A Kreml összehangolt dezinformációs kampánya ellenére is győztesen került ki a döntő fontosságú választásokból Maia Sandu moldovai elnök Akció és Szolidaritás Pártja (PAS), de az igazi győztes Brüsszel lehet.
Számos nehézséggel állította szembe Európa egyik legszegényebb országának nyugatbarát kormánypártját, a PAS-t annak legnagyobb riválisa, a korábbi elnök, Igor Dodon vezette oroszbarát Hazafias Blokktól a választási kampány alatt.
A közvélemény-kutatások többsége szerint a két frakció fej-fej mellett haladt, és a Kreml jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a mérleg nyelvét a saját javára billentse, emellett a kormányzó PAS több Oroszország-barát ellenféllel szállt szembe, lehetséges Európa-barát koalíciós-partner nélkül. Mindezek fényében a vasárnapi választási eredmény – a PAS a parlament 101 helyéből 55-öt szerzett meg, ami egyértelmű többség – megdöbbentő.
Mivel Moldova Ukrajna, illetve a NATO és az Európai uniós tagállam, Románia között fekszik, Brüsszel is hetekig izgatottan várta a szeptember 28-i választások eredményét.
Egy oroszbarát győzelem komoly éket verhetett volna az unió keleti szárnyába pont akkor, amikor Moszkva bátran teszteli a Nyugat elszántságát, és az ukrán csatatéren is egyre nagyobb teret nyer.
Úgy tűnik, Brüsszel most már fellélegezhet, Moldova – legalábbis egyelőre – a Kreml hatókörén kívül marad.
„Moldova Európa-párti győzelme tanulságos példa egész Európának arra, hogyan kell védekezni az orosz beavatkozás ellen” – nyilatkozta Siegfried Muresan, európai parlamenti képviselő és az Európai Néppárt alelnöke.
„Moldova továbbra is határozottan az Európa-barát úton halad. Jó hír Moldova népének! Jó hír Európának!”
Az eredmény Sandu számára politikai hármas siker: alig egy évvel azután, hogy visszatért az elnöki palotába, megnyerte a parlamenti választásokat és – ha csak egy hajszállal is – de szintén megnyerte az EU-tagságról szóló népszavazást.
A tét valóban hatalmas volt egy olyan választáson, amelyet sokan Brüsszel és Moszkva közötti voksnak tekintettek. És egyik fél sem titkolta, hogy kit támogat.
A választás előtti időszakban Oroszország azt állította, hogy a NATO Moldova „megszállására” készül, bár ezt az állítását semmivel nem bizonyította, és többször is „oroszellenes hisztériával” vádolta a kisinyovi kormányt.
Sandu és mások azzal vádolták a Kremlt, hogy „több száz millió eurót öntött” az országba dezinformáció terjesztése céljából.
Ezek miatt a vádak miatt az elmúlt hetekben országszerte rendőri razziák voltak, ahogy a moldovai hatóságok nyilatkozták, azért, hogy megakadályozzák a „tömeges zavargások és destabilizáció előkészítését”, amelyet „az Orosz Föderáció bűnözői elemei koordináltak”.
Megnyerte a választást Moldovában az EU-párti PAS az oroszbarát és uniós tagság-ellenes ellenzékkel szemben
Két oroszbarát pártot – a Moldova Szívét és a Nagy-Moldovát – szintén kizárták a parlamenti választásokból, miután vádak merültek fel szavazók megvesztegetésével, illegális pártfinanszírozással és pénzmosással kapcsolatban – a Nagy-Moldova ügyében a végső döntést szeptember 28-án, a szavazás megkezdése után néhány órával hozták meg.
Az Európai Unió, amely általában szigorúan semleges álláspontot képvisel a tagállamok és a tagjelölt országok választásai kapcsán, nem is igyekezett elrejteni a PAS iránti lojalitását, az Európai Bizottság szóvivője ugyanis kijelentette, hogy Oroszország „mélyen beavatkozik a választási folyamatba”.
De ez nem volt minden.
Számos európai vezető jelent meg az utóbbi időben Kisinyovban, ahol kötelező fotózásra került sor Sanduval, az elmúlt néhány évben szankciókat vezettek be és bővítették az oroszbarát politikusokkal szemben, és 2025 elején bemutatták a következő három évre szóló 1,9 milliárd eurós összegű növekedési tervet, amelynek célja az ország infrastrukturális és energetikai projektjeinek finanszírozása.
A végső csapást Görögország mérte (az oroszbarát moldovai jelöltekre), amikor három nappal a választások előtt engedélyezte az oligarcha Vlad Plahotniuc kiadatását.
Az egész politikai karrierjét a korrupció elleni küzdelemre felépítő Sandunak pontosan egy ilyen jelenetre volt szüksége: ahogy bilincsben érkezett Kisinyovba a 2014-ben bankokból eltűnt mintegy 1 milliárd dollár ügyében folyó hosszú nyomozás fő gyanúsítottja.
Tény ugyanakkor, hogy az EU egész egyszerűen nem engedhette meg magának, hogy elveszítse ezt a szavazást.
Mivel a Grúz Álom tavaly ősszel a grúz parlamenti választásokon megőrizte hatalmát, Tbiliszi távolabb került az uniós tagságáról szóló tárgyalásoktól, még akkor is, ha az ország nominálisan továbbra is jelölt maradt.
És mivel az ukrajnai háborúnak még nem látni a végét, és a csatatéren továbbra is Oroszországnak kedvez a helyzet, Moldova marad az egyetlen ország a klub keleti szomszédságában amelynek reális esélye van az EU tagságra.
A cél, hogy ez az évtized végéig megvalósuljon a választások után is fennmaradt.
Kisinyov és Brüsszel készen állnak a 33 bővítési fejezet mindegyikéről szóló tárgyalások megkezdésére. Ez gyorsan mehet, mivel az EU szívesen felvenne még legalább néhány tagot mind a Nyugat-Balkánról, mind keletről a következő európai választások előtt, 2029-ig.
Eddig semmi sem történt, mivel Moldova és Ukrajna összekapcsolódott a folyamatban, és Magyarország a kisebbségi jogok kérdése miatt blokkolja Kijev EU-ba való belépését.
Lehet, hogy Moldova most Ukrajna nélkül halad tovább, akár még idén.
A PAS győzelme Ukrajna győzelme is, mivel Kijev nem engedheti meg magának, hogy újabb ellenséges szomszédja legyen, ezúttal nyugaton.
Most könnyen lehet, hogy Moldova lesz az a mozgatórugó, amely Ukrajnát magával húzza az EU-ba.
Ez volt az EU tisztviselőinek szándéka, amikor három évvel ezelőtt mindkét országnak zöld utat adtak a blokkhoz való csatlakozáshoz. Az uniós tagságot támogató kormánypárt győzelme legalább biztosítja, hogy ez a lehetőség továbbra is reális.
Ehhez kapcsolódóan: EU: Ukrajna tagságának magyar blokkolása miatt külön folytatódhat a bővítési folyamat Moldovával
