Meglóduló energiaárak és szállítási költségek, valamint a nagyon gyenge forintárfolyam miatt emelkedett ötszáz forint közelébe a benzin ára Magyarországon. Olyan sokat gyengült a forint az elmúlt évtizedben, hogy ma már nem a nyersolaj világpiaci ára határozza meg, mennyit fizetünk a benzinkúton.
A héten újabb rekordot értek el az üzemanyagárak, miután október 20-tól bruttó öt forinttal emelkedett a 95-ös oktánszámú benzin és hét forinttal a gázolaj ára. Ezzel a drágulással a 95-ös benzin átlagára 496, míg a gázolajé 512 forintra emelkedett.
Nem a nyersanyagár a döntő
Az üzemanyagok elmúlt időszakban bekövetkezett drágulása egyre kevésbé függ a nyersolaj világpiaci árától. Ma már sok egyéb tényező befolyásolja, hogy tankoláskor mennyit fizetünk. Az alábbi grafikonon azt jelöltük, hogy változott évente a nyersolaj világpiaci ára.
A legdrágább 2008 júniusában volt a fekete arany ára, ekkor 140 dollárt kellett egy hordó nyersolajért fizetni. Idén október elején „csupán” 84 dollárt kellett kiszurkolni egy hordó olajért a világpiacon, mégis elképesztő különbségek vannak a benzin kiskereskedelmi áraiban.
Amikor 2008 júniusában az egekben járt az olaj ára, a kutakon 306 forintért lehetett egy liter benzint venni. Október elején a 84 dolláros olajár mellett viszont már bőven 490 forint környékén mozgott ára. Hogy lehetséges ez?
„Alapvetően a nyersanyagárak határozzák meg egy késztermék fogyasztói árát, azonban az elmúlt időszakban rengeteg olyan tényező is hatással lehet a végleges árra, ami korábban kisebb súllyal befolyásolta. Ma már nem lehet azt mondani, hogy a nyersolaj világpiaci ára határozza meg legmarkánsabban, mennyit fizetünk tankoláskor” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Virovácz szerint a koronavírus-járványt követő gazdasági felpattanás, vagyis a hirtelen megnövekedett kereslet miatt drasztikusan emelkedtek a szállítási költségek. „Hiány van konténerekből, tankerekből, óriási a tumultus a kikötőkben, a logisztikai ágazat alig bírja a megrendelések teljesítését” – tette hozzá.
Kétszeresére gyengült a forint
A szakértő szerint a hazai üzemanyagárakat nagyban befolyásolja a nemzeti valuta ereje. A forint árfolyama nagyot gyengült az elmúlt bő tizenhárom évben. Ahogy a grafikonon is látszik, 2008 júniusában még csak 140 forintot kellett egy amerikai dollárért adni, míg idén október elején 310 forint alatt már nem lehetett dollárt átváltani. Ez több mint kétszeres drágulás.
„De ha ez nem lenne elég, az energiaárak is emelkednek, ami a kitermelőket és az olajfinomítókat érinti, továbbá a munkaerőköltségek is növekednek. Természetesen ezt is áthárítják a fogyasztókra” – tette hozzá az elemző.
Virovácz Péter szerint egyértelmű Covid-hatásnak tekinthető, hogy a kereslet vesztett rugalmasságából. Ez azt jelenti, hogy ha a hüvelykujjszabály szerint nagyon felmegy az üzemanyag ára, csökken kereslet, vagyis a fogyasztók kevesebbet tankolnak.
„Nem látjuk ezt a hatást, valószínűleg a koronavírus-járvány miatt az emberek nem hajlandók letenni az autót, nem használják a tömegközlekedést, mert nem akarnak zsúfolt járművön utazni. Inkább máshol spórolják meg azt az összeget, amit a drágább üzemanyagra költenek” – mondta.
Az elemző szerint emiatt nem csökken jelentősen a kereslet, így korrekció sincs, nincs, ami letörje az áremelkedés ütemét.
Kartelleznek a kitermelők
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) is érzékeli, hogy megugrott a nyersolaj iránti kereslet, mégsem tervezi, hogy a korábban tervezettnél gyorsabb ütemben növelje a kitermelést.
Október elején erősítették meg azt a korábbi döntést, amely szerint novemberben napi négyszázezer hordó mennyiségben növelik a kitermelést. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője az Inforádiónak ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot, ehhez pedig hozzájárul az is, hogy a földgáz ára drasztikusan emelkedett, emiatt egyre több szereplő vált földgázról kőolajra, ami extra keresletet generál.
A szakértő szerint az OPEC-döntéshozók fejében még mindig az van, hogy a járvány visszatérhet, ezért is próbálják mesterségesen olyan állapotban tartani a piacot, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot. Ami egyébként a készletek leépüléséhez vezetett; tízéves mélypontra kezd csökkenni a globális kőolajkészletek nagysága.
„Az OPEC arra készül, hogy ha a keresletnövekedés hirtelen megtorpanna egy újabb koronavírusjárvány-hullám következtében, akkor is legyen számára szabad tér, és fenn tudja tartani a termelését például azzal, hogy visszatölti a készleteket” – mondta Pletscher Tamás a rádiónak.
A benzin árának fele adó
Magyarországon rengeteg adó terheli az üzemanyagot. Szinte túlzás nélkül azt lehet mondani, hogy a tankolás után kifizetett összeg fele az államkasszát gyarapítja. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Szabad Európának elmondta: az ötszáz forintos benzinár 27 százaléka, azaz 106 forint áfa.
„Ehhez jön még a jövedéki adó, amely literenként 120 forint körül mozog, sőt az üzemanyagok literenkénti árából három-négy forintot készletezési díjként is be kell fizetni” – mondta a szakember.
Ezeken kívül van még egy sajátos magyar szabályozás. E szerint ha a kőolaj hordónkénti ára tartósan ötven dollár alá csökken, a benzin jövedékiadó-mértéke literenként öt forinttal nő. Ezzel biztosította a bevételeit az állam arra az esetre, ha tartósan alacsonyak lennének az olajárak.
