Budapesten járt az Egyesült Államok szenátorainak kétpárti küldöttsége, amely hivatalosan azért érkezett, hogy a NATO és Magyarország előtt álló stratégiai kérdésekről tárgyaljon. A magyar kormány és a Fidesz részéről viszont senki nem volt hajlandó találkozni velük. Az amerikai kongresszus hamarosan elfogadhat egy állásfoglalást, amely elítéli a magyar demokrácia helyzetének romlását, és sürgeti a magyar kormányt, hogy ne akadályozza Svédország NATO-csatlakozását.
A kétpárti szenátori küldöttség tagjai: Jeanne Shaheen, a szenátus NATO-megfigyelőcsoportjának társelnöke, a Külkapcsolatok Bizottsága és a Költségvetési Bizottság tagja (Demokrata Párt), Thom Tillis, a szenátus NATO-megfigyelőcsoportjának társelnöke (Republikánus Párt) és Chris Murphy szenátor, a Külkapcsolatok Bizottsága és a Költségvetési Bizottság tagja (Demokrata Párt).
A szenátorok a Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciáról érkeztek Budapestre azért, hogy a NATO és Magyarország előtt álló stratégiai kérdésekről tárgyaljanak, azaz hogy megtudják, mi az akadálya annak, hogy a magyar Országgyűlés még mindig nem szavazta meg Svédország NATO-csatlakozását.
Miután Törökország január végén jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását, a magyar Országgyűlés döntésének hiánya maradt az utolsó akadálya a NATO bővítésének.
A magyar kormány és a Fidesz részéről viszont senki nem volt hajlandó találkozni a küldöttséggel – derült ki a szenátorok vasárnap délutáni budapesti sajtótájékoztatóján.
Jeanne Shaheen aggodalmát fejezte ki a NATO bővítésének akadályoztatása amiatt, és azt mondta, nagyon várják már, hogy a magyar parlament is kimondja az igent a svédek csatlakozási kérelmére. „Bízunk abban, hogy Orbán Viktor ígéretének megfelelően az Országgyűlés február 26-án megszavazza Svédország csatlakozását a NATO-hoz.” (Orbán Viktor szombati évértékelő beszédében azt mondta: a NATO-bővítés ratifikálására a február 26-án kezdődő parlamenti ülésszakban kerülhet sor.)
A demokrata szenátor azt mondta, hogy optimista ezzel kapcsolatban, annak ellenére, hogy a magyar kormány azt is megígérte, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki rábólint a NATO bővítésére, mára mégis csak a magyar parlament igenje hiányzik a svédek felvételéhez. A szenátor hangsúlyozta, hogy Svédországnak komoly hadereje van, ami nagy erősítés lenne a NATO-nak ebben a háború miatt kritikus időszakban.
„Ismerjük a magyar viszonyokat, tudjuk, hogy ha Orbán azt akarja, akkor a parlament megszavazza Svédország NATO-csatlakozását” – tette hozzá.
Shaheen azt is elmondta: komoly csalódás, hogy senki nem volt hajlandó tárgyalni velük sem a kormány, sem a Fidesz részéről. Pedig a NATO-bővítés mellett olyan fontos kérdésekről is beszélni szerettek volna, mint az emberi jogok vagy a két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai.
Thom Tillis republikánus szenátor azt emelte ki, hogy Oroszország háborúja komoly fenyegetést jelent Magyarországnak is, épp emiatt a fenyegetés miatt van szükség egy Svédországgal megerősített NATO-ra. „Reméljük, hogy Orbán Viktor megérti ezeket a kéréseket.” A szenátor azt mondta: az amerikai kongresszus teljes mértékben a NATO mögött áll, „és ezt republikánusként mondom” – tette hozzá.
Chris Murphy arról beszélt, hogy Magyarországnak semmi oka nincs késleltetni Svédország felvételét a NATO-ba, és hogy itt az ideje beváltani a kormány erre vonatkozó ígéreteit. Murphy szerint az ukrajnai háború befejezésének leggyorsabb módja Ukrajna minél nagyobb támogatása, mert Vlagyimir Putyinnal nem lehet tárgyalni.
Murphy kiemelte, hogy ő még sosem tapasztalt olyat, hogy egy szövetséges ország kormánya ne fogadott volna egy szenátori delegációt. „Törökországgal is voltak vitáink, de mindig tudtunk találkozni a török kormány képviselőivel. A párbeszédre mindig szükség van. Ez egy kétpárti delegáció, nem politikai célok miatt vagyunk itt.”
Murphy kitért két szenátortársa kezdeményezésére. Tillis és Murphy ugyanis egy olyan állásfoglalást terjeszt be a kongresszus elé, amely elítéli a magyar demokrácia helyzetének romlását, és sürgeti a magyar kormányt, hogy ne akadályozza Svédország NATO-csatlakozását. „A magyar demokratikus helyzet romlása aggodalommal tölti el az Egyesült Államokat, egyre nehezebb tüntetni a kormány ellen, egyre nehezebb helyzetben van a független média. Figyeljük, mi történik a magyar demokráciával.”
