Ügyvédje szerint Alekszej Navalnijról tíz napra nem adnak semmilyen információt az orosz hatóságok. Az utolsó hivatalos hír szerint december 11-én ismeretlen helyre szállították a bebörtönzött ellenzéki politikust.
"Tíz napja semmit sem tudunk róla"
- jelezte Vjaszeszlav Gimadi, Alekszej Navalnij ügyvédje a közösségi médiában.
Leírása szerint Navalnijról nem árulja el az orosz büntetés-végrehajtás, hogy hol van, csak azt, hogy nem megnevezett helyre szállították az eddigi börtönéből (IK-6).
Navalnij egy másik munkatársa, Ruszlan Savedinov korábban elmondta, hogy a politikus nagyon rosszul érezte magát november végén, miután ismét magánzárkára ítélték, és jelentősen korlátozták udvari sétáinak időtartamát.
Szovjet szabályok
Navalnij munkatársai szerint Olga Jemeljanova bírónő december 15-én tájékoztatta őket arról, hogy Navalnijt áthelyezik nem megnevezett helyre. Mindezt arra alapozva, hogy a politikus
börtönbüntetése alatt is kapott még egy 19 éves börtönbüntetést.
A vád egyébként "szélsőséges szervezetek létrehozása és finanszírozása" volt.
A büntetés azt is kikötötte, hogy a Navalnijnak egy speciális, legszigorúbb minősítésű büntetés-végrehajtási telepen kell letöltenie a büntetését. Az orosz törvények szerint ilyen helyeken az életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtott vagy különösen veszélyes, visszaesőnek számító elítélteket tartják fogva.
Tiltakozás, mérgezés, magánzárka: Navalnij politikai pályájának legfontosabb állomásai
Az oroszországi elítéltek áthelyezési folyamata az "etap". Ez speciális, rabszállításra tervezett ablaktalan vagonokat ("vagonzak" vagy Sztolipin-vagon) is magában foglal, ahol a raboknak kevés friss levegőhöz jutnak, nincs lehetőségük zuhanyozni, és csak korlátozott férhetnek hozzá a mosdóhoz vagy akár ételhez.
Az átszállítások hetekig vagy hónapokig is eltarthatnak, mivel a vonatok megállnak, és a rabokat addig átmeneti börtönökben helyezik el.
Ezeken a helyeken pedig az elítéltek szinte mindig megaláztatásnak és verésnek vannak kitéve.
Elfordul, hogy az őrök vagy az új rabtársaik meg is ölik őket a folyamat során.
Ezek a szabályok még a szovjet időkből származnak. Emellett azt is előírják, hogy a rabok családját és hozzátartozóit csak azután tájékoztatják az elítélt tartózkodási helyéről, miután az elítélt megérkezett a végső intézménybe, ahova szánták.
