Az ellenzék egyik nagyobb pártjának vezetőjeként nyilatkozó új Momentum-elnök a középosztályt erősítő szabadelvű gondolkodás híve, de úgy látja, a középosztály lecsúszásának megakadályozását most baloldali szakpolitikával lehet megoldani. Zöldebbé is szeretné formálni a Momentum politikáját. A hatósági árrendszert az egypárti szocializmus örökségének tartja, és bár a béke mellett áll ki, de szerinte Ukrajna azért ne adjon fel területeket. Úgy véli, túlkínálat van ellenzéki pártokból, néhányuknak végig kéne gondolni, hogy kínálatukra van-e kereslet. Ha pedig nincs, akkor ne csinálják, mondta lapunknak a nemrég Gyurcsány Ferenccel egyeztető új Momentum-elnök.
Mondjon nekem egy-két érvet, ami miatt érdemes a NER-rel nem szimpatizáló nagyközönségnek figyelnie a parlamenti ellenzékre.
Tény, hogy a parlamenti munka teljesen kiüresedett, ez kiderült az elmúlt hat hétben.
Csak most?
Technikailag három hét alatt kiderült. Az első felszólalásom pont erről szólt, hogy még csak az egymásra való odafigyelés igénye sincs meg a Tisztelt Házban. Szakmai viták helyett Soros, Gyurcsány és Brüsszel a válasz mindenre. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy kétmillió ember ránk, a hatpárti koalícióra szavazott. Nekünk képviselnünk kell őket, hangot kell adnunk nekik. Elképesztő mennyiségű e-mail érkezik hozzánk az ország különböző pontjairól, melyekben különböző helyi problémákra hívják fel a figyelmünket, és kérik tőlünk, hogy ezeket artikuláljuk.
De nem állítom azt, hogy az ellenzéki munka meghatározó területe a következő négy évben a parlamenti munka lesz. A Fidesz teljesen kiüresítette. Elengedhetetlen, hogy számtalan utcafórumot tartsunk, találkozzunk az emberekkel és el kell menni vidékre. Meg kell ismerni a vidékieket. Budapestről nem lehet megmondani azt, hogy mi a probléma Békés megyében. A helyiek ezt sokkal jobban tudják, és nem szégyen tanulni tőlük. Odamenni és megkérdezni azt, hogy mivel tudunk mi segíteni. Mire van szükségük? Budapest egy elefántcsonttorony. Egészen más társadalmi problémák vannak itt, mint Szarvason. A mi és minden ellenzéki feladata az, hogy tanuljon és megtanulja feltenni a megfelelő kérdéseket.
Akkor mégsem áll olyan jól a Momentum országos szerveződése? Két éve interjúzom a Momentum elnökeivel, és mindig azt hallottam, hogy ez egy nagyon fókuszált terület, és nagyon jól állunk.
Mindig van hova fejlődni. Az emberiséget az elégedetlenség viszi előre. Ha a Momentumnak van száz vidéki szervezete, akkor kétszázat akar. Ha kétszáz van, akkor ötszázat.
Most mennyi van?
Április harmadika óta egyre komolyabb apátia van. Most a Momentumnak 120 alapszervezete lehet az országban.
3200 településen.
Vannak olyan falvak, ahol nyolcan laknak. Értelemszerűen a Momentumnak első körben a tízezer fő feletti településeken kell megvetnie a lábát.
Vagyis a bázisuk továbbra is a városi, képzettebb réteg?
Nem véletlenül Budán tarolt a Momentum. De a megyeszékhelyek és az egyetemi városok is a Momentum természetes terepei. Ezeken mindenképpen erősödnünk kell.
Mihálik Edvin jól szerepelt Szegeden.
Igen.
Amikor bejött a Momentum az olimpia-ellenes mozgalommal, akkor olyan svungja volt, amilyet aztán az előválasztásnál Márki-Zay Péter körül érzett az ember. Elveszett, vagy csak gyengült a Momentum momentuma?
Nem mondom, hogy elveszett volna, sőt! Ez egy dinamikusan fejlődő szervezet. Öt év után most vagyunk először parlamenti párt. Olyan pártokat utasítottunk magunk mögé, amelyek sokkal régebb óta vannak a politikai életben. Az ellenzéken belül a Momentum, azzal, hogy tíz parlamenti képviselője van, egy erős elem. Nem látom azt, hogy a Momentum gyengült volna, vagy ne lenne erős. De mindig van hova erősödni.
