Néha megszalad a ceruza: a választási körzetek átrajzolása

A választási körzethatárok politikailag motivált manipulálása nem csodaszer, főleg nem önkormányzati szinten, de része lehet a választói akarat eltorzításának. Megvizsgáltunk néhány friss települési körzetbeosztást. Kormánypárti és ellenzéki önkormányzatoknál is találtunk gyanús jeleket.

A népességszám-változás miatt 23 településen megváltozik a választás módja a 2024-es önkormányzati választáson. Ahol tízezer fő alá ment a lakosságszám, ott a választópolgárok már nem szavazhatnak egyéni képviselőkre, csak képviselőjelöltekből álló listákra: ilyen település például Nagyatád, Celldömölk vagy Csorna.

Ahol viszont tízezernél több lett az állandó lakos, ott a települési egyéni listás választás települési egyéni választókerületire változik: például Balatonalmádiban, Ócsán, Csömörön vagy Tárnokon. Ezeken a településeken választókerületeket kell kialakítani, amit a települési jegyző vezette helyi választási iroda végez, és helyi rendelet rögzíti.

Vannak olyan települések, ahol a népességszám-változás miatt az eddiginél több vagy kevesebb egyéni választókerületet kell kialakítani, mert a törvény szerint kevesebb (esetleg több) képviselő választható. Ilyen több fővárosi kerület vagy a megyei jogú városok közül Szombathely, Szeged, Pécs és Miskolc. Ezekben a városokban/kerületekben új körzethatárokat kell rajzolni, amit szintén a települési jegyző vezette helyi választási iroda végez.

Az eddig példák a Nemzeti Választási Irodának a 2021-es népszámlálás eredményei nyomán közzétett összegzésében szerepelnek. De egy településen belül is megváltozhatnak annyira a lakossági arányok, hogy az egyik településrészen sokkal több szavazat eredményezne egy mandátumot, mint a másikon, így sérülne a választás arányosságának és a választójog egyenlőségének elve. (Ezt még a szavazatot nem eredményező voksokat gyűjtő kompenzációs listák sem egyensúlyoznák ki.) Ezt a helyzetet folyamatosan korrigálniuk kell(ene) a helyi választási irodáknak a választást megelőző év november 30-ig. Ilyenkor is körzethatár-átrajzolásra van szükség.

A határidő most járt le, a települések közzétették rendeleteiket az új választókerületekről. Cikkünkben annak nézünk utána – szúrópróbaszerűen –, hogy néhány településen fölmerül-e a gyanúja a választási csalás sajátos formájának, a gerrymanderingnek. Ez a választási körzetek határainak nem (csak) demográfiai, esetleg geográfiai indokoltságú, hanem politikai haszonszerzés által vezetett átrajzolását jelenti: olyan körzetek kialakítását, amelyek segítik a körzet megrajzolására befolyással bíró politikai erők választási győzelmét, és/vagy nehezítik a helyi ellenzék választási sikerét.

Negyven településen lesz kiigazítás

Egy településen belül nagyjából azonosnak kell lennie a választókerületekben a választásra jogosultak számának. Ezért a kerületeket úgy kell kialakítani, hogy a lakosságszám eltérése a település egyéni kerületi átlagától ne haladja meg a tizenöt százalékot, de a jegyzőnek minden, öt százalék feletti eltérést indokolnia kell.

168 településen választanak egyéni választókerületi rendszerben, ezek közül több mint negyven településen lesznek kiigazítások – mondja Kovalcsik Tamás, a Választási Földrajz nevű oldal egyik működtetője, egyetemi oktató. Körülbelül húsz településhatár átrajzolását vizsgálják ezekben a napokban, és a TASZ-szal (Társaság a Szabadságjogokért) együttműködve segítenek az esetleges jogorvoslatok elindításában. Ezt mindig helyi lakosok tehetik meg, a két szervezet a beadvány elkészítésében segédkezik. (A TASZ mintabeadványai ezen a linken érhetők el: https://tasz.hu/hogyan-lepj-fel-a-valasztokeruletek-jogellenes-atrajzolasa-ellen )

