A címben egy magyar politikustól idézett mondat első felét cáfolja a Magyarország déli részét elzáró határkerítés. A második felével pedig az a gond, hogy a szomszéd országokban sokan hasonlóan gondolkodnak, csak a saját nemzetükről. Ők ugyanolyan etnikai alapú nemzetépítésben érdekeltek, mint a Fidesz. Nekik így a kisebbségi magyarok lesznek az idegenek – akik ráadásul már a szlovák, ukrán stb. "kerítésen" belül vannak. Cikk két részben az etnikai nemzetépítés túszairól és csapdáiról.
Nemrég két szomszédos országban is előkerült a kettős állampolgárság ügye. Bár a térségben általános az állampolgárság külhoni nemzettársakra való kiterjesztése, ez a két ország, Szlovákia és Ukrajna ezzel eddig nem élt.
Ukrajnában – ahol a tűrt, de törvényesen nem tolerált kategóriába tartozik a kettős állampolgárság – arra készülnek, hogy azt minden állami és párttisztséggel összeférhetetlenné tegyék. Betiltani tehát nem tervezik, legalizálnák, de a törvény a magyar politikai képviselet, elsősorban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) végét jelentheti.
Szlovákiában pedig épp most módosítják a kettős állampolgárságot tiltó törvényt, de a magyarok továbbra sem kerülnek ki a tiltás alól.
Szlovákiában elsősorban a kormányválság, a kormánykoalíción belüli helyezkedés, és az egységes magyar politikai képviseletért folyó, elhúzódó tárgyalások miatt lett újra diplomáciai üzengetés témája a magyar honosítás.
Ukrajnában viszont a magyar diplomácia forrásaink szerint téves helyzetértékelése, a háborúban álló ország intenzív nemzetépítése és az országba érkező magyar kormányzati támogatások átláthatatlansága fenyegeti a tömegesen kettős állampolgárrá lett magyarok legnagyobb szervezetét, a KMKSZ-t. Az ukrán hatóságok eljárásokat indítottak, házkutatásokat tartottak a szervezetnél, annak elnökénél és a magyar gazdaságfejlesztési támogatásokat elosztó alapítvány székhelyén.
Bár a nyilvánosság előtt csak a kisebbségi nyelvhasználati és oktatási jogokat fenyegető új ukrán szabályozás, valamint a két ország között az Ukrajna NATO-csatlakozása miatti feszültségről esett szó, Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek más oka is volt január végén Kijevbe utaznia ukrán partneréhez. A Fidesz-kormány nemzetegyesítésének helyi partnere, a KMKSZ elnöke, Brenzovics László lakásán tartott házkutatás során ugyanis a titkosszolgálat nagy mennyiségű készpénzt talált, amit az ügyészség illegális eredetűnek tart. A két ország között folyamatosan eszkalálódó konfliktusban ez komoly adu az ukrán fél kezében. Kérdés, hogy kijátssza-e.
Praktikus és szimbolikus hatások
A külhoni magyarok kedvezményes honosításáról (a kettős állampolgárságról) szóló, 2010-ben elfogadott törvény, majd annak kiegészítése a magyarországi szavazati joggal, alapvetően befolyásolta a kinti magyar közösségek helyzetét és jövőjét.
Bárdi Nándor történész írta le több tanulmányában, hogy a Fidesznek annyira fontos volt, hogy a javaslatot ne a tudhatóan erre készülő, Trianont (a "cigánybűnözés" mellett) egyik fő témájaként kezelő Jobbik nyújtsa be, hogy nem volt tekintettel az éppen zajló szlovákiai parlamenti választási kampányra sem. A kormánypárt már az új országgyűlés megalakulása utáni harmadik napon benyújtotta javaslatát.
Holott várható volt, hogy az felkorbácsolja majd a magyarellenességet a szomszéd országokban, így Szlovákiában is előkerül majd a "magyar kártya". Így is lett, az etnikai alapon politizáló magyar párt, az MKP részben emiatt sem jutott be a szlovák parlamentbe. Ezt még a szlovákiai magyar “nemzeti” politikusok is felemlegették a Fidesznek.