Valaminek a momentuma nem feltétlenül számbeli erőt jelent, inkább svungot.
A Momentum Mozgalom öt éve kampányüzemmódban van. Nem tartom ördögtől valónak, hogy a következő tíz hónapban, áprilisig egy kicsit befelé figyeljen. Szilárdítsa meg az alapjait, találkozzunk a tagokkal, hallgassuk meg, hogy számukra mi a Momentum. Meg kell határoznunk a következő két év irányát.
Akkor nem gondolja, hogy a Momentum belesimult az elhasználódott ellenzéki pártok rendszerébe?
Abszolút nem.
Ön is úgy látja, hogy a parlament alakulásakor eléggé követhetetlen volt a párt álláspontja? Bemegyünk a nyitóülésre, nem megyünk, esküt teszünk, nem teszünk.
Volt némi polemizálás a helyes irányról. A nap végén bementünk és letettük az esküt, hiszen erre kaptunk felhatalmazást a választópolgároktól. Annak az akciónak, amit szerettünk volna elérni, akkor lett volna értelme, ha a többi ellenzéki párt partner benne. Mikor rájöttünk, hogy ez őket nem érdekli, kiüresedett a dolog. Más, ha a teljes magyar ellenzék nem megy be az alakuló ülésre, vagy csak egy tíz fős frakció.
Ezért álltak ki Hadházy Ákos mögül.
Nem mondanám, hogy kiálltunk mögüle. Hadházy Ákosnak voltak nagyon jó javaslatai, találtunk közös területeket. A Momentumnak nincsenek parlamenti jegyzői, nincs országgyűlési alelnöki, bizottsági elnöki és alelnöki pozíciója. Azt mértük fel, amit Ákos nagyon helyesen megfogalmazott: ezek dísz-pozíciók. Nem szükségesek a munka elvégzéséhez, gyakorlatilag kifizetőhelyek. Mi csak bizottsági tagok vagyunk. Nekünk nincs szükségünk arra, hogy a Fidesztől kifizetőhelyeket kérjünk, a munkát anélkül is el tudjuk végezni.
Menjünk egy kicsit vissza az előválasztásra. Emlékeim szerint arról, hogy az első forduló után beálljanak M.Z.P. mögé, 70-80 fő, a Momentum közgyűlése egy netes fórumon szavazott. Ön hogyan voksolt akkor? Beálljanak-e M.Z.P. mögé, vagy nem?
Sajnos, vagy nem sajnos, de nem csak a miniszterelnök-jelölt személyén ment el a kampány. A Fidesz számára elképesztően alkalmas időpontban érkezett a háború. Politikatudományi alapállítás, hogy válságok idején a mindenkori kormányhoz húznak az emberek, mert félnek a változástól, a nem kiszámítható közegben biztos pontot keresnek. Ez pedig a kormány.
Arra nem felelt, hogy kire szavazott. Tudatosan?
Nem gondolom azt, hogy más jelölttel jobb eredményt tudtunk volna elérni.
Akkor nem bánta meg, bárhogy is szavazott.
Esetleg azt bántam meg, bár nem tudom, hogy ebben mennyi felelősségem van, hogy a háború kitörésekor az ellenzék nem reagált időben.
Eltelt 3-4 nap és hallgatott. Ez óriási hiba volt. Ekkor kellett volna a színre lépni és beszélni az értékeinkről. Mi mindig is a béke oldalán álltunk. Mi mindig is egy nyugatos Magyarországot képviseltünk. Amibe abszolút nem fér bele a háború. Adtunk a Fidesznek öt napot. Ő is tétovázott, aztán előjött egy hazug üzenettel, hogy ha az ellenzék nyerne, akkor háború lenne. Viszont itt volt egy momentum, egy lehetőség, amivel az ellenzék nem élt.
Amit mondott, az két külön üzenet. Az egyik a béke, a másik, hogy nyugatos párt vagyunk. Utóbbit egyébként erősen nyomta az ellenzék, a Momentumnak pedig ez egy alap identitásképző eleme, már indulásuk óta hangsúlyozzák. A nyugat egyértelműen Ukrajna felfegyverzése mellett áll ki.
