Techmilliomos, volt kommandós, ellenzi a palesztin függetlenséget Naftali Bennett, aki a legesélyesebb jelölt az izraeli miniszterelnökségre. Bennett és pártja, a Jamina sokáig ingadozott Netanjahu és az ellenzéke között, most a bársonyszékért cserébe segítheti a kormányváltást.
Benjamin Netanjahu, a jobboldali Likud párt vezetője 12 éve Izrael miniszterelnöke, de a következő néhány héten belül jó eséllyel távozhat a hatalomból, miután a márciusi előrehozott választáson többséget szereztek a vele szemben álló pártok. Korábban, a baloldaltól a szélsőjobboldalig, számos politikai formáció vezetői megegyeztek egy koalíciós kormány létrehozásában, így a legutóbbi választás után az ellenzék legerősebb pártját, a centrista-baloldali Jes Atid pártot vezető Jair Lapid kapott megbízást a kormányalakításra. Az új kormány felállását azonban sokáig késleltette az ellenzéki pártok egyezkedése.
Netanjahu árulásról beszél
A mérleg nyelvét Naftali Bennett pártja, a szélsőjobboldali Jamina jelentette. Bennett korábban Netanjahu támogatója volt, régebben egy másik párt színeiben kormánytag is volt, és az utóbbi év kormányválsága alatt is lebegtette, hogy az ellenzék vagy Netanjahu mellé áll-e. Végül a többi ellenzéki párttal közösen a Jamina is beleegyezett, hogy a pártok a következő ciklusban rotációs rendszerben választanak miniszterelnököt.
Netanjahu válaszul árulónak, az évszázad csalójának nevezte egykori szövetségesét, de úgy tűnik, a rotáció alapján Bennett lehet a Netanjahu utáni korszak első miniszterelnöke.
New Yorkban alapított techvállalatot
A Szabad Európa Naftali Bennettről írt portréjából kiderül, hogy a 49 éves politikus elsősorban a megszállt palesztin területekre költözött izraeli telepeseket képviseli, így nyíltan hangoztatja, hogy hosszú távon Izraelhez csatolná a terület nagy részét, és ellenzi a palesztin állam megalakulását, amit a zsidó államra nézve öngyilkosságnak tart.
Az amerikai bevándorló szülők gyermekeként, Izraelben született Bennett gyermekkora jó részét az Egyesült Államokban töltötte, és ma is folyékonyan beszél angolul. Bennett fiatalon az izraeli hadsereg kommandós egységeiben szolgált, és részt vett a dél-libanoni konfliktusban. Később New Yorkba költözött, ahol Cyota néven kiberbiztonsági céget alapított, a vállalatot később 145 millió dollárért adta el egy befektetőnek. Ekkoriban szerzett jogi diplomát is a Jeruzsálemi Héber Egyetemen.
Ellenzi a palesztin függetlenséget
Izraelbe visszatérve belevetette magát a politikába, először Netanjahu szövetségese lett, két éven keresztül a későbbi miniszterelnök kabinetfőnöke volt. Kapcsolatuk annyira szoros lett, hogy Bennett a legidősebb fiát Netanjahu bátyjáról, Joniról nevezte el, aki 1976-ban harc közben esett el az Entebbe reptéri túszszabadítás során.
A 2010-es években elvállalta a Jesa nevű, izraeli telepeseket képviselő szervezet vezetését, majd országos pártot alapított, amely fő programja a megszállt palesztin területek hivatalos annektálása volt. Ebből a szempontból sokáig egy platformon volt Netanjahuval, aki még tavaly is Ciszjordánia annektálása mellett szólalt fel. Ettől a tervtől azonban hamarosan elállt, miután Izrael egyezményt írt alá az Egyesült Arab Emírségekkel.
Bár Bennett és pártja továbbra is az expanziót támogatja, nem valószínű, hogy az egyezmények után, valamint a Biden-adminisztráció kevésbé keményvonalas Izrael-politikája mellett a zsidó állam bejelentené Palesztina bekebelezését. Ennek ellenére a palesztinok valószínűleg visszalépésként élik majd meg Bennett megválasztását a függetlenség szempontjából.
A palesztin ügyön kívül egyébként Bennett az izraeli jobboldalhoz képest viszonylag liberális elveket vall. A gazdaságpolitikában csökkentené az állami kontrollt és az adókat, és bár pártja vállaltan vallásos, az ortodox közösségeket képviselő pártokkal szemben nem ellenzi például a melegek jogait és az egyház és állam szétválasztását.