A körzethatárok módosítása minden választás előtt megtörténik, de a Választási Földrajz kezdte tematizálni. (Az országgyűlési egyéni választókörzetek – oevk-k – átrajzolását már László Róbert választási szakértő is elemezte 2014 előtt.) Főleg kisebb településeken a politikai manipuláció lehetősége sokkal kisebb, mint az oevk-knál – mondja Kovalcsik Tamás. „Egy 10-12 ezres település a választói magatartás tekintetében vagy teljesen homogén, vagy van maximum két, egymástól jól elkülöníthető tömb. Azt nem tudod úgy manipulálni, hogy egyik vagy másik oldalnak kedvezzen. Ráadásul ha egy helyi jelölt elindul egy ezer vagy 1500 embert tartalmazó választókerületben, és fél év alatt beleteszi a terepmunkát, az ott élők nagy valószínűséggel nem a pártlogó alapján fognak szavazni, hanem miatta. Ezek a települések nagyrészt nagyon kis választókerületek, ezért is jó terep arra, hogy megmutassák magukat új szereplők.”

Folyamatban lévő ügyeikről egyelőre nem akart beszélni, de kérdésünkre annyit elárult, hogy gyanúsnak látják az V. kerületi (Budapest-Belváros) új körzethatárokat, amit mi is megvizsgálunk e cikkben.

Hogyan lehet trükközni?

A sárospataki körzetbeosztást már bemutatta a TASZ és a Választási Földrajz: itt volt egy tanyás körzet, amelyet a Fidesz nyert úgy, hogy a lélekszám 45 százalékkal kisebb volt, mint az átlag.

„Ez tankönyvi példa volt. Hiába van benne a törvényben, a jogászok többsége nem is tud róla – mondja Bódi Mátyás. – Ha mi most nem támadjuk meg, akkor megmarad, hogy majdnem háromszor akkora a legnagyobb körzet, mint a legkisebb.” Most viszont megtámadták a helyiek, a jegyző azóta új beosztást csinált.

A TASZ eddig Sárospatakon és Szombathelyen indított eljárást, és még néhány települést vizsgálnak – mondja Mécs János, a szervezet szakértője. Körmenden nem találtak megfelelő indítványozót, pedig ott 15 százalék feletti eltérés van a kerületetek között. „Több helyen minimális volt az eltérés, nem utalt semmi komoly gerrymanderingre. Mi nem tudunk minden ügyet elvinni kapacitási okok miatt, általában ott próbálunk segíteni, ahol kirívó a jogellenesség vagy felmerül a jogfejlesztés, például a törvény homályos részeinek kitisztázása” – mondja.

Gerrymanderinget teljesen lakosságarányos körzeteket rajzolva is lehet csinálni, ilyenkor láthatunk furcsán kígyózó körzeteket. Mivel véleményes, hogy egy alakzat normális-e vagy sem, ha a lakossági átlagtól való eltérés benne marad a plusz-mínusz 15 százalékban, akkor mi alapján lehet jogorvoslatot kérni? – kérdeztem Mécs Jánost.

Az Alkotmánybíróság 2005-ös döntése szerint lehetnek eltérések a választókerületek között – válaszolja a szakértő –, de minimális eltérés is jogellenes lehet, ha gerrymandering eredménye. Éppen ezért – hogy a választópolgárok és adott esetben a bíróság is megbizonyosodhasson arról, hogy nem erről van szó, hanem objektív okok igazolják az eltérést – szükséges a megfelelő indokolás.

A gerrymanderinget alapvetően azzal lehet igazolni ebben az esetben, ha a térképre rávetítik a szavazóköri voksolások előző eredményeit.