A magyar parlament májusi döntésére válaszul az akkor még Robert Fico kormányfő többségét adó szlovák parlament szigorított a szlovák szabályozáson, kimondva, hogy elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki más államét felveszi. Informális becslések szerint néhány ezer magyar azóta illegálisan magyar állampolgár lett, de a szlovákiai magyarok nagy részének ez nem egzisztenciális, “csak” szimbolikus kérdés.
A "csak" szó viszonylagos: a magyarországi baloldalnak várhatóan évtizedekbe telik majd, míg a külhoni magyarok tömegei megbocsátják nekik az először a státusztörvénynél 23 millió románozó, majd a 2004-es népszavazáskor hirdetett, a kettős állampolgárságot elutasító álláspontjukat.
Mindenesetre mivel Szlovákia fejlettebb Magyarországnál, és mindkét ország nem csak uniós, de schengeni tag is, az állampolgárság biztosította praktikus előnyökre az ottani magyaroknak nincs szükségük – nem úgy, mint az ukrajnai, vajdasági, illetve részben a romániai magyaroknak.
A magyarok egy részének – érzelmi, szimbolikus okokból – így is gondot jelent a szlovákiai tiltás, még ha magyarok alig voltak is azok között, akik a törvénynek köszönhetően vesztették el szlovák állampolgárságukat. Főleg Csehországban élő szlovákok jártak így – rajtuk segített a mostani törvénymódosítás, ami 5 év “kint élés” után nem venné el automatikusan a szlovák állampolgárságot a másik országét is felvevőtől.
A Fico és Orbán Viktor közötti jó kapcsolat dacára a V4-ek közös uniós nyomásgyakorló csoporttá erősítése miatt a magyar kormány nem erőltette a szlovákiai magyarok jogérvényesítését szlovák partnerénél. Az egy éve regnáló Matovič-kormánnyal is jó a kapcsolat, Ficóhoz hasonlóan ők sem kifogásolják az országba érkezett eurómilliókat, melyekkel a magyar kormány támogatja a szlovákiai magyarok bizonyos intézményeit, szervezeteit, és – az oktatási támogatással – a magyar családokat.
A vakcinaháború mellékhadszíntere
Szijjártó Péter külügyminiszter – ellentétben harcos ukrajnai retorikájával – visszafogottan tette szóvá a kettős állampolgárság rendezésének szükségességét március 3-án Révkomáromban, ahol a város polgármesterével, és a vezető kormánypárt, az OĽaNO magyar képviselőjével tárgyalt. Csakhogy ezzel belépett a most zajló szlovák kormánykoalíciós válságba: másnap a szlovák külügyminiszter be is rendelte a magyar nagykövetet.
Ivan Korčok külügyminiszter ugyanis a SaS, az OĽaNO koalíciós partnerének delegáltja, és pártja vitában van a szerinte elhibázott szlovák járványkezelés miatt Igor Matovič kormányfővel. Matovič orosz vakcinákat rendelt, amelyet, mármint a vakcinát, saját külügyminisztere az orosz hibrid hadviselés részének nevezett. Matovič viszont, odaszúrva külügyminiszterének, megköszönte Orbán és Szijjártó segítségét az oroszokkal való vakcina-kapcsolatfelvételben.
A belpolitikai kavar másik szála, hogy Matovič a vakcinákért cserébe viccesen Kárpátalját ígérte Oroszországnak, amitől persze az ukrán kormány háborodott föl. Erre a külügyminiszter – szlovák diplomáciai forrásunk szerint ezt is túlreagálva, mint Szijjártó szavait, csak a másik irányba – bocsánatot kért Ukrajnától, mintegy szabadkozva főnöke faragatlansága miatt. “Korčok valóban túlzásba vitte az ukránokkal szemben a szervilizmust, a magyarokkal szemben pedig a nagyszájúságot. De ha Matovič rossz vicce provokáció, akkor a szlovák külügy párhuzama az orosz vakcina és hibrid háború között nem az?”
Szijjártó új magyar pártelnököt épít?
Bár a magyar külügyminiszter csak óvatosan szólalt meg a magyarokat sújtó hátrányos szabályozásról Révkomáromban, diplomáciai szempontból kifogásolható, hogy ezt nem partnerének jelezte, hanem a vezető kormánypárt, az OĽaNO magyar képviselőjével folytatott tárgyalások után. "Egy külügyér ne tárgyaljon a másik ország belpolitikájáról. Vagy ha már csinálja, legalább ne beszéljen róla” – mondta szlovák külügyi forrásunk.
