Sok településen új kukáscégek szállítják el idéntől a szemetet, miután a Mol koncessziós cége, a MOHU ejtette az eddigi szolgáltatókat. A nagyrészt önkormányzati tulajdonban lévő cégek árat emeltek volna megugró költségeik fedezésére, a MOHU azonban a tavalyi árak mintegy húszszázalékos csökkentésére tett ajánlatot, amivel veszteséges üzemeltetésre kényszerítette a köztulajdonban lévő szolgáltatókat. Ezt sok önkormányzat visszautasította, Nagykanizsa viszont információnk szerint végül elfogadta a MOHU nyomott árát.
Sok panaszt kaptak azok a Pest vármegyei polgármesterek, ahol új cég kezdte meg január 1-jétől a kukák ürítését. Egyes utcákból elfelejtették elszállítani a szemet, máshol az új ürítési napok kijelölése okozott problémát. Több polgármesterrel beszéltünk, elmondásuk szerint az okozhatott fennmaradást, hogy az új szolgáltató nem rendelkezik kellő helyismerettel.
Változtak az ürítési napok. Ahol eddig hétfőn vitték el a szemetet, ott januártól szerdán jön a kukásautó, ezt sokan még nem jegyezték meg. A hétvégi házakban gazdag pilisi településeken nem sikerült alkalmazkodni az új rendszernek ahhoz az igényhez, hogy a jellemzően hétvégén ott-tartózkodók szemetét lehetőség szerint a hét elején szállítsák el, ne bűzölögjön ott napokig a hulladék.
Jött a Mol
Közel másfél év telt el a hulladékkoncessziós rendszer elindulása óta, amely 2023. július 1-jén rajtolt el, miután a kormány egy pályázat után 35 éves időtartamra leszerződött a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). Ennek értelmében az olajipari vállalat leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) koordinálja a kommunális (lakossági) szemétszállítást és az intézményi (ipari) hulladékbegyűjtés, -feldolgozás, -kezelés nagy részét. A lakossági szemétszállításban eddig nem sok változás történt, nagyrészt azok az állami, önkormányzati szereplők szállították el a szemetet, akik eddig, csak most már nem független szereplőként, hanem a MOHU alvállalkozójaként.
A koncessziós rendszer indulásakor a MOHU fél évre szerződött az önkormányzati cégekkel, majd a legtöbb szolgáltatóval egy évet hosszabbított, ezzel biztosította az átmenetet. Tavaly azonban elkezdte a saját partnereit helyzetbe hozni. A MOHU ősszel kezdte el újratárgyalni a hulladékszállítási szerződéseket a nagyrészt önkormányzati, nonprofit cégekkel. Ennek sok helyen az lett a következménye, hogy idén januártól szolgáltatásváltás volt, vagyis az eddigi hulladékos cég helyett más társaság kezdte a kukák ürítését.
A MOHU korábban hat régiókoordinátorral kötött megállapodást, ezek a cégek lettek a Mol koncessziós társaságának meghosszabbított kezei. A MOHU nem közvetlenül, hanem közvetve, a régiókoordinátorokon keresztül szerződik a nagyrészt önkormányzati tulajdonban lévő hulladékszállító cégekkel.
Néhány példa: Pest megyében a budapesti régiókoordinátor, a MOHU Budapest Zrt. nem szerződött az eddigi szolgáltatóval, az RWM Zrt. és KMRH Nkft. konzorciumával. Ennek következtében Csobánka, Csörög, Keszeg, Kisnémedi, Kosd, Pécel, Penc, Pilisborosjenő, Pilismarót, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pócsmegyer, Rád, Szigetmonostor, Sződ, Vác, Vácduka, Vácegres, Váchartyán, Vácrátót, Galgagyörk, Kóka, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Tápiószecső, Tóalmás, Váckisújfalu településen egy új szolgáltató, a Vertikal Group Nyrt. és a Collect Viridis Kft. üríti a kukákat.