Ukrajna mellett kiállni és a háborúban való részvétel két különböző dolog.
Szerintem nem. És a fegyverek tömeges szállítása?
Ukrajna nem NATO-tag. A NATO-tagországoknak nem kötelessége megvédeni. De az orosz agresszió elképesztő fenyegetést jelent. A mi generációnk számára felfoghatatlan, hogy egy ország megtámad egy másik országot konvencionális háborúban. Ezt a XX. századi történelemből ismerjük. Oroszországot mindenképpen meg kell valahogy állítani.
Akkor ez hogy jön össze a békével?
A nyugat-európai országok azért fegyverkezik fel Ukrajnát, hogy megnöveljék a háború költségét. Minél drágább egy háború, annál kevésbé lesz meg Oroszországban a támogatottsága. Ha áruhiány lesz oroszországi üzletekben, ha orosz állampolgárok a saját bőrükön fogják érezni, hogy ez a háború az ő országuk miatt történik, akkor nagyon komoly ellenállást tudnak kifejteni a saját politikai elitjük ellen.
Ez most reménykedésnek tűnik, de a próféta szóljon önből.
Kicsit az, de sokan bízunk ebben.
De most onnan indultunk ki, hogy milyen üzenetet fogalmazott meg a háború első heteiben az ellenzék. Én úgy éreztem, hogy a nyugati kötődést hangsúlyozták. Ön most azt mondja, hogy a békét kellett volna. Szerintem a kettő nem fedi le egymást. Orbán ebből a szempontból konzekvensebb: nincs fegyverszállítás. Más kérdés, hogy ez-e a nemzeti érdek, de nem erről beszélünk, hanem hogy hogyan lehet választást nyerni háború idején.
Ha van egy szó, amit nem lehet használni Orbánra, az a konzekvens. Csipeget mindenhonnan. 32 év alatt már volt véresszájú antikommunista, majd liberális, majd keresztény-konzervatív. Most egy kádári nosztalgiát lovagol meg. Ugyanazt a politikai gondolkodást igyekszik meghonosítani, amit az MSZMP csinált annak idején.
Amikor önt elnökké választották, hogy látta: van a Momentumnak világos politikai arculata?
A Momentum tagsága elképesztően széles társadalmi réteget fed le. El kell érnünk azt, hogy társadalom is lássa, hogy ez mennyire széles. 2017-ben nagyon tágra nyitottuk a kapukat. Azt mondtuk, hogy bárki, aki változást akar, jöjjön hozzánk, és mi elhozzunk a változást. 3000 ember hozta a saját elképzelését. Ezért lehet az, hogy a pártban vannak balliberálisok, centrista liberálisok, jobboldali liberálisok. Van egy közös metszet: mind egy boldogabb országban akarnak élni.
Tagjaink jelentős részének volt lehetősége Nyugat-Európában tanulni, élni, dolgozni. Nyilvánvalóan nem cél, nem is lehet cél az, hogy kritika nélkül átvegyük, amit ott láttunk. Ott sincs kolbászból a kerítés, sőt! Viszont láttunk jó gyakorlatokat. Láttuk, azt, hogy milyen egy sokkal szabadabb országban élni. De nagyon fontos az, hogy a szabadság nem szabadosság.
Nekem idős szüleim vannak. Emlékszem gyerekkoromból, amikor mesélték, milyen volt elutazni nekik Jugoszláviába, egyszer eljutottak Párizsba is. Hogyan kellett bevarrni farzsebbe 100 dollárt, nehogy lebukjanak. Emlékszem arra, amikor gyerekként először mentem velük nyaralni Spanyolországba. Nem voltunk még uniós tagállam. Az osztrák határon leszállítottak minket a buszról. Katonák voltak ott, németjuhász kutyákkal. Félelmetes élmény volt. Emlékszem arra, milyen volt Brüsszelben dolgozni, milyen volt Párizsban tanulni. Mennyit változott a világ. Mi ehhez a világhoz szeretnénk tartozni. Nem akarom azt, hogy a gyerekemnek át kelljen élni a határellenőrzésen, hogy fegyveres katonák és kutyák ellenőrzik, hogy mi van a holmijaink között.
Ez a korai Momentum. Azt mondta, hogy elkövettek egy hibát, akkor túl tágra nyitottak. Most pedig elmondta ugyanazt, amit akkor is mondott a Momentum.
