Ő egyike annak az Oroszország által annektált Krím félszigetről származó tizennyolc újságírónak, akiket jogvédők szerint politikailag motivált vádakkal tartanak fogva. Most vasárnap volt a bebörtönzésének negyedik évfordulója.
Az orosz–ukrán kettős állampolgárságú Vlagyiszlav Jeszipenkót 2021. március 10-én tartóztatták le. Egy évvel később, 2022 februárjában egy orosz bíróság hat év börtönbüntetésre ítélte azzal a váddal, hogy információkat gyűjtött az ukrán hírszerzés számára. Ezt ő, a munkaadója és emberi jogi csoportok is koholtnak minősítették.
A Szabad Európa szabadúszó tudósítója ellen robbanóanyagok birtoklása és szállítása miatt is vádat emeltek később, amit az érintett szintén határozottan tagad. Az ügyészség később elismerte, hogy nem az ő ujjlenyomatai voltak az autójában „talált” gránáton. A Moszkva által ellenőrzött krími legfelsőbb bíróság a fellebbezés nyomán öt évre csökkentette Jeszipenko büntetését, aki a tárgyalásán azt vallotta, hogy áramütésekkel kényszerítették hamis vallomásra.
Az Európai Unió 2023 szeptemberében szankciókat rendelt el az ügyében hat személy, köztük két bíró és egy ügyész, illetve az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat két tisztje ellen, akik részt vehettek a kínzásában.
Felesége, Katyerina Jeszipenko azóta is a szabadon bocsátásáért kampányol. „A férjem csupán abban bűnös, hogy tájékoztatta a világot arról, hogy mi történik a megszállt Krímben – mondta egy októberi kanadai konferencián. – Tudta, hogy ez veszélyes, de a hazája és az igazság iránti elkötelezettsége erősebb volt, mint a félelme” – tette hozzá.
Letartóztatása előtt Jeszipenko a Krim.Realii külsős munkatársaként társadalmi és környezetvédelmi kérdésekről írt, például a krími tatárok életéről, az ökológiai válságról és az orosz megszállás hatásairól.
Korábban a Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) és a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet, illetve az ukrán és az amerikai külügyminisztérium is felszólított a férfi azonnali szabadon bocsátására.
Bebörtönzése óta több kitüntetést kapott a munkájáért, 2022 novemberében neki ítélték például az ukrán Ihor Lubenko-díjat a szólásszabadság védelméért.
A CPJ szerint az orosz hatóságok az elfoglalt ukrajnai területeken erősen korlátozzák a média működését és kemény eszközökkel üldözik a megszállás ellen felszólaló újságírókat.
Vlagyiszlav Jeszipenko – Ihar Loszik, Nika Novak és Farid Mehralizada mellett – egyike a Szabad Európa azon négy újságírójának, akik a munkájukkal kapcsolatos vádak miatt jelenleg börtönben vannak. Több jogvédő csoport is a szabadon bocsátásukat sürgette, mondván, hogy jogtalanul vették őrizetbe őket.
Loszikot, aki blogger és a Szabad Európa belarusz szolgálatának munkatársa, 2021 decemberében több vádpontban elítéltek, köztük „a közrendet súlyosan sértő akciók szervezéséért”. Tizenöt év börtönt kapott. A Szabad Európa orosz szolgálatának dolgozó Novakot 2023 decemberében tartóztatták le, és „külföldi szervezetekkel való bizalmas együttműködéssel” vádolták meg. Négy év szabadságvesztéssel sújtották. Az azeri Mehralizadát tavaly májusban vették őrizetbe Bakuban. Olyan vádakkal néz szemben, amelyek alapján akár tizenkét évre is rács mögé kerülhet.