A MOHU nem kötött szerződést Dunaharasztin és Dunavarsányon a Multiszint Kft.-vel, helyette a DTKH Nonprofit Kft.-t bízta meg. Itt sem volt zökkenőmentes az átállás, az önkormányzatnak közleményben kellett megnyugtatnia a lakosságot.
Fóton és Kistarcsán éppen a Vertikal Grouptól vették el a szemétszállítást, januártól a MOHU Budapest Zrt. látja el a feladatot. De az ország számos más településén is megváltozott a szolgáltató vagy módosítottak a szállítási időpontokon. Ez történt Siófokon, a budapesti agglomeráció több településén és Nagykanizsán.
A legnagyobb sajtóvisszhangot az utóbbi kapta, ahol január 1-jétől a nagykanizsai önkormányzat tulajdonában lévő Viridis-Pannonia Nonprofit Kft. (Viridis) helyett a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (KHG) kezdte meg a kukák ürítését.
A MOHU húsz százalékkal alacsonyabb díjat ajánlott a Viridisnek, amely ezt nem fogadta el, így a MOHU a saját régiókoordinátorával szerződött le. Nem sokáig tartott az új rendszer, miután a harmadik nap kapitulált a kaposvári szemétszállító cég. Ehhez az is kellett, hogy a nagykanizsai kukások nem fogadták el az új cég ajánlatát, és nem mentek át a kaposvári szolgáltatóhoz dolgozni. Folyamatosan tüntettek, a lakosság melléjük állt, és az ellenzéki vezetésű önkormányzat is kitartott a saját cége mellett. A Fidesz térségi országgyűlési képviselője eleinte nem, de a növekvő lakossági ellenállás hatására szintén elkezdett a Viridis mellett lobbizni. Ennek hatására a MOHU végül leszerződött az önkormányzat cégével.
Ehhez kapcsolódóan: Megszüntetné a házhoz menő lomtalanítást a MOHU a fővárosban, kiakadtak a polgármesterek
Liter vagy kilogramm?
Ahhoz, hogy megértsük, miért akar a MOHU kevesebbet fizetni a szemétszállításért, 2013-ig kell visszamenni. Ekkor vezette be a kormány ebben a szegmensben is a rezsicsökkentést, vagyis a lakossági szemétszállítás fix díját. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy befagyasztották a 2012-es szemétszállítási díjakat, méghozzá úgy, hogy még tíz százalékkal csökkentették is. Úgy működött, hogy a több mint száz hulladékszállító nonprofit céget, amelyek állami és önkormányzati, illetve társult önkormányzati tulajdonban voltak, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.), vagyis az állami kukaholding fizette ki. Az NHKV szedte be a hulladékszállítási díjakat a lakosságtól, fizette ki a szemétszállítás valódi költségét a cégeknek, és nála jelentkezett a kettő közötti különbség. Ezt a mínuszt az állam fizette ki az NHKV-nak jutatott támogatás formájában az adófizetők pénzéből.
A kukaholding literben számolt el a hulladékszállítókkal, vagyis a kiürített kukák után kaptak pénzt. Egy átlagos kukaméret vegyes hulladékra családi házak esetében 120 liter, társasházaknál 240 liter; akkor is járt a szolgáltatónak a teljes összeg, ha csak félig volt a kuka.
A koncessziós rendszer indulását megelőző évben, 2022-ben módosult a számlázás, ekkor álltak át a kilogramm szerinti elszámolásra, vagyis ekkortól az NHKV az elszállított szemét tömegéért fizetett. (A lakosság továbbra is az általa használt kuka űrmértéke, vagyis liter alapján kapja a számlát, nem volt változás.) Ez abban érintette rosszul a hulladékszállító cégeket, hogy a félig lévő kukák után – nagyon leegyszerűsítve – csak fél pénzt kaptak.
A hulladékszállítóknak azonban nem volt kevesebb munkájuk és költségük sem a hulladék elszállításával, hiszen az utcákon végig kellett menni akkor is, ha csak félig voltak a kukák. Az üzemanyag- és a bérköltség is fix volt és maradt a mai napig. Sőt, a megugró infláció és üzemanyagárak, illetve a béremelkedés miatt évről évre nőnek a cégek kiadásai.