Nem biztos, hogy hiba volt. Történelmileg így alakult.
Akkor egy szűkebb, határozottabb ideológiai profilt akar?
Én nem ideológusnak jelentkeztem, hanem megoldónak. Az viszont tény, hogy meg kell hallgatni a tagságot, és közösen kell kialakítani a pártnak egy olyan értékrendet, ami mindenki számára komfortos.
A Momentumnak három alapértéke van. Ez a pozitív nemzetkép, egy patrióta gondolkodás, a meritokrácia, azaz teljesítményelvűség, és a szolidaritás. Ez elég jó hármas, sok ember számára azonosulási pont. Értékekről beszélünk, nem ideológiákról. A 2008-a gazdasági válság óta nem lehet érdemben beszélgetni jobb és baloldalról. Az olyan politikai változást hozott, hogy összemosódtak az oldalak. Mondok egy példát. A jobboldal klasszikusan a középosztályra támaszkodik. Arra a középosztályra, ami mindig attól fél, hogy le fog csúszni. Jelenleg a középosztály lecsúszásának megakadályozását baloldali szakpolitikával lehet megoldani. Teljesen összemosódtak a dolgok. Én egy nyugatos európai erőt és liberális gondolkodást, egy szabadelvű gondolkodást látok közös nevezőnek.
A Momentum korábban mindig azt mondta, hogy megfelelő válaszokat ad a kérdésekre, egyfajta technokrata, szakértői imázsa is volt. Ön, még ha nem is menne bele a jobboldal-baloldal felosztásba, markánsabb profilt adna a pártjának?
Még egyszer: én nem szeretnék ideologizálni. Teljesen távol áll tőlem. A Momentum elnökeként a megoldásokat fogom keresni a problémákra. Az, hogy a Momentum közössége milyen irányt akar ennek a pártnak, az a közösség feladata. Ezt a következő tíz hónapban nagyjából meg lehet határozni.
A középosztályra fókuszálnak?
Abszolút.
Akkor a – Ferge Zsuzsa szavaival élve – perverz újraelosztás, amit a Fidesz csinál azzal, hogy a lentebbi rétegektől átcsoportosít társadalmi jövedelmeket az újraelosztásban magasabbra, megfelel a Momentumnak is.
Ön szerint a középosztály haszonélvezője ennek a perverz újraelosztásnak?
Igen.
Szerintem ebben az országban egyre szűkebb a középosztály, és nem középen van. Ez a probléma. Van az országban egy NER-elit és európai uniós értelemben az ország nagyjából 60 százaléka szegény. A feleségem sokszor gondolkozik azon, hogy az ő fizetése az ő hibája-e? Értelemszerűen nem, ez a rendszer hibája.
Akkor mi legyen a párt üzenete most, hogy ön az új elnök? Donáth Annánál arra lehetett számítani, hogy markánsabban baloldali lesz a párt. Ön milyen fő üzenetet fogalmazna meg a választók felé?
Egyrészt megvárom, amíg a tagság reagál. Nem venném magamhoz a jogot, hogy egy 3000 fős közösségnek ideológiát szabjak. Az állításom az, hogy egy sokkal erősebb középosztály kell az országba. Lehet sok mindent mondani, de ez az ország mindig is a középosztály vállain nyugodott. Ha ez a kormány a középosztályt szegénysorba taszítja, a tanárembereket, az értelmiséget, a szakmunkásokat, azokat, akinek egyébként az adóforintjából az ország működik, akkor lesz itt igazi csőd. Az a baj a jelenlegi kormánypártokkal, az ő keresztényi szolidaritásukkal, hogy úgy akarnak szolidárisak lenni a szegényekkel, hogy még több embert taszítanak a szegénysorba, hogy átélhessék azt, hogy milyen is a szegény élet. Ez nagyon rossz irány.
Ha más úton közelítek, akkor melyik nyugat-európai liberális formációhoz szeretné hasonlónak látni a pártját? Inkább FDP, vagy a Macron-féle párt?
Nagyon szeretné kihúzni belőlem, hogy ideológiailag hol helyezkedem el. Sajnos el kell szomorítsam: mi egy olyan liberális párt vagyunk, ahol vannak jobb és baloldali liberálisok is, és nagyon jól elférnek egymás mellett. A cél tekintetében ugyanazt gondoljuk, a hogyant illetően lehetnek esetleg eltérések.
