuperévet” együtt tudta végig csinálni ez a román világot egyébként valóban másképp látó két politikai erő. Egyszerre lehetnek ezek a megállapodások igazak, de a legfontosabb, hogy az eltérő helyzetértékelés ellenére ők együtt vannak, közösen indulnak. Személyesemnek is nagyon fontos eredménynek tartom. Mert amikor nemzetpolitikával foglalkozhattam kormányzati szinten, nagyon sokszor ért minket a vád, hogy megosztjuk a határon túli magyarságot. Akkor egyébként főleg az RMDSZ-től érkeztek ezek a kritikák. Nyilvánvalóan más volt a viszony közöttünk Markó Béla időszakéban, mint Kelemen Hunor időszakában, és az első Kelemen Hunor időszakban is, mint a későbbiben. De fontos feladatunk, hogy megtaláljuk a megfelelő erőegyensúlyt a nemzetpolitikában és elfogadjuk, hogy a külhoni magyarok döntik el, ki a legitim képviselőjük, és mi a magunk részéről lehetőség szerint ezen a talajon alakítsuk ki a nemzetiségi kapcsolatainkat.
Ha tavasszal kormányváltás lesz Budapesten a tusnádfürdői táborok szerepe hogyan alakulhat át?
34 éve van Tusványos, egyidősek vagyunk a magyar demokráciával, hiszen 1990-ben szerveztünk első alkalommal ilyen tábort. Ebben a 34 esztendőben 16 esztendőt ellenzékben voltunk. Van tapasztalatunk arra, hogyan kell ellenzékben tusványost szervezni. Azt gondolom, hogy azok sem voltak semmivel sem kevésbé érdekesek, izgalmasak, fontosak. Tehát ha ez a nem valószínű és nem kívánt esemény bekövetkezik, akkor is lesz Tusványos.
