Szerda reggeli kampányhír-összefoglalónk a választásokat lebonyolító (és befolyásoló) államszervezetre fókuszál.
Tavaly ősz óta készül a Nemzeti Választási Iroda arra a fejlesztésre, hogy a választó online megnézhesse, hogy mely pártok használták fel hivatalosan az ajánlását a választásoknál. A feladat nem kirívóan bonyolult technológiai probléma, Nagy Attila elnök pedig nemrég megerősítette interjúnkban, hogy a kampány kezdetére elkészülnek. Nem sikerült, új indulási dátum sincs, miközben rengeteg jelöltet már hivatalosan is nyilvántartásba vettek. Lehet, hogy olvasóink között is vannak olyanok, akiknek aláírása egy párt ajánlóívén szerepel aláhamisítva – ahogy erre sok példa volt a korábbi választásokon.
Egy-két voksot a határon túli magyarok szavazatai is eredményeznek, emiatt a Fidesz erősen kampányol is közöttük.
Eckstein-Kovács Péter több mint harminc éve aktív résztvevője a romániai magyar politikai életnek. Néhány hete petíciót indított, amelyben erdélyi magyar értelmiségiek fejezik ki aggodalmukat a magyarországi választásokkal és azzal kapcsolatban, ahogyan a Fidesz támogatáspolitikájával kliensévé teszi a határon túli magyar közösségeket.
A volt politikus arról is beszél interjúnkban, hogy a romániai magyarok levélszavazásának lebonyolításában ott a nyílt csalás lehetősége, mert az RMDSZ vagy a magyar állam által finanszírozott lebonyolító szervezetek munkáját senki nem ellenőrzi. A határon túli szavazónak ugyanis nem kell magának postára adnia a szavazatát tartalmazó levelet, sőt még csak személyesen sem kell elvinnie a konzulátusra, így azzal bármi történhet. Főleg mert idén már a választási iroda lepecsételt válaszborítékját sem kell használni.
„Amíg nincs arra garancia, hogy csak élő emberek szavaznak, addig fel kell függeszteni a levélszavazást, és a konzulátusokon kell biztosítani a szavazási lehetőséget, akár több napon keresztül” – írta bejegyzésében Márki-Zay Péter. Az ellenzék vezetője Hadházy Ákosnak arra a nyilatkozatára utalt, miszerint akár több tízezer időközben elhunyt határon túli magyar is szavazhat, mivel a magyar választási szervek nem kapnak értesítést arról, ha meghal egy választásra regisztrált határon túli szavazó, és nekik is kiküldik postán a szavazólapot.
Ezekről a kérdésekről korábban itt, itt és itt írtunk részletesebben.
Mindenkinek egy szavazata lesz, de az nem ér mindenhol ugyanannyit április 3-án. Százezreknek nem lesz „egyenlő” választójoguk, mert a szavazatuk jóval kevesebbet ér majd egy képviselői mandátum eldöntésében másokénál – írja a hvg.hu.
Dombóváron például 66 százalékkal többet nyom majd a latban az adott választókerületi (Tolna megye 2-es körzet) mandátumának eldöntésénél egy ember voksa, mint Dunakeszin (Pest megye 5-ös körzet).
Mindkét választókerület egy-egy képviselőt küld a parlamentbe, de a két körzet népsűrűsége között van a legnagyobb különbség az országban. A választói névjegyzékben Tolna 2-ben 58.786-an vannak, vagyis ennyien dönthetnek a mandátum sorsáról, Pest 5-ben 97.595-en: erről a mandátumról 66 százalékkal több választó dönthet.
Az eltérés „a településszerkezeti, földrajzi és egyéb helyi sajátosságokra figyelemmel” a törvény szerint 15 százalék is lehet az átlagtól, de a Fidesz-kétharmad mégsem módosította a körzethatárokat ebben a ciklusban.
Voksturista-előrejelző rendszert állított össze Kapitány Balázs demográfus, aki szerint 32 településen van reális veszély arra, hogy olyan emberek is leadhatják a szavazatukat egyéni jelöltre is az országgyűlési választáson, akik nem Magyarországon élnek. Ők ugyanis elvileg csak pártlistára szavazhatnának levélben, az előző választásokon sokakat közülük mégis szervezett utaztatással hoztak be az országba – amit egyébként egy kúriai ítélet is kimondott.
A szakember elemzésében arra jutott, hogy a voksturizmussal veszélyeztetett településeken összesen 21 ezer szavazópolgár él, közülük 4000-4500 lehet voksturista. De szerinte „a jelenség mögött valószínűleg nem tudatos, felülről történő politikai célú, országos szervezés állhat, ugyanis akkor nem ezeken a településeken és választókerületekben, hanem kicsit odébb, már kétesélyesebb oevk-kban jelentek volna meg tömegesen voksturisták”.
Ellenzék
Márki-Zay Péter, aki most az ATV-nek adott interjút, nem hisz a Závecz Research friss felmérésében, miszerint a Fidesz-lista visszavette a vezetést az ellenzéki előtt. A miniszterelnök-jelölt nagy utcai ellenzéki lelkesedést tapasztal, amire bizonyítékul hozta föl, hogy egy nap alatt több mint húszmillió forint érkezett civilektől kampánytámogatásra – pusztán egy e-mail nyomán.
Elmondta azt is, hogy az ellenzék február 25-én mutatja be a programját.
Fidesz
A korábbi, tisztán nyerészkedésből vagy gyakran megtévesztésként egyes ellenzéki pártokra utaló nevű, csupán néhány tizedszázalékot elhozó, választási csalást elkövető kamupártok helyett most erősebb, programmal rendelkező, kisebb szövetségeket is létrehozni tudó, jól szervezett, akár egy százalék fölött is teljesíteni tudó törpepártok jelentek meg. Közülük a Gattyán György-féle pártnak már sikerült is 106 egyéni jelöltet állítani – írta a hvg.hu.
Jair Bolsonaro brazil elnök csütörtökön Budapestre érkezik, ahol nemcsak Orbán Viktorral, hanem Áder János köztársasági elnökkel is tárgyal. A 2019-ban hivatalba lépő szélsőjobboldali populista – és klímaszkeptikus – Bolsonaro intézkedései nyomán januárban kétszer annyi esőerdőt vágtak ki Brazíliában, mint egy évvel korábban – állapította meg a brazil űrkutatási hivatal. Az elnök ugyanis enyhítette az Amazónia természeti kincseinek kiaknázására vonatkozó szabályozásokat.
Egyelőre nem cáfolták a The Guardiannek azt a hírét sem, hogy a Fidesz szatellitszervezete, az Alapjogokért Központ meghívására Trump volt amerikai elnök is meglátogatná a választások előtt a kampányoló Orbán Viktort.