Hadd mondjak még egy példát. Az unokaöcséim Hongkongban nőttek fel. Amikor látogatóba jött az akkor 11 éves unokaöcsém, azt kérdezte tőlem a metrón, hogy itt miért szomorú mindenki. Körbenéztem és láttam, hogy mindenki a saját ölét nézi. Ha az ember folyamatosan a megélhetésén retteg, ha egész nap azon kell gondolkodnia, hogy hogyan fogja kifizetni az ebédet, vagy a gyereknek az uzsonnát, akkor ez egy boldogtalan országot eredményez. A cél mindenképpen az, hogy egy boldogabb országban éljünk, ahol az ember, ha akar, ha van benne tettrekészség, akkor egyről kettőre tud jutni. Ma Magyarországon egyre nehezebb a társadalmi mobilitás. Egyre nehezebb kitörni a különböző szociokulturális hátterekből. Míg Svédországban, ha jól tudom, egy-két generáció alatt válhat valaki egy munkáscsalád gyermekéből MTA-professzorrá, addig Magyarországon ez 7-8 generáció. Ez félelmetes. Ahova az ember születik, ott fogja leélni az életét. Olyan országban akarok élni, ahol nem a születés határozza meg az ember jövőjét. Egy lehetőségekkel teli országot kell létrehoznunk.
Nemrég a Momentum Facebook-oldalán egy posztban azt írták, hogy a magyar politikának is a klímaváltozás elleni harcról kellene szólnia. Ez akkor egy markáns irány?
Minden politikának erről kellene szólnia. Mert a politika lényege az, hogy hogyan menedzseljük az emberek életét, hogyan tesszük jobbá, szebbé, kényelmesebbé. A jelenlegi klímahelyzet nem működő irány és nagyon megkéstünk. Számomra ez félelmetes. Itt vagyok közel 31 évesen, hamarosan szeretnék gyermeket, és a feleségemmel azon tűnődünk, hogy milyen világba fog megszületni.
Akkor ez lenne a fókusza az új Momentumnak?
A zöld kérdés létkérdés.
Rámennek az LMP-szavazókra?
Én azt gondolom, hogy a lila a működő zöld. Aki ma nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, aki nem látja be, hogy a klímakérdés kapcsán a 24. órában vagyunk, az felelőtlen, az alkalmatlan arra, hogy közösségeket vezessen.
Akkor egy olyan pozitív választ azért kicsikarhatok önből, hogy zöldebbre szeretné formálni a Momentum politikáját?
Mindenképpen!
Mit visz tovább a Momentum az ellenzék közös programjából, és mi az, amit biztosan nem?
Az ellenzék közös programja értelemszerűen egy konszenzuson alapult. Mindenkinek fájt egy kicsit, és mindenki megtalálta azt a pontot, ami neki még elfogadható volt. A pártok különböző világnézeteit kellett összegyúrni egy emészthető egésszé. Amit mi biztosan tovább fogunk vinni, mert számunkra fontos, más pártoknak talán kevésbé, az többek között az euró bevezetése. Amikor ez a kormány hatalomra került, 300 forint volt egy euró, most 402. Ez 33 százalékos emelkedés.
Nekünk továbbra is fontos, hogy beszélgessünk a lakhatási válságról. Húsz éve nem volt olyan kormány, egyébként az első Orbán-kormány csinálta legutóbb, ami állami bérlakásokat épített volna. Muszáj állami bérlakásprogramot indítani. Ez lenyomná az albérleti és az ingatlan árakat is. Megoldás lenne a lakhatási válságra.
Mi az, amit biztosan nem vinne tovább a programból?
Ez jó kérdés. Erre most nem mondanék semmit.
Mi a véleménye az Unióban egyedülállóan kiterjedt magyarországi hatósági árrendszerről?
Láttunk már ilyen árrendszert, úgy hívták, hogy szocializmus. Ezért is lep meg mindig, amikor a Fidesz jobboldaliként, pláne polgári pártként definiálja magát. Rikítóan távol állnak a polgárságtól. Közgazdasági alap, hogy nincs olyan, hogy extraprofit adó, ez egy szektorális különadó. A szektorok pedig át fogják hárítani a fogyasztókra. A hatósági árak pedig hiánygazdasághoz fognak vezetni. Több helyen ki van írva a benzinkutakon, hogy maximum öt litert lehet tankolni. Aki ezt nem látja be kormánypárti oldalon, annak vagy a belátási képessége szerény, vagy hazudik.