A klasszikus aránytalanság jogilag tehát könnyebben kezelhető, erre jobb sztenderdjeink vannak – mondja Mécs János. „Itt indirekt módon mutatható ki a gerrymanderingszándék, ha azt látjuk, hogy van egy-két kerület, ami 10-12 százalékkal tér el fölfele az átlagtól, és ezek alapvetően ellenzéki kerületek. Ha nagyobb egy ellenzéki kerület, az azt jelenti, hogy ott kevesebbet ér a szavazók voksa.”

Ilyenkor az történik, hogy átraknak ellenzéki körzetekbe még ellenzékre szavazó településrészeket, így könnyebben billentik maguk felé a többi kerületet. Hiába élnek a tömbösített részben 13 százalékkal többen, így is csak egy mandátumról fognak dönteni.

A manipuláció már említett másik módszere az, amikor nagyjából ugyanakkorák a választókerületek, de olyan kacskaringósan vannak megrajzolva, ami megint csak összetömöríti az ellenfél szavazóit egy-egy szavazókörben. Ezek nem lesznek nagyobbak, de ezekben a szavazókörökben akár nyolcvan százalékkal is nyer az ellenfél, miközben a másik oldal 55 százalékkal megnyeri a saját körzeteit.

Ezt a legnehezebb bizonyítani. „A világon mindenhol azzal küzdenek, hogy ez hogyan támadható meg. Sajnos a magyar eljárás nem alkalmas arra, hogy a bíróság elmélyedjen ebben a kérdésben, mert három napja van dönteni. A választási jogorvoslatok rákfenéje a nagyon rövid döntési határidő. Ez érthető egy választási eredmény kapcsán, amit nem lehet sokáig lebegtetni, de most még fél év van a választásig. Lehetne több ideje a bíróságnak az alapos megfontolásra” – mondja Mécs János.

Ő csak két olyan gerrymanderingügyről tud, amely bíróságig jutott és települési választásokkal kapcsolatos. Az egyik a miskolci, ahol a bíróság meg is semmisítette az eredeti körzetbeosztást, a másik TASZ-os ügyet pedig azért bukták el, mert a kezdeményező nem volt helyi. „Ennek még nincs joggyakorlata Magyarországon. A miskolci ügy azért is érdekes, mert ott sem volt 15 százalék felett az eltérés, csak megszüntették az ellenzéki választókerületet, és úgy dobták szét, hogy nem csökkentették az eltérést sem, tehát nem orvosoltak semmit. A körülményekből látszott, hogy nem semleges szempontok alapján döntöttek.”

Egy általunk megkeresett győri ellenzéki képviselő, Bárány István vetette föl, hogy azt is figyelembe kellene venni a körzetek megrajzolásánál, hogy ne legyenek teljesen inhomogén körzetek, amelyekben van infrastrukturális felzárkóztatás szakaszában lévő falusias, kertvárosi rész, van lakótelep és belváros is. Egy itteni képviselő így teljesen különböző típusú képviseleti problémákkal találkozik, pedig mondjuk a lakótelepen élőknek nagyjából hasonló gondjaik vannak.

Ez egy olyan szempont, amelynek nincs joggyakorlata, jogilag nehezen megfogható – mondja Mécs János. „Ha egy számítógép rajzolná ki véletlenszerűen a választókerületeket, összekeverve különböző típusú településrészeket, az sem sértené a képviselet elvét, mert itt alapvetően népképviseletről van szó, tehát nem a város egyes területei vannak képviselve.”

Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusának példáját hozza föl, ahová mindegyik állam két szenátort küld, hiába élnek az egyikben ötszázezren, a másikban pedig negyvenmillióan. „Ott a képviselet alapja a területi egységeknek, az államoknak a szövetsége. Egy település nem úgy képzelendő el, mint a különböző településrészek szövetsége, hanem inkább úgy, mint a településen élők összessége, amit valamilyen népképviseleti alapon képviselnek az önkormányzatban.”