Az olanos magyar képviselővel folytatott tárgyalások mögött több forrásunk szerint is az áll, hogy a magyar kormány támogatná, ha a korábban a szlovákiai magyar közéletben nem ismert, így abban semleges szereplő Gyimesi György lenne az újra egyesülni készülő két nagyobb magyar párt elnöke. A szijjártói nyilatkozat így inkább Gyimesi helyzetbe hozásáról szólt.
Gyimesi György, ha már 20 év után nincs a szlovák parlamentben magyar párt, a magyar kormánynak lehetne szövetséges politikusa a kormánypárti frakcióban. A kisebbségi közéletben korábban ismeretlen, de nemrég komoly (és még ha jogos is, de irreális) magyar kisebbségi követelésekkel előállt Gyimesi segíthetne a pártegyesülés során a Híd-Most háttérbe szorításában is. A Fidesz az etnikai alapú nemzetegyesítésében ugyanis köröm alatti tüskeként kezelte (Orbán Viktor szavai) az inkább a polgár, mint a nemzet alapú államfelfogáshoz közelebb álló multietnikus pártot, a Hidat.
A szlovák választási rendszer sajátosságai miatt Gyimesinek is érdeke, hogy biztosabb helyet fogjon egy pártlistán mostani olanos helyénél, akár egy új magyar párt élén.
Végül: a Matovič köré szerveződött, választási párt OĽaNO, mely pártszervezetek és társadalmi háttér nélkül lényegében lasszóval fogta képviselőjelöltjeit (Gyimesi is a párt nem várt túlnyerésének köszönheti mandátumát), a dél-szlovákiai magyarok révén társadalmi bázist is tudna maga (esetleg egy vele szövetséges magyar párt) mögé teremteni.
A másik oldalról viszont a Fidesznek meggyengült európai érdekérvényesítése miatt fontos, hogy az európai színtéren számolhasson Igor Matovič támogatásával.
A Fidesz-OĽaNO viszonyt olajozza Berényi József, az MKP korábbi elnöke is, aki a kormányfővel szokott tárgyalni magyar ügyekről. Minden megkérdezettünk szerint a magyar kormány már Fico alatt tudomásul vette, hogy nem lesz magyaroknak kedvező módosítás az állampolgársági törvényen.
Debrecen fejlesztésért felelős ukrán kormánybiztos
Az Oroszországgal lényegében hadban álló, területet vesztett Ukrajnában a szlovákiainál is rosszabbul hangzik a cikkünk címében idézett mondat, amit nemrég pont Ukrajnában mondott egy magyar helyettes államtitkár.
Ugyan Szijjártó Péter és a magyar szervezetek is kikérték maguknak azt a szlovák külügyi államtitkári mondatot, ami az orosz–dél-oszétiai példa nyomán biztonsági kockázatnak nevezte a magyar kisebbséget, de a poszt-Szovjetunióban, melynek része Ukrajna is, az orosz kettős állampolgárságnak háborús és annexiós következményei lettek. A grúziai autonóm területként működő Dél-Oszétiában Oroszország előbb állampolgárságot osztogatott, majd állampolgárai megvédése ürügyén háborúban segített a terület – ugyan senki által el nem ismert – függetlenségének kikiáltásában. Ugyanez volt a helyzet a Krímben, és Donbasszban, Kelet-Ukrajnában is rengeteg az orosz állampolgár.
Magyarországnak bizonyos ukrán állami funkciókat is átvevő kárpátaljai működése dacára az elenyésző létszámú magyar kisebbség, természetesen nem fenyegeti Ukrajna területi egységét, ahogy a KMKSZ sem, de minden megkérdezettünk szerint diplomáciai hiba az ukrán érzékenységek figyelmen kívül hagyása.
Az ukránoknál nagyon kiverte a biztosítékot, hogy Magyarország “Kárpátalja fejlesztéséért felelős” miniszteri biztost nevezett ki. Szlovák külügyi forrásunk szerint ez olyan, mintha Szlovákia a Balaton fejlesztéséért felelős kormányzati pozíciót hozott volna létre. Bár nem nevesítették nyilvánosan őket, de a kormánybiztost, Grezsa Ferencet azóta már kitiltották Ukrajnából. (Ettől még márciusban a kárpátaljai Megyei Tanács új elnöke, egy volt titkosszolgálati ezredes, Olekszij Petrov tárgyalt vele – Magyarországon.) Rajta kívül Potápi Árpád János államtitkár járt így, aki viszont, Grezsával ellentétben, maga vezette azt a politikai kampányolást az ukrajnai magyar jelöltek mellett a választáskor, amit az ukrán fél szintén kifogásolt.