De a népek szeretik.
A népek szeretik, de a népek a nap végén ugyanannyit fizetnek, csak más formában.
De választást most kell nyerni, a Fidesznek mindig a mát kell megnyernie.
Pont az a baj, hogy a Fidesz folyamatosan a jelent akarja uralni. Az a legnagyobb baj a politikával, hogy mindenki négy évben gondolkozik, nem pedig negyvenben. Folyamatosan felélik a jövőt a jelenért.
Pénzügyi szempontból ez egy nagyjából zárt rendszer. Ha olcsóbb a gáz és olcsóbb a rezsi, akkor valamilyen más módon az emberek ki fogják ezt fizetni, mert más adók formájában ennek a pénznek be kell csorognia az államkasszába. A rezsicsökkentés nemlétező fogalom. Lehet, hogy rá van írva a számlámra, hogy mennyire spóroltam vele, de valójában azt kifizetem azzal, hogy 830 forintba kerül egy doboz tojás. Pont két napja vettem ennyiért.
Akkor kivezetné a hatósági árakat?
Zöld rezsicsökkentés kell, ami valós rezsicsökkentés lenne.
Energetikai korszerűsítés?
Igen. A legnagyobb probléma, és erre rá fognak jönni a parlamenti képviselő urak, hogy le lehet ugyan vinni az árakat hatósági árra - bár volt olyan időszak, amikor a hatósági ár magasabb volt a világpiacinál -, de ezzel csak azt fogják elérni, hogy nem marad pénz az adott infrastruktúrák fejlesztésére. Lassan le fog rohadni a hálózat, ami szolgáltatja a gázt, a vizet, az áramot. És a nap végén, amikor meg kell újítani, az megint csak költség lesz. Ahogy mondtam, ez egy nagyjából zárt rendszer.
A másik aktuális kérdés: hogyan lehet elérni Ukrajnában a békét?
Ha ezt tudnám, valószínűleg Béke Nobel-díjat kapnék. Az én meglátásom az, hogy Oroszország már elvesztette ezt a háborút. 5-7 nap alatt akarta elfoglalni Ukrajnát, és nem ment neki.
Donbász és Luhanszk azért már kinéz neki.
Nem látom, hogy Ukrajna vagy Európa elengedné ezt a kérdést. Annak idején volt egy nagyon gyenge brit és egy nagyon gyenge francia politikus, valamint egy elég erőszakos német, aki azt mondta, hogy bizonyos területek neki járnak. A másik kettő pedig átengedett területeket neki, abban bízva, hogy jól lakik és elkerülhető a háború. De a háború nem lett elkerülhető, és egy már nagyobb országból indult meg. Nem megengedhető az, hogy egy állam lerohanjon, elfoglaljon egy másik szuverén államot.
Vagyis fontos a béke, de Ukrajna azért ne adjon fel területeket.
Igen. Az én meglátásom az, hogy Putyint a saját oligarchiái fogják félreállítani. Az orosz vagyon és az orosz vagyonosok menekülnek Oroszországból, elképesztő tőkekiáramlás következik. Az emberek meg fogják érezni, hogy nincs pénz az országban. Nagyon meglepődnék azon, ha egy év múlva Vlagyimir Putyinnak hívnák Oroszország elnökét.
Váltsunk pártpolitikára. Jól érzékelem azt, hogy van egy versengés a Momentum és a DK, a két legnagyobb párt között, amiből a Jobbik kiírta magát? Ki hozhatja létre az Elnökök nevű Signal-csoportot?
2019-ben született egy megállapodás arról, hogy hogyan tudjuk megakadályozni a Fideszt abban, hogy a településeket is szétlopják. Ez a megállapodás eredményeket hozott, kiváltképpen Budapesten. Mi nem akarunk semmi mást, csak hogy mindenki tartsa magát a 2019-es megállapodáshoz.
Azon túl, hogy megegyeztek az időközi választások indulóin, miről tárgyaltak még Gyurcsány Ferenccel, amikor a közelmúltban találkoztak?