A kilogrammalapú elszámolást vitte tovább a MOHU a koncessziós rendszer 2023. július 1-jei indulása után. A Szabad Európa információi szerint átlagosan 35 forintos kilogrammonkénti áron (vegyes hulladék) szerződött le a MOHU a hulladékszállító cégekkel annak érdekében, hogy zökkenőmentes legyen az átállás. A MOHU azonban sokallta ezt, és 2023 őszén, amikor elindultak az ártárgyalások a 2024-es évre vonatkozóan, a MOHU azt kérte a cégektől, hogy ne csak a saját területükre adjanak be árajánlatot, hanem a konkurencia által ürített településekre is. Egy forrásunk szerint ez nem volt egyszerű, hiszen az elmúlt években ezek a nonprofit társaságok igyekeztek költséghatékonyan üzemelni.
„Senkinek sincs felesleges gépjárműve és személyzete arra, hogy átvegyen egy másik körzetet – mondta egyik forrásunk. Hozzátette, hogy ha a szomszédos körzet addigi cégének a gépeivel és embereivel kell a munkát elvégezni, akkor egyszerűbb, ha a MOHU velük szerződik. – Nehéz a konkurens szolgáltatók esetében, az általunk nem ismert korú és állapotú géppark és az általunk nem ismert bérek esetében ajánlatot adni” – tette hozzá. Ennek ellenére, miután a MOHU kierőszakolta, a legtöbb kukáscég a saját árajánlata mellé becsatolta a szomszédos településekre vonatkozó indikatív árajánlatát is.
Ekkor már sejthető volt, hogy a MOHU az árak letörésére játszik. Ez sikerült is, ugyanis a 2024-es évet sok szolgáltató a vegyes hulladék esetében már nem 35 forintos kilogrammonkénti áron kezdte. A MOHU átlagosan másfél forintot faragott a díjon. Ekkor még, 2023 őszén, vissza lehetett verni a területrablások nagy részét, vagyis a szolgáltatók többsége megtartotta eredeti körzetét, igaz, már kevesebb pénzért.
2024 nyarán ismét elindultak a tárgyalások a 2025-ös üzleti évvel kapcsolatban. Ekkor még nehezebb helyzetben voltak a szolgáltatók, mert úgy kellett árajánlatot adniuk 2025-re, hogy még csak az év felénél jártak. „Nem látszódott még, hogy mekkora lesz az éves átlagos infláció, hogyan alakul a forint árfolyama az euróval szemben, és mennyibe fog kerülni az üzemanyag, továbbá a béremelés lehetséges szintjét sem lehetett még ekkor betervezni” – mondta egyik forrásunk. De a legnagyobb gondot nem az okozta, hogy már nyáron meg kellett becsülni a kiadási összegeket, hanem az, hogy bizonytalan volt a bevételi oldal.
2024. július 1-jén indult el a kötelező visszaváltási rendszer. A hulladékgyűjtő cégek akkor még nem tudták, mekkora bevételtől esnek el. „A palackvisszaváltás miatt kevesebb műanyag és fémpalack, illetve üveg landolt a kevert és a szelektív hulladékgyűjtőkben, de hogy mennyivel lesz kevesebb a hulladék, azt akkor még nem lehetett tudni” – mondta forrásunk.