A helyzet persze itt is bonyolultabb ennél. De mielőtt ebbe belemennénk, két dolgot tisztázzunk Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa, Ukrajna szakértő segítségével.
A sajtóban általában az jelenik meg, hogy Magyarország – a kisebbségi nyelvi-oktatási jogok megsértése miatt – blokkolja Ukrajna NATO-csatlakozását. Több, mint 20 éve létezik a NATO-Ukrajna bizottság, így hivatalosan tud tárgyalni egymással a két fél. (A Fekete-tengeri biztonsági tárgyalás keretében is közvetlen az ország és a NATO kapcsolata.) Magyarország csak a legfelsőbb szintű, miniszteri találkozókat blokkolja, a bizottság működését nem. Sőt, Magyarország támogatta azt is, hogy Ukrajna tavaly bekerült a NATO Kiemelt partnerségi programjába.
“Megnehezítjük a dolgukat, de nem lehetetlenítjük el a csatlakozásukat” – mondja a magyar hozzáállásról Fedinec Csilla. Kérdésünkre, hogy a két ország közti konfliktus magyar oldalról történő eszkalálása hiba volt-e, a szakértő válasza: “Néha hasznos is volt Ukrajnának, mert rá lehetett fogni a magyar keménykedésre, ha valamit nem tudtak teljesíteni a saját tehetetlenségük miatt”.
Miről is szól az ukrán elnök rendelete?
A másik ügy a kettős állampolgárságé, amit szintén Fedinec Csilla foglalt össze lapunknak.
Egy március elején kiadott elnöki rendelet előkészíti, hogy Ukrajnában új állampolgársági törvény szülessen. Az ukrán törvényekben ugyanis, bár nem ismerik el a kettős állampolgárságot, de nincs rendelkezés arról, hogy mit kell tenni akkor, ha valakiről kiderül, hogy az. Az állam eddig lényegében nem vett tudomást a jelenségről. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy jogértelmezésük szerint a jelenlegi ukrán szabályozás nem tiltja a kettős állampolgárságot.
Az ukrán politika többször nekifutott már a kérdés rendezésének, és mindig a büntetés felé indultak, de soha nem lett belőle törvény. Zelenszkij elnöknek is volt már egy törvényjavaslata, ami legalizálta volna a kettős állampolgárságot. Nem kapott többséget, mert nagy a félelem az orosz kettős állampolgárok nagy száma miatt, amit viszont nem akarnak legalizálni.
Egy új, szintén legalizálási célú törvényjavaslat nyomán a Nemzetvédelmi Tanács a titkosszolgálatok kezébe adná a törvény előkészítését: eszerint az SZBU, a titkosszolgálat szerezne hiteles információkat a kettős állampolgárság elterjedtségéről, az adatokat bevezetnék a választói regiszterbe, lenne jogharmonizáció, viszont az államigazgatásban és bizonyos állami vállalatoknál nem dolgozhatnának kettős, tehát más államok fennhatósága alá is tartozó állampolgárok. A mostani elnöki rendelet ezeket a pontokat helyezte hatályba, hat hónapos végrehajtási időt adva rájuk.
“Tehát liberalizáció lesz, amivel nagyon megkönnyítik hétköznapi emberek nagy tömegeinek életét” – mondja Fedinec Csilla. “Azon több millió külföldön dolgozó ukránét is, akik már fölvették az adott ország állampolgárságát. Viszont a közpolitika gyakorlásából kizár minden kettős állampolgárt.”
Vagyis ezzel ellehetetleníti a KMKSZ mint politikai párt működését is, és mivel vélhetően annak önkormányzati képviselői között is sok a magyar állampolgár, az ő politikai szerepüket is.