Valóban találkoztunk. Gyurcsány Ferenc rendkívül szellemes ember, elsütött pár viccet, majd rátértünk a lényegre. Ami az, hogy bár mostanában meglebegtette a Fidesz, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat egy időben tartanák, én úgy gondolom, hogy az európai parlamenti választásokon minden párt mérettesse meg magát. Derüljön ki, hogy mely pártokra van kereslet a politika piacán. Mert szerintem egy leheletnyi túlkínálat van jelenleg pártokból. Váljon el az ocsú a búzától, és ennek megfelelően forduljunk rá a ’24-es önkormányzati választásokra.
Szerintem Gyurcsány is ezt gondolja.
Azt, hogy ő mit gondol, tőle kérdezze meg.
Az volt a kérdésem, hogy miről tárgyaltak még azon túl, hogy ki indul a most felszabadult önkormányzati képviselői helyek időközi választásain?
Valóban arról tárgyaltunk, hogy vészesen közeledik a ’24-es önkormányzati választás. Ha a különböző pártok szeretnék folytatni azt az együttműködést, amit ’19-ben megkezdtek, akkor erről lassan le kéne ülni beszélgetni. Ez volt a beszélgetés tárgya.
A helyosztó mértékegysége lehetett volna az EP-választás. De ha a Fidesz most jól kisakkozza majd a kétharmadával az ellenzéket, és egy napra teszik a két választást, akkor az ellenzéki pártoknak egyszerre kellene versengeniük, és egyszerre kellene közösen legyőzni a fideszes önkormányzati jelölteket.
Én közepesen meglepődnék azon, ha ez alkotmányossági szempontból szabályos lenne.
Bízik ebben az Alkotmánybíróságban?
Gondoljuk végig. Hogyan néz ki az, hogy választunk egy képviselőtestületet májusban, és majd októberben beülhetnek a székükbe? Ha nézte a parlamenti közvetítést a múlt héten, akkor kiderült, hogy a Fidesz olykor nagyon komolytalan dolgokra is képes. Például a házelnök úr helyettese egy határozati javaslatot nem képes kihirdetni.
Szegény Jakab István.
Ilyen az élet. Fiatalok és demokraták.
Azt mondja, nem hiszi, hogy a Fidesz át tudja vinni, hogy egy időben legyen a két választás.
A Fidesz 12 éve folyamatos sokk-tesztnek teszi ki mind a magyar lakosságot, mind a politikai pártokat. Folyamatosan dobálja a kavicsot a tóba, várva, hogy milyen hullámokat fog vetni. Erről szól a két javaslat, a választások idejének módosítása, és a pártfinanszírozások csorbítása. Szerintem nekünk ezzel nem kell foglalkoznunk, ez egy gumicsont. Akkor foglalkozzunk vele, ha megtörténik. A Fidesz a kétharmadával technikailag azt csinál az országban, amit akar. Nem retteghetünk folyton attól, hogy mi lesz, ha. Azzal kell foglalkoznunk, hogy mik a jelenlegi szabályok, és ha azok változnak, ahhoz adaptálódnunk kell. Az evolúció nyertesei mindig azok, akik képesek adaptálódni. Értelemszerűen, amikor stratégiát fogunk alkotni, akkor alternatívát kell alkotni, hogy mi van, ha egy időben lesz a két választás, és mi van, ha nem? Jelenleg nem egy időben vannak. Ebből kell kiindulnunk.
Tehát abban egyeztek meg, hogy az EP-választásnak logikusan minden párt külön fut neki, de már most elkezdenek tárgyalni az önkormányzatin való lehetséges együttműködésről?
Abban állapodtunk meg, amire én mindenkit ösztönzök, hogy az EP-választáson saját jogon induljon el és méresse meg magát. Ha pedig a ’24-es önkormányzati választásokon a hat párt együttműködésben gondolkodik, akkor arról legkésőbb szeptemberben el kell kezdeni beszélgetni.
Vagyis nem gondolja, hogy maga az összefogás mint politikai eszköz nem szenvedett vereséget a ’22-es választáson? Mert sokan azt is mondják.
Az április 3-i vereségből le kell vonni a konzekvenciákat. Nem evidens, hogy a ’24-es önkormányzati választásokon hatpárti összefogás lesz. Valamifajta összefogás, együttműködés, koordináció szerintem lesz, bár ez még két év. Nem vagyok próféta, de szerintem nincs szükség ebben az országban hat ellenzéki pártra.