Azzal kapcsolatban, hogy a találkozó tényleg elmaradt-e, és ha igen mi okból megkérdeztük a Miniszterelnökséget, a Külügyminisztériumot és a Fidesz frakcióját is. Ha kapunk választ, megírjuk.
Szijjártó nyomásgyakorlásról beszélt
A szenátusi küldöttség érkezésének hírére Szijjártó Péter pénteken azzal reagált, hogy nem javasolja a szenátoroknak, hogy megmondják a magyaroknak, milyen döntéséket lenne érdemes hozni. „Nyomásgyakorlással azért sem érdemes próbálkozni, mert mi szuverén ország vagyunk, és azt gondoljuk, hogy egy szuverén ország a másikra ne gyakoroljon nyomást, főleg akkor ne, ha szövetségesekről van szó” – mondta a külügyminiszter az MTI tudósítása szerint. Hozzátette, hogy az Országgyűlés is egy szuverén ország szuverén parlamentje, ekképp pedig nem különböző kongresszusi delegációk látogatása alapján hoz döntéseket, főleg fontos kérdésekben.
„Svédország NATO-tagságának ratifikációja kapcsán világos az álláspont: nagyon várjuk a svéd miniszterelnök látogatását itt, Magyarországon. Azt gondolom, hogy ha el tudott menni Törökországba is a ratifikációs folyamat során, akkor meg tud látogatni minket is” – tette hozzá Szijjártó.
Így lett Magyarország az utolsó akadály
Svédország és Finnország 2022 májusában adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz – kevesebb mint két hónappal azután, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. A többi NATO-tagállam rövid időn belül jóváhagyta a csatlakozási kérelmeket. A 2022. májusi madridi NATO-csúcson a magyar küldöttség kormánypárti tagjai is ígéretet tettek arra, hogy még december 7-én, a parlament utolsó 2022-es ülésén az Országgyűlés megszavazza a ratifikációt, ám ez azóta sem történt meg.
Sokáig Törökország sem hagyta jóvá a svédek csatlakozási kérelmét. A magyar kormány 2022 óta többször ígéretet tett arra, hogy nem Magyarország lesz az utolsó tagállam, amelyik megszavazza. Volt, hogy a kormány arra hivatkozott, hogy támogatják ugyan, de a végső döntést mégiscsak az Országgyűlés hozza meg – ahol kétharmados többségben vannak a Fidesz–KDNP képviselői. Tavaly márciusban egy négytagú, a Fidesz parlamenti és EP-képviselőiből álló delegáció utazott Stockholmba és Helsinkibe, hogy tárgyaljon a NATO-csatlakozásról. (Finnország csatlakozását nem sokkal ezután megszavazta a magyar Országgyűlés.)
Kormánypárti politikusok azóta sem fogalmaztak meg konkrét követelményeket a svéd csatlakozással kapcsolatban. Azt hozzák fel érvéként, hogy svéd politikusok vagy a svéd közmédia korábban kritikával illette a magyar jogállamiság, illetve a demokrácia helyzetét. A kormánypárti politikusok szerint ezek igaztalan támadások.
Tavaly májusban Orbán Viktor például azt mondta: „Magyarország és Svédország politikai kapcsolata rettenetesen rossz. Nem akarunk konfliktusokat behozni a NATO-ba.” Legutóbb Kövér László beszélt arról, miért nem támogatja a svédek csatlakozását. A házelnök azt mondta: a svédek „olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni”. Azt is hozzátette: több tiszteletet várna el tőlük a magyar kormány irányába.
Törökország viszont 2024. január végén ratifikálta a svéd csatlakozási kérelmet, így mégis a magyar Országgyűlés hozzájárulásának hiánya maradt az egyetlen akadálya Svédország NATO-csatlakozásának.
Miután Törökország megszavazta a svéd NATO-csatlakozást, február elején az ellenzék összehívott egy rendkívüli parlamenti ülést, hogy ők is megszavazzák a NATO bővítését. Ezen az ülésen több más diplomatával együtt David Pressman amerikai nagykövet is részt vett, ám a Fidesz képviselői a napirendet sem szavazták meg, így az ülés eredménytelen lett.
Nem sokkal ezután Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte: beszélt Orbán Viktorral, aki azt mondta neki, hogy támogatja a svéd csatlakozást, és a február végén kezdődő parlamenti ülésszak indulása után nem sokkal dönteni fognak a ratifikálásról.
Tavaly október végén összeültek a NATO-tagországok és Svédország Budapestre akkreditált nagykövetei. Ennek apropóját az adta, hogy előző héten Szijjártó Péter külügyminiszter Moszkvában tárgyalt, pár napra rá pedig Orbán Viktor személyesen találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Pekingben. A találkozó után David Pressman amerikai nagykövet a Szabad Európának azt mondta: a NATO-tagokat egyre nagyobb aggodalommal tölti el Magyarország mélyülő kapcsolata Oroszországgal. „Aggasztó, hogy Magyarország úgy döntött, ilyen módon lép kapcsolatba Putyinnal, ahogy az a nyelvezet is aggasztó, amivel a miniszterelnök Putyin ukrajnai háborúját jellemezte. Mindkettő megérdemelte, hogy megvitassuk.” Emlékezetes, hogy Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját tárgyalása során Putyinnal.
