A brit kormány a Kremllel szoros kapcsolatban álló személyek és vállalatok ellen is szankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Szakértők szerint London az egykori szovjet tagköztársaságokból származó vagyonkimenekítések első számú globális központja az államszövetség 1991-es felbomlása óta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bírálói számos alkalommal keményebb fellépésre szólították fel a nyugati országokat, mondván, bár érvényben vannak bizonyos büntetőintézkedések orosz tisztségviselőkkel és gazdasági szereplőkkel szemben, számos oligarcha és hatalomhoz közeli személy még mindig önfeledten szórhatja a pénzét Európa-szerte.
„Rendkívül világossá tettük, hogy amennyiben Oroszország támadást indít Ukrajna ellen, tovább szigorítjuk a rezsimmel szembeni szankciókat azáltal, hogy célba vesszük a Kremlhez legközelebb álló cégeket és embereket” – mondta Simon Clarke brit pénzügyminisztériumi vezető a Sky Newsnak.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a szankciós fenyegetés támadással ér fel az orosz vállalatok ellen, ezért válaszintézkedéseket helyezett kilátásba. Emellett úgy vélekedett, hogy a lépés visszafelé sülne el Nagy-Britannia szempontjából, mivel sokat ártana a brit cégeknek is.
Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a feszültség Európában, miután Oroszország több mint százezer katonát vont össze Ukrajna határai közelében. Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva újabb invázióra készülhet azt követően, hogy 2014 márciusában már elfoglalta a Krím félszigetet, illetve támogatást nyújt a keleti Donyec-medence egy részét uraló szakadár kormányellenes lázadóknak. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban 2014 óta már több mint 13.200 ember halt meg.
A Kreml azt állítja, hogy nem akar háborút, azonban előállt egy, a NATO számára nehezen elfogadható követeléscsomaggal a békéért cserébe. Egyebek mellett biztosítékokat szeretnének látni arra vonatkozóan, hogy Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság soha nem lesz tagja a nyugati katonai szervezetnek.
Összehangolt nyugati szankciók
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is pusztító gazdasági következményekkel fenyegetett, amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Liz Truss brit külügyminiszter arról számolt be, hogy a londoni törvényhozás már a héten elfogadhatja azt a jogszabályt, amelynek alapján súlyos szankciókat rendelhetnek el egy orosz katonai akció esetén.
„Ez lehetővé teszi, hogy sokkal szélesebb körben határozhassunk meg célpontokat. Hogy senki ne hihesse, hogy immunis lesz a büntetőintézkedésekkel szemben (…) Hogy ne legyen hova bújniuk Putyin oligarcháinak és az állam életben tartásában részt vevő orosz vállalatoknak” – hangsúlyozta.
Nagy-Britannia a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi 2014-es annektálása óta mintegy 180 orosz személy és 48 szervezet ellen léptetett életbe szankciókat. Előbbiek között van hat, Putyinhoz közeli ember is: Jurij Kovalcsuk, Arkadij Rotenberg és Nyikolaj Samalov üzletember, Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője, Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács (SZB) titkára, illetve Szergej Csemezov, a Rosztyek hadiipari óriásvállalat vezérigazgatója.
Az elrendelt intézkedések beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást foglalnak magukban, de hatályban vannak gazdasági korlátozások is, például a bankszektorral szemben.