Tehát ami eddig a Jobbik-DK együttműködés volt, az most Momentum-DK együttműködéssé alakul, és a kisebb pártoknak kapaszkodniuk kell, ha bele akarnak kerülni.
Nem nevesítenék pártokat, hogy DK, Jobbik, kisebb pártok. Az állításom az, hogy a választásnál jobb közvéleménykutatás nincs. Az egyetlen valódi, listás és arányos választás az EP-választás. Ahol nincs összefogási kényszer, ahol mindenki arra szavazhat, akire szíve szerint is szavazna. És ha az az eredmény születik, hogy egyes pártoknak nem mérhető a támogatottsága, akkor nekik önreflexiót kell gyakorolniuk és végiggondolniuk azt, hogy amit ők kínálnak a politikai piacon, arra van-e kereslet. És ha nincs, akkor minek csinálják.
A Fidesz mostani javaslata pont ezt akarja megakadályozni. Ahogy a 71 főre megemelt egyéni indulói kötelezettség is összetolta a pártokat, a mostani életben tartaná mindegyiket.
Még egyszer azt tudom mondani, hogy akkor kell erre reagálni, ha a módosítás megtörténik.
Váltsunk az eddigi munkájára. Kiderült már, hogy a választáson épp megbukott Nagy Gábor Tamás volt polgármester mit szállított el az önkormányzatból azon az estén azokban a dobozokban, amit ön lefilmezett?
Egy-két tárgyról már tudok, de nem mindenről. Még mindig nem engedtem el ezt az ügyet. Bár nem vagyok ott fizikailag, de még mindig túrom.
Azok nem repi-dolgok voltak?
Nem.
Valamit mondjon már, mik lehettek azokban a dobozokban. Terhelő bizonyítékok?
Állítólag egy asztalt is elvitt.
Minek neki egy asztal?
Élek a gyanúperrel, hogy mert mozdítható volt.
Már közhely, hogy Márai szerint Budán lakni világnézet. Ha leszűkítjük a Várra, ott a kétségtelenül vonzó adottságok mellett a miniszterelnök közelsége miatt is szeret élni a NER-elit. Cseh Tamásosan: amikor tejért megy le Ferenc reggel, szokott találkozni Philippel, Csabával vagy Zsolttal? Rákayval, Belénessyvel, Bayerral?
Bayer úrral sokszor összefutok. Azt hiszem, Rákay Kálmán nem ott él. Nem akarok turkálni a magánéletében, teszi ő ezt eleget másokéval, de a legjobb tudomásom szerint a Várban egy irodát bérel. Bayer Zsolttal néha összefutunk, én biccentek, ő néha nem, néha igen.
De tévhit, hogy a Várban a NER-elit él. A Várban a NER elit egyes tagjai is élnek, de körülbelül 2300 ember lakik ott. Amiből 50 ember, és lehet, hogy sokat mondtam, része a NER-elitnek. Sokan generációk óta ott élnek. Vannak, akiknek a nagyszülei építették vissza a háború után azokat a romokat, amiket korábban otthonuknak neveztek. Két-három évvel később választhattak egy szobát vagy egy lakást, hogy mától ez az otthonod, míg korábban talán az egész ház az övé volt. Társbérlő is lehetsz másokkal.
Az ön szülei is ilyenek?
Ők nem. Az édesapám Logodi utcai volt, de őket kibombázták, édesanyám pedig Tölgyfa utcai, ami Víziváros. Fehérváron találkoztak, én is ott születtem és nőttem fel. Én egy repatriált I. kerületi lakos vagyok.
Önkormányzati lakásban laknak a szülei is?
Nem.
És ön?
Én sem.
Úgy hallottam, hogy korábban üzleti tevékenységből élt. Lehet arra számítani, hogy a Fidesz majd fogást talál ezen?
Fogást találni azon, hogy dolgoztam az egyetem után, és nem ültem be rögtön a Parlamentbe, mint Orbán Viktor és az elvtársai? Büszke vagyok arra, hogy dolgoztam a versenyszférában, dolgoztam a civil szférában, dolgoztam Indiában. De soha életemben nem voltam vállalkozó.