A szolgáltatócégeket – ahogy korábban volt róla szó – a begyűjtött mennyiség alapján fizeti ki a MOHU. Ha nem tudják, hogy mennyivel lesz kevesebb a hulladék, nem tudnak bevételt sem kalkulálni. Itt lett igazán jelentősége annak, hogy a koncessziós rendszer elindulása előtt áttértek a literalapúról a kilogrammalapú elszámolásra. „A várható inflációt, a várható üzemanyagárat és béremelést, javítási költségeket, útdíjat meg lehet becsülni, de a hulladék mennyiségét a kötelező palackvisszaváltási rendszer elrajtolása miatt lehetetlen volt modellezni” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: A jogszabály szerint kellene, de sok faluban még mindig nem lehet palackot visszaváltani
Alacsony tarifák
A szolgáltatócégek azért lobbiztak, hogy a MOHU a járatok alapján fizessen; a kukásautónak van egy kiszámítható költsége mind az üzemanyag, mind a bérek tekintetében. A MOHU információnk szerint erre nem volt nyitott. A cégek a dráguló üzemanyagok, a gyengülő forint és a minimálbér emelése miatt a 2024-esnél magasabb árat szerettek volna kapni. Ez a számok nyelvén azt vetítette előre, hogy 33,5 forintról 35-37 forintra kellett volna emelni a kilogrammonkénti árat annak érdekében, hogy az önkormányzati cégek veszteség nélkül tudjanak üzemelni.
Ezzel szemben a MOHU 25–28 forint közötti kilónkénti árat ajánlott fel sok szolgáltatónak, amit forrásaink irreálisnak neveztek. „Már a 33,5 forintos ár is veszteséges üzemeltetést jelentett sokuknak” – hangsúlyozták. Iparági forrásaink szerint a szolgáltatók 32-33 forintos kilogrammonkénti áron voltak nullszaldósak.
Azokkal a szolgáltatókkal, amelyek nem fogadták el az ajánlatot, a MOHU nem hosszabbított szerződést. Ez azt jelenti, hogy ahol nem történt váltás, ott a régi cég elfogadta a MOHU alacsonyabb árát, ahol pedig nem mentek bele, ott új szolgáltató lépett piacra – sok esetben a MOHU saját régiókoordinátora. Kérdés, milyen árat kaptak a MOHU-tól.
Nagykanizsa azonban ellenállt. A MOHU hiába biztosított új kukásautókat, a helyi dolgozók és helyismeret nélkül nem lehetett volna fenntartani az ellátás színvonalát. Egyetlen munkatárs sem ment át a nagykanizsai cégtől a kaposvárihoz, és mint kiderült, ez lehetett az egyik döntő momentum, hogy sikerült az új szolgáltatót néhány nap alatt sarokba szorítani. A másik pedig az, hogy a nagykanizsai cég végül elfogadta a MOHU ajánlatát, információnk szerint a MOHU által ajánlott 28 forintos kilónkénti árnál csak fillérekkel kapott többet, vagyis lényegét tekintve a MOHU győzött, hiszen az általa letört ár közelében kötötte meg a régi szolgáltatóval az új szerződést.
Ez viszont azt vetíti előre, hogy a nagykanizsai szolgáltató idén már biztosan veszteségesen fog üzemelni, a mínuszt a helyi önkormányzatnak kell kipótolnia.
Horváth Jácint, Nagykanizsa polgármestere titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem akart konkrét összeget mondani, de elismerte, hogy az eredeti ajánlathoz hasonló áron szerződtek le a MOHU-val, pontosabban annak régiókoordinátorával. A polgármester szerint a MOHU eleinte nem is akart tárgyalni az önkormányzat cégével, a Viridis-Pannonia Nonprofit Kft.-vel. „Innen jutottunk el oda, hogy mégis tárgyaltak, és végül sikerült aláírni a szerződést – mondta a Szabad Európának. Hozzátette, hogy az önkormányzat tulajdonosként alapvetően cégcsoportként tekint a Viridisre. – Nyilván nem szeretnénk, hogy a cég veszteséges legyen, főleg úgy, hogy ebből egy piaci szereplő, a MOHU profitál” – tette hozzá.
Szerinte a Viridisnek vannak tartalékai, és most terveket készítenek arra, hogy a cég más tevékenységeiből származó bevételeivel hogyan tudják ellensúlyozni a hulladékszállítás oldalán jelentkező kiadásokat. „Szeretnénk ezt az évet kihúzni valahogy, és megnézni, hogy jövőre milyen áron sikerül leszerződni a MOHU-val” – mondta. Hozzátette, hogy az önkormányzatnak hosszú távon nem szabad benne maradnia veszteséges üzletben.
