Nem várt és magyar szempontból kifejezetten kellemetlen fejlemény Orbán Viktor jövő heti washingtoni látogatása előtt Donald Trump új intézkedése két nagy orosz állami olajcég szankcionálásáról. A találkozónak csak akkor lesz értelme, ha konkrét egyezmények születnek – hogy ezek miről szóljanak, azt még a magyar kormányban is keresik. Nincs sok idő megtalálni: a kormányszóvivő csütörtök reggel jelentette be, hogy a Trump-Orbán találkozó november 7-én lesz a Fehér Házban.
Eltorzítva idézte az olasz La Repubblica Orbán Viktor nyilatkozatát a Donald Trump által az orosz állami olajcégekre kirótt büntetőintézkedésekkel kapcsolatban. Az olasz lap munkatársa azt a kérdést tette fel a magyar kormányfőnek, hogy szerinte Trump „túl messzire ment-e”, a Lukoilra és a Rossznyeftre kivetett szankciókkal kapcsolatban, mire Orbán Viktor azt mondta, hogy „magyar szempontból igen”, majd hozzátette: emiatt szeretne külön elbírálást elérni Magyarország számára. Vagyis a korábban általunk is idézett mondat, miszerint „Donald Trump hibát követett el”, nem hangzott el az interjúban.
Ettől függetlenül Trump lépése magyar szempontból kifejezetten rosszul jött nem csak tartalmában, de időzítésében is. Orbán Viktor várhatóan november 8-án, vagyis jövő szombaton utazik a Fehér Házba Donald Trumphoz. Azt a magyar kormányfő már többször elmondta, hogy az ilyen találkozóknak csak akkor van értelme, ha azokat alaposan előkészítik is sikerül konkrét megállapodásokat kötni a két vezetőnek. (Többek között ezzel indokolta többször is, hogy nem tárgyal személyesen Vlagyimir Putyinnal a háború lezárásáról, hiszen ahhoz Magyarország egyedül nem tud kompromisszumos javaslatokat elérni.)
Kérni (is) megyünk
Csütörtök reggel kiderült, hogy alig egy hét van a találkozó előkészítésére. Donald Trump amerikai elnök november 7-én, pénteken fogadja a Fehér Házban a magyar miniszterelnököt. A kormányszóvivőp megfogalmazása szerint "energetikai, hadiipari, gazdasági és pénzügyi együttműködési megállapodások is születni fognak". Az előkészítő egyeztetéseken viszont az orosz olajcégek szankcionálásával a magyar kormány „hátrányból” indul: egyből kérnie kell valamit, amit nem szeretett volna. Magyar kormányzati szereplőkkel folytatott háttérbeszélgetéseink alapján erre a helyzetre a kormány eddig nem készült, és egy ilyen szituációt mindenképpen szeretett volna elkerülni. Ez még akkor is így van, ha Orbán Viktor némileg váratlanul egy elég nehéz súlyú alkalmi szövetségest kapott maga mellé: Friedrich Merz német kancellár is bejelentette, hogy mentességet kér a Lukoil és a Rosznyeft Németországban működő olajfinomítói számára a szankciók alól.
Ehhez kapcsolódóan: a magyar kormányban úgy látják, „Trump még mindig nem érti Putyint”.
Azt korábban megírtuk már, hogy a magyar kormányban is úgy látják: Donald Trump a nemzetközi politikát, a kétoldalú kapcsolatokat teljesen üzleti alapon kezeli, vagyis szereti a barátságát pénzre váltani. Magyar várakozások szerint nem történik ez másképp Orbán Viktor washingtoni útján sem, hiába a két vezető között meglévő jó személyes kapcsolat. A kérdés csak az, milyen megállapodásokat köthetünk.
„Tartok tőle, hogy drága lesz” – mondta egy a magyar-amerikai kapcsolatokra rálátással bíró kormányzati forrásunk. Mármint az esetlegesen megkötött magyar-amerikai megállapodás, amit aláírhat a két vezető. Informátorunk Robert Fico washingtoni útját idézte, a szlovák kormányfő egy új amerikai atomerőmű felépítéséről írt alá egyezményt, 14 milliárd dollár értékben. Ekkora nagyságrendben nyilvánvalóan nem fogunk tudni szerződni semmire. Ráadásul informátorunk szerint a helyzet az, hogy bár a politikai kapcsolatok kiválóak, gazdaságilag igazából „nem nagyon tudunk mit nyújtani egymásnak”.
Mit vegyünk, hogy megérje?
„Persze, jönnek amerikai cégek Magyarországra befektetni. De ez azért nem Donald Trump szintje. Fegyvert biztosan szívesen adnának nekünk el az amerikaiak, de mi – egyébként teljesen helyesen – ha még vennénk valamit, akkor elsősorban európait akarunk. Ráadásul Ukrajna miatt az amerikai kapacitások is le vannak kötve. A kettős adóztatás elkerülésének visszaállítása nem egyszerű folyamat, és szintén nem egy elnöki-kormányfői aláíráson múlik. Energiát nagy tételben nem akarunk Amerikából vásárolni. Akkor mi marad?” – villantotta fel a magyar dilemmákat a látogatás előtt forrásunk.
Ehhez kapcsolódóan: az orosz-amerikai csúcs lesz a fő téma Szijjártó Péter és az amerikai külügyminiszter washingtoni találkozóján.
Háttérbeszélgetéseink alapján így jelenleg a legvalószínűbb, hogy Orbán Viktor sikeresen rábeszéli Trumpot a mentességre az orosz olajszállításokat sújtó szankciók alól és ezen kívül kötünk egy egyelőre még meghatározhatatlan nagyságrendű energetikai megállapodást. Ez szólhat amerikai cseppfolyós gáz vásárlásáról (bár éppen a magyar kormány szereti hangoztatni, hogy ezek előnytelenek Európának az orosz gázzal szemben), vagy a már többször bejelentett úgynevezett moduláris atomerőművek telepítéséről. Részletek nem derültek ki Szijjártó Péter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter múlt heti találkozója után sem.
Fotó biztosan lesz
Korábban megírtuk, hogy az Orbán Viktor által még áprilisban bejelentett és októberre ígért „átfogó magyar-amerikai gazdasági megállapodásból” nem lett semmi, forrásaink most szintén nem látnak sok esélyt egy ilyenre, sőt ez valószínűleg már le is került a napirendről.
Bár Orbán Viktor többször hangoztatta, hogy a Budapestre tervezett orosz-amerikai békecsúcs nem került le a napirendről, és Moszkvában és Washingtonban is valóban csak „halasztásról” beszélnek, nagy kérdés, hogy egy ilyen találkozó előkészítése eljut-e abba a fázisba jövő szombatig, hogy esetleg be lehessen jelenteni a pontos időpontot. Jelenleg erre kevesebb esély látszik.
Ami biztos: a híres „Fehér házi fotó” elkészülhet a két vezető kézfogásával, és ez a választási kampányban természetesen jól jöhet majd Orbán Viktornak. A találkozó minden más vonatkozása egyelőre nyitott.