Kérdésünkre, miszerint az uniós államokkal beígért kétoldalú szerződések jelenthetnek-e majd a magyarok számára kibúvót, a szakértő így válaszolt: “Az állampolgárság kérdése mindenütt a belső joghoz tartozik. Az oktatási törvény is különbséget tesz a nyelvek, etnikumok között: orosz, uniós, nemzeti kisebbség stb. Ilyen kategorizáció elképzelhető az állampolgárságnál is, de az nem, hogy hivatalok betöltését csak oroszoknak tiltja meg.”
Illegális pénzek Brenzovicsnál?
Mindenesetre fél évig még nem lesz új törvény, viszont a szolgálatok már egy ideje “rádolgoznak” a kisebbségekre. Politikai szándék kérdése, hogy csak jogi procedúrának tekintik-e majd az állampolgárságot, vagy nemzetbiztonsági kérdésnek. Most az utóbbinak: eszerint nemzetbiztonsági kockázat, ha külföldiek töltenek be állami pozíciókat.
“A háború már hosszabb ideje tart, mint a világháborúk tartottak, hatalmas károkat okoz Ukrajnának, és a lezárására nem látszik esély. Amíg ez az egész világot fenyegető háborús konfliktus zajlik, addig a nemzetközi szervezetek, köztük a NATO, ezt a biztonsági kockázatot mindenek fölé fogják helyezni, amit semmivel nem lehet überelni. Azzal sem, hogy fenyegetik a magyarságot” – mondja Fedinec Csilla.
A magyar diplomácia mozgásterét csökkenti ennek téves, vagy ezt nem kellő súlyán történő kezelése. Ráadásul 2020. november 30-án, amikor az SZBU házkutatást tartott a legfontosabb helyi magyar szervezet, a KMKSZ elnökénél, Brenzovics László házában kb. 34 millió forint készpénzt találtak euróban, dollárban, hrivnyában és forintban.
A kárpátaljai fellebbviteli bíróság nem nyilvános határozata szerint, melyhez hozzájutott a Szabad Európa/Radio Liberty ukrán szerkesztősége, a pénzt az ügyészség illegális eredetűnek minősítette, amit Brenzovics László saját vagyonnyilatkozatával bizonyítanának. Eszerint a házaspárnak összesen 880 000 hrivnya (kb. 9,8 millió Ft) jövedelme, és 580 000 hrivnya (kb. 6,5 millió Ft) megtakarítása volt 2019-ben.
Az ügyészség azért fellebbezett, mert az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a megtalált pénzt nem lehet lefoglalni. A fellebbviteli bíróság ezt a határozatot hatályon kívül helyezte. Ebből az iratból, melyhez hozzáfért a Szabad Európa/Radio Liberty ukrán szerkesztősége, derül ki az, hogy a Brenzovics házaspár szerint a pénz a feleség első házasságából származó, velük élő lányáé. A nyomozó hatóság szerint viszont – állítja az ügyész – a pénz Brenzovics Lászlóé, amit illegálisan szerzett.
A nyomozók szerint Brenzovics László szervezetei magyarországi kormányprogramokból kaptak támogatást, összesen 1 milliárd 337 millió hrivnya (14,9 milliárd forint) értékben. Az iskolák és kórházak felújítására szolgáló 100 millió hrivnya felhasználására szerződéseket kötő, a hatóság szerint fiktív vállalkozók, ezen pénzek egy részét visszaadták az alapítványi tisztségviselőknek.
A nyomozók – az ügyész állítása szerint – a lefoglalt pénz egyrészt kriminális tevékenységekből származik, amelyek Brenzovicsnak a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány (За ЗУІ) elnökeként folytatott tevékenységével függenek össze, másrészt olyan akciók finanszírozására szolgál, melyek Ukrajna határainak kierőszakolt megváltoztatását célozzák.
A fellebbviteli bíróság december végén az ügyészség álláspontját fogadta el, de információink szerint a házkutatás során talált pénz megítéléséről szóló vita a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik.
De ez, hangsúlyozzuk, nem a súlyos vádak (hazaárulás, szeparatizmus) megalapozottságáról szóló eljárás, csak a lefoglalt pénznek a büntetőeljárásban való felhasználhatóságáról szól.
Brenzovics László lapunk megkeresésére a házkutatás részleteiről nem kívánt nyilatkozni, mivel titoktartási nyilatkozatot írt alá.
Más kérdéseinkre viszont válaszolt, hamarosan ezzel folytatjuk.