Ugyanakkor nehéz erre válaszolni – teszi hozzá –, mert vannak olyan elemek is a törvényben, amelyek azt húzzák alá, amit a képviselő mond: „Hogy azért a nagyjából hasonló települési adottságú részek egy-egy választókerületet alkossanak. Szerintem jogilag az a döntő, hogy akár indirekt módon is kimutatható-e manipuláció, vagy nem. Még ha teljesen megegyezik is a választásra jogosultak száma, ha arra következtethetünk, hogy a településtípusok keverése egy pártos, manipulatív kirajzolás eredménye, az alkotmányjogilag is kifogásolható lesz, de a szándék miatt” – mondja a TASZ szakértője.

Belváros: suba a subához, guba a gubához

Megnéztük szavazóköri szintig Budapest Belvárosában az utóbbi két választás eredményeit, és azok alapján igyekeztük megfejteni az új választási körzetbeosztás esetleges politikai motivációit.

Budapest V. kerületében a déli, a Vámház körút határolta részen élők inkább a Fidesz felé szavaztak a választásokon, míg északon a lipótvárosiak inkább az ellenzékhez húznak. A mostani, új körzetbeosztásnál a jobbos körzeteket az átlagos lakosságszámhoz képest lejjebb vették, mínuszban vannak, az ellenzékiek pedig pluszban.

Ha összevetjük az alábbi két belvárosi térképet, láthatjuk, hogy még jobban megnövelték az északi körzeteket, így az ellenzéki részeket kevesebb körzetbe húzták. Az ellenzék ugyanis 2019-ben a régi 8-as és 9-es körzetet nyerte meg, de a 10-es is ellenzékinek számított.

A 10-est most fölosztották a másik kettő között, így az ellenzéknek eggyel kevesebb nyerhető körzete lett. Létrejött egy nagyon ellenzéki 7-es körzet, mert a 8-as körzetből is hozzácsapták a balosabb részeket, az úgynevezett Honvéd-házakat. A 8-as körzet viszont így könnyebben billenhet át a Fidesz felé.

A korábbi 5-ös körzetet mindössze 14 szavazattal vesztette el az ellenzék 2019-ben, így ezt is nyerhetőnek tartották. Most ezt a körzetet is teljesen szétszedték a térképrajzolók, a korábbi 4-eshez csapták a nagy részét, amelyet már nagyobb arányban vitt el 2019-ben a Fidesz.

Látszik tehát, hogy az ellenzéki körzetek most túlnyerik magukat, míg a billegő fideszes körzeteket viszont nehezebb lesz elszedni. A tíz körzetből kettő olyat vágtak darabokra, ahol az ellenzéknek a 2022-es és a 2019-es számok alapján komoly esélyei lettek volna.

A déli, erősebben fideszes területen ugyanakkor a korábbi, viszonylag szabályos alakú választókerületekhez (evk) képest létrehoztak egy hosszan, keskenyen elnyúló választókerületet, a 2-est.

A kerületi fideszes polgármester testvére nagyon fölényesen, 61:36 százalékkal hozta 2019-ben a korábbi 1-es evk-t. Ezt a körzetet lényegében meghagyták, de hozzácsaptak a régi 2-esből, ahol viszont volt 47:44 fideszes győzelmű, tehát szorosabban voksoló szavazókör is. A Belgrád rakpart (az 1-es) annyira fideszes, gondolhatják, hogy ott nem fog számítani a néhány ellenzéki voks, viszont a 2. evk-t akár át is fordíthatta volna.

Ugyanígy áttették az erősen fideszes 1-es evk-hoz azt a szavazókört is a 4-es evk-ból, amelyet tíz százalék alatti különbséggel vitt csak el 2019-ben a fideszes jelölt. Hasonlóan jártak el a 8-as szavazókörrel a 4-es evk-ban, amelyet csak 49:44-re nyert a Fidesz. Ez nagyrészt megmaradt a 4-esben, de ebből is áttettek egy részt az 1-esbe.

