A NATO-tagok megerősítették, hogy megállapodtak abban, következő tíz évben, 2035-re GDP-jük öt százalékát védelemre és biztonságra fordítják. A jelenlegi cél – kizárólag az alapvető védelmi kiadások tekintetében – a GDP két százaléka, amelyet nem minden tag ért el 2024-ben.
Az úgynevezett Hágai Nyilatkozatban, amelyet az Észak-atlanti Tanács (NAC) - ez a NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete - munkaülésén véglegesítettek, a védelmi szövetség tagjai megerősítették a kollektív védelem iránti szilárd elkötelezettségüket, ahogyan azt a Washingtoni Szerződés 5. cikke rögzíti – hogy
az egyik fél elleni támadás támadás mindenki ellen.
Ez a kötelezettségvállalás azután született, hogy Donald Trump látszólag kétségbe vonta a kollektív védelem koncepcióját.
Mark Rutte, a NATO főtitkára - utalva az öt százalékos kötelezettségvállalásra - újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, a NATO szövetségesei „megállapodtak egy olyan pályában, amely biztosítja, hogy a jövőben is képesek legyünk megvédeni szabadságunkat és biztonságunkat”.
A NATO-csúcstalálkozó menetrendjét felborította, hogy a találkozók túllépték a tervezet időkeretet. Keir Starmer brit miniszterelnök és Mark Rutte ENSZ-főtitkár után Donald Trump amerikai elnök tartott tájékoztatót két minisztere, a külügyet irányító Marco Rubio és a védelmi tárcát vezető Pete Hegseth társaságában.
Trump megköszönte Hollandiának és királynőjének a vendéglátást, majd az Irán elleni precíziós légicsapásokról beszél, amelyek szerint „nagyon sikeresek” voltak. Úgy fogalmazott, az amerikai gyakorlat „megnyitotta az utat” a békéhez Irán és Izrael „12 napos háborúja” után.
„Úgy gondoljuk, vége, nem hiszem, hogy [Irán és Izrael] bosszút fog állni egymáson” – teszi hozzá a BBC tudósítása szerint.
Trump szerint a többi NATO-tagnak „szüksége van” arra, hogy átvegye az európai védelem terhét. Az amerikai elnök a saját érdemének tekinti az ötszázalékos védelmi kötelezettségvállalást, amely szerinte „nagy győzelem” a nyugati civilizáció számára. Amikor a nemzetek elérik a védelmi kiadásokra vonatkozó ötszázalékos célt, az évente több mint egymilliárd dollárral növeli a szövetségesek közös védelmét. „Ez nagy győzelem az Egyesült Államok, Európa és a nyugati civilizáció számára” – mondta Trump.
Ukrajna
Donald Trump a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott találkozóról érkezett a sajtótájékoztatóra. Ez volt az első találkozó a Vatikánban tartott négyszemközti megbeszélésük óta, melyet a Fehér Házban, az Ovális Irodában történt összetűzésük előzött meg.
Az ukrajnai háborúról szólva az amerikai elnök beszélt az Ukrajna által elszenvedett katonaveszteségekről. „Ez azt jelenti, hogy az élet eltűnik” – mondta, azt állítva, hogy ha ő lett volna az elnök akkoriban, ez a háború el sem kezdődött volna.
Később megjegyezte, az ukrán válság rávilágított arra, hogy újjá kell építeni az amerikai védelmi ipari bázist. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy külföldi ellenségektől függjünk a kritikus ásványok tekintetében.”
Donald Trump szerint létfontosságú, hogy a NATO-partnerek által felajánlott többletpénzt Ukrajna katonai felszerelésre, ne pedig bürokráciára költse.
Közel-Kelet
Visszatérve a Közel-Keletre, Trump közölte, hogy június 22-én tizennégy rakétát lőttek ki egy katari amerikai bázisra, de Irán „nagyon kedves volt – figyelmeztettek minket – így kiürítették a bázist”.
Trump idézett abból a levélből, amelyet állítása szerint az Izraeli Atomenergia Bizottságtól – az izraeli kormány nukleáris szabályozó hatóságától – kapott. Ebben az áll, hogy a Fordóra mért amerikai légcsapás működésképtelenné tette az iráni nukleáris létesítményt, elpusztította annak kritikus infrastruktúráját, és teljesen működésképtelenné tette a dúsítóüzemet”.
Ehhez kapcsolódóan: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség: nem emelkedett a nukleáris sugárzás Iránban, Orbán összehívta a Védelmi Tanácsot
Trump hozzátette, megítélésük szerint az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások hosszú évekre visszavetették Irán képességét a nukleáris fegyverek fejlesztésére.
Korábban a Pentagon hírszerzési értékelése ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy, az iráni nukleáris létesítményekre mért amerikai csapások nem semmisítették meg az ország nukleáris programját, valószínűleg csak hónapokkal vetették vissza azt.