Arra a kérdésünkre, hogy nem lett volna-e jobb már most elengedni a hulladékszállítást, és kiszállni az üzletből, azt mondta, hogy elsősorban a dolgozók érdekeit nézték. „Mintegy nyolcvan család megélhetése függ a Viridistől, ők alapvetően jobb feltételekkel dolgoznak itt, mint amit a másik cég kínált volna” – mondta. Elmondása szerint megpróbálják az idei évet nullára kihozni a MOHU diktálta feltételek mellett.
Ehhez kapcsolódóan: Az adóhivatal azt ígérte, hogy megvizsgálja a MOHU-t, de aztán mégsem
Más stratégiát választott a szigetszentmiklósi önkormányzat. Nagy János, a Pest megyei település polgármestere a Szabad Európának azt mondta, hogy az önkormányzat úgy döntött, az eddig a hulladék-közszolgáltatást alvállalkozóként végző Aries Nkft. ne fogadja el a régiókoordinátor DTKH Nonprofit Kft. 20 százalékkal csökkentett árajánlatát. A település tulajdonában lévő Aries Nonprofit Kft. idéntől nem szerződött a DTKH-val, helyette maga a DTKH végzi közvetlenül a hulladék-közszolgáltatást.
A polgármester szerint az Aries eleve 15 százalékkal magasabb szolgáltatási díjat szeretett volna a MOHU-nál kiharcolni az idei évre a 2024-es szerződéshez képest, ennyivel emelkedtek ugyanis a költségeik az infláció, az üzemanyagárak és a béremelések miatt. „A MOHU azonban a 2024-es áraknál is húsz százalékkal alacsonyabb árajánlatot adott az önkormányzat cégének – mondta. Hozzátette: az Aries számítása szerint a húszszázalékos vágás 266 millió forintos veszteséget okozott volna 2025-ben az önkormányzat hulladékos cégének. – Ezért a település képviselő-testülete úgy döntött, hogy az Aries ne fogadja el a DTKH ajánlatát és ne kössön szerződést a régiókoordinátor társasággal” – mondta. A szigetszentmiklósi önkormányzat honlapján elérhető dokumentum szerint a MOHU 2024-ben még 31,5 forintot fizetett a vegyes hulladék elszállításáért, az idei évre viszont csak 25 forintos kilónkénti árat ajánlott.
A szelektív hulladékra 38,5 forintra csökkentette a tavalyi 41 forintos árat, míg az üveg esetében 41 forintról harmincra. A dokumentumból az is kiderült, hogy a DTKH a személyes egyeztetések során kijelentette, hogy összes alvállalkozójának felmondja a régiókoordinátori közreműködői szerződését, de „a kialakult személyes jó kapcsolatokra hivatkozva, valamint a szakmai együttműködés elismeréseként felajánlották, hogy az ágazat gyűjtési-szállítási tevékenységét végző teljes személyi állományt a jelenlegi besorolási bérrel jogutódlással átveszi”.
A polgármester fontosnak tartotta elmondani azt is, hogy a szolgáltatóváltás után leült tárgyalni a DTKH vezetőivel a lakossági panaszok miatt. A tárgyaláson elhangzottak alapján egy Facebook-posztban számolt be arról, milyen válaszokat kapott a lakossági jelzésekre.
A MOHU eközben feltöltötte a honlapjára a közszolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeit, amelyek 2025. március 1-jétől érvényesek. A 448 oldalas dokumentumban több olyan cég szerepel, amelyek január 1-jétől nem végeznek hulladékszállítási tevékenységet, mégis szolgáltatóként vannak feltüntetve. Akadt olyan cég is, amelynek a neve már rég megváltozott, és szintén nem szerződött idéntől a MOHU-val vagy valamelyik régiókoordinátorával. Emellett a dokumentum hiányos, több űrlap nem érhető el.
Kérdéseket küldtünk a MOHU-nak, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Ehhez kapcsolódóan: Alvállalkozó: „Nem sikerült megértetni a MOHU-val, hogy a hulladék nem olaj”