Délen azt is látni, hogy mínuszban van a választókerületek lakosságszáma. Miközben a legellenzékibb kerület – a mostani 7-es – lakosságaránya északon plusz 12,71 százalékkal tér el az átlagtól, délen az egyiké mínusz 9,49 százalék, vagyis északon hatszáz, jórészt valószínűleg ellenzéki szavazattal több vész el. Így ennek a mandátumnak a megszerzése több szavazatot emészt föl, mint a lenti mandátumé.

„Az V. kerületben most kialakított nyolc egyéni választókerület közül hat esetében a választásra jogosultak száma több mint öt százalékkal tér el az átlagtól, ehhez képest az önmagában semmitmondó indokolás úgy fogalmaz: »Ennek eredményeképpen kialakuló körzetek néhány esetben öt százaléknál nagyobb eltérést mutatnak« – idézi a jegyzői határozat szövegét Kovács Alex Gábor képviselő, a helyi ellenzéki koalíció vezetője, polgármesterjelöltje. – Néhány választókerület határának átrajzolása esetében eléggé érteni véljük a szándékot. Két olyan körzetet vágtak szét, ahol a tavalyi parlamenti választás adatai alapján az ellenzéknek komoly esélyei lettek volna. Ha nem a demokrácia megcsúfolása lenne, akkor nagyot nevetnénk a néhol szürreális, polipszerű, csápos választókörzeteken. Így viszont egyszerre cinikus és szánalmas” – tette hozzá.

Bírósági felülvizsgálati kérelmet fognak benyújtani, amelynek december 13. a határideje. A TASZ-szal már egyeztettek.

A Belváros kapcsán valószínűleg az érdemi indoklás hiánya lesz a beadvány alapja. A TASZ szakértője, Mécs János szerint a határozat nem mondja meg, melyek azok a konkrét településszerkezeti okok, amelyek indokolnák az öt százalék feletti eltéréseket. Az igazolás, a bizonyítási teher a jegyzőn van.

A déli rész fura alakú 2-es körzetét nehezebben megfoghatónak tartja a választási szakértő. „A törvény annyit mond, hogy egybefüggőnek kell lennie a választókerületnek. Ez annak megfelel. Ez már tényleg a politika és az alkotmányjog határán mozog. Az lenne a leginkább jogfejlesztő irány, ha egy olyan sztenderdet mondana ki a bíróság, amelyik a választókerületek nagyon furcsa alakjából indul ki, amit semmilyen településszerkezeti szempont nem indokol.”

Győr, Szombathely, Balatonalmádi

Győrben – ahol nem készített térképet a Városháza sajtópereit is vivő ügyvéddel felálló választási iroda az új körzetbeosztáshoz – régi probléma, hogy Győrszentiván városrésznek az ellenzékre szavazó nagy körzete (a képviselő itt is fideszes lett, de az ellenzék polgármesterjelöltje megverte Borkai Zsoltot) csak egy mandátumot ér, míg a fideszes szavazó Ménfőcsanak és Gyirmót városrész kettőt. Most ezen változtattak.

Pintér Bence újságíró, aki a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület győri polgármesterjelöltje lesz a 2024-es önkormányzati választáson, nem lát a módosításokban gerrymanderingre utaló jeleket, de ők is egyeztetnek a TASZ-szal és a választási földrajzosokkal.

Bódi Mátyás már nem annyira megengedő, mint Pintér Bence. „Az arányosságot úgy oldották meg, hogy éppen becsússzanak a törvényi 15 százalék alá, de ettől még a felosztásuk szerintem kirívóan aránytalan. A 15 körzetből hét is átlépi az ötszázalékos arányossági értéket, más kérdés, hogy most már nem nettó törvénysértő (15 százalék) módon, mert írtak hozzájuk a határozatban egy-egy mondat magyarázatot. De nem mindegyikhez. Mivel a városban eggyel csökkenteni kellett a körzetek számát, akár egy teljesen új arányos felosztás mellett is dönthettek volna, helyette egy-egy szavazókör átmozgatásával orvosolták a déli körzetek alacsony lakosságszámát, kettévágva ezzel a jelenlegi 10-es választókerületet” – mondja.

