Ez már az új hidegháború korszaka – így foglalta össze a nyugati világ és Kína egyre feszültebb viszonyát Fehér Zoltán, a washingtoni Atlantic Council elemzője. Az Egyesült Államok legkésőbb a Trump-korszak óta elkezdte a Kína elleni protekcionista politikát, és mostanra az Európai Unió is egyre inkább csatlakozik hozzá.
Hszi Csin-ping kínai elnök az egyre feszültebb kapcsolatok ellenére májusban Európába látogatott, többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is találkozott. Az e heti Atlaszban arról beszélgettünk, hogy mennyire követi az Európai Unió az Egyesült Államokat, és mi lehet a kialakuló új világrendben Magyarország szerepe.
A podcast vendége dr. Fehér Zoltán geostratéga, a washingtoni magyar nagykövetség korábbi diplomatája, az ankarai magyar nagykövetség egykori ügyvivője, a Harvard, az MIT és a Tufts Egyetem volt oktatója, jelenleg a washingtoni Atlantic Council tudományos főmunkatársa.
Ha meg szeretné nézni az adást, azt megteheti itt:
Ha pedig meghallgatná, azt megteheti itt:
Röviden:
(1) Ez már az új hidegháború korszaka, ahol Európának oldalt kell választania.
(2) Az Egyesült Államok legkésőbb 2017-ben hangsúlyosan Kína ellen fordult. A Trump-adminisztráció még kevésbé, a Biden-féle viszont már inkább elvárta a szövetségeseitől, hogy az USA mellett álljon.
(3) Bár az Európa Unió nem egy az egyben követi le Washington lépéseit, Kína-ellenes irányt vett, de ez a saját érdekei miatt is alakulhatott így.
(4) Bár Macron korábban közelebbi viszonyra törekedett Pekinggel, a francia gazdaság érdeke inkább a bezárkózó Európa. Németország viszont épp gazdasági érdekei miatt tart fenn még mindig szoros kapcsolatot Kínával.
(5) A magyar kormány Kína-politikájával az a gondjuk atlanti partnereinknek, hogy a kritikus infrastruktúrába is beengedtük Pekinget. Ilyen a vasút, illetve a nukleáris ipar.
(6) Elkerülhetetlennek tűnik, hogy Magyarország térfelet válasszon a Kína vs. Nyugat meccsben.