Pintér Bence még cikkünk megjelenése előtt annyiban módosított véleményén, hogy azért lát a felosztásban problémás részeket, és "győzelem esetén az elejétől kezdjük a tervezést, és igazságos választókerüketeket hozunk létre."

Szombathelyen, ahol szintén nem készült térkép, csak utcajegyzék szerepel a határozatban, a kutyapártosok segítettek a TASZ-nak a jogorvoslati indítvány beadásában, ami már meg is történt. A városban úgy állapították meg az új választókerületi határokat, hogy a legkisebb mértékben változtassanak rajtuk – mondja egy helyi forrásunk. Belvárosi választókerületeket vontak össze, amelyek alapvetően fideszesek voltak.

Lett olyan szavazókörzet, ahol egy szavazat 13 százalékkal ér kevesebbet, mint az átlag, egy másikban pedig 14 százalékkal többet, ami összesen 27 százalék – mondja Zakota Tamás, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) Vas megyei regionális koordinátora.

A TASZ munkatársa, Mécs János szerint a szombathelyi rendelet mellé sem készült rendes indoklás, tehát nem derül ki a választópolgárok számára, mi az eltérés indoka. „Nem elég egy olyan általános indoklás, hogy településszerkezeti indokok miatt. Ki kell mondani, hogy mondjuk nem akartuk, hogy egy folyó kettévágja az evk-t.”

Szombathelyen az egyik választókerületben tíz százalékkal nagyobb volt a létszám, a mellette lévőben pedig tíz százalékkal kisebb. Nem volt világos, miért nem lehetett az egyik választókerületből átcsoportosítani területeket, hogy csökkenjen az eltérés – mondja Mécs János. „A szombathelyi jegyző nem érvelt választókerületi szinten, általánosan indokolt. Szerintünk ez jogellenes, mert meg kell tudni mondani, hogy mondjuk az az evk történetileg egybefüggő, ezért nem választjuk szét. Az volt az indokolás, hogy minél inkább azt akarták, hogy ne változzanak a határok. Szerintünk ez nem legitimálhatja, hogy ne legyen nagyjából azonos a választásra jogosultak száma.”

Felhívtuk egy olyan település, Balatonalmádi egyik képviselőjét, ahol – mivel tízezer fölé ment a lélekszám – most alakítottak ki körzeteket. Az ellenzéki Dér András nem lát olyan jeleket a nyolc körzet kialakításánál, ahol gyanítható lenne a fideszes polgármester elfogultsága. Almádiban is az volt a vezérlőelv – mondja –, hogy a szavazókörök változatlanok maradjanak.

Zugló: kedveztek a szocialisták körzeteinek?

Zugló lakossága 2019 óta 110.000 alá csökkent, 107.438-ra, ezért a korábbi 15 helyett 14 választókerületre kellett felosztani a települést.

Várnai László, a Civilzugló Egyesület vezetője, aki most is képviselő (listás mandátummal, de egyéni körzetben indul jövőre is), azt látja az új kerületi térképen, hogy az MSZP-s képviselők körzetei inkább egyben maradtak, míg a többiek körzeteit jelentősen eltolták. „Nehéz lesz az osztozkodás” – mondja. A kerületet a szocialista Horváth Csaba vezeti.

Szerinte fel lehetett volna számolni a kerület közepén egy választókerületet, és a széleken lévő körzetek mindegyikét növelni befelé. Akkor a természetesen összeillő részek egyben maradhattak volna – teszi hozzá. „A Nagy Lajos király útja vagy a Hungária körút nagy és természetes választóvonal lenne. Most az Örs vezér tere a közepén van egy körzetnek, nem elválasztja: a Kerepesi és az Ond vezér úti lakótelep egy-egy része így egybekerült.”

A zuglói fideszes képviselő, korábbi polgármesterjelölt Borbély Ádám szerint nehezen megítélhető, hogy a kerületben regnáló koalíciónak maga felé hajlott-e a keze, mert itt is, ahogy sok helyen a fővárosban, „a kerület korábban jellemző politikai színezete jelentősen alakult az elmúlt időszakban – utal arra, hogy a középosztály lakta részek kezdtek az ellenzékre szavazni. – Ennek ellenére bizonyos jelei azért felsejlenek az effajta körzetrajzolásnak, például a Kacsóh Pongrác úti lakótelep mentén vagy a Városliget környezetében” – teszi hozzá. A képviselő kifogásolja a jegyző eljárását, aki „széles körű egyeztetés nélkül elvégezte a térkép megrajzolását”.

Szerinte a Kacsóh Pongrác út körzetének képviselője szocialista, azt erősítették meg az ellenzék felé szavazó részekkel.

Nem csodaszer

A legjobb megoldás a gerrymandering kiküszöbölésére az, ha úgy tervezik meg a választókerületeket kijelölő eljárást, hogy megelőzze ennek lehetőségét – mondja Mécs János. Az angolszász világban ezért terjedt el, hogy független testületek látják el a feladatot (Nagy-Britanniában Boundary Commissionsnek hívják). Magyarországon az országgyűlési körzeteket maguk a versenyzők, az Országgyűlés határozza meg, nincs semmilyen bizottság. A települési jegyző jogilag hibrid helyzetben van – mondja a TASZ szakértője. Része az államigazgatásnak, de az önkormányzat alá is tartozik, így nem tekinthető függetlennek, a háromnapos döntési határidő miatt pedig a bírósági eljárás sem alkalmas erre.

A választási győzelem kulcsa a mozgósítás: az utolsó napokban a szimpatizánsaink minél nagyobb részét rá kell venni, hogy elmenjen szavazni (a választás napján akár el is rángatni őket) úgy, hogy az ellenfél szavazói lehetőleg minél nagyobb számban maradjanak otthon.

A legkisebb területi egység, ameddig nyomon tudjuk követni a valasztas.hu-n a szavazatok eloszlását, a szavazókör, de a kampánystratégák optimális esetben házszintig tudják, hol vannak az adott párt támogatói. Az utóbbi időben felélénkülő, különböző aláírásgyűjtések (a fideszes úgynevezett nemzeti konzultáció, de a napokban a Mindenki Magyarországa Mozgalom is indított ilyet korrupciótémában) célja ezeknek a szimpatizánslistáknak a frissítése, aktualizálása.

A Választási Földrajz szakértője, Bódi Mátyás szerint kicsit túl van dimenzionálva a gerrymanderingjelenség. „A gerrymanderingnek megvan a korlátja, hiába frissítik az adatbázist. A miskolci, egészen elképesztő alakú körzetek dacára a városban majdnem mindenhol kikapott a Fidesz.” A budapesti 1-es számú oevk-t említi még, amelynek létrehozásához a Dunán is átnyúltak, egy körzetbe tették a Belvárost és a Várat, mégsem nyert ott a jobboldal.

Az ellenzéki körzetek tömbösítésének – így a többi körzet könnyebb átbillentésének – akkor van jelentősége, ha nagyjából hasonló erejű két tömb van – mondja Bódi Mátyás. „De ha annyira nagy a különbség a két lista között, mint ahogy általában volt, az még egy kicsit segítette is a kisebb ellenzéki pártokat, hogy legalább azokban a kis gettókban tudjanak mandátumot szerezni” – mondja.

„Tisztán szakmai döntés született” – mondja kérdésünkre ironikusan és kevéssé bőbeszédűen egy ellenzéki önkormányzat egyik vezetője, amikor körzetbeosztásuk esetleges elfogultságáról kérdezem. Mind kormánypárti (Belváros), mind ellenzéki vezetésű önkormányzatok (Szombathely) esetében láttunk a gerrymanderingre utaló jeleket.