Szakértők szerint egy olyan katonai létesítménynek látszó objektum épül Belaruszban, amely potenciálisan orosz stratégiai rakétáknak adhat helyet. Erről azok a műholdfelvételek beszélnek, amelyet a Szabad Európa és partnerei is megvizsgáltak.
A Planet Labs képei jelentős építkezéseket mutatnak a Minszktől 60 kilométerre délre fekvő Szluck környékén, egy olyan területen, amely 2024 májusi tévéfelvételek tanúsága szerint akkoriban még nagyrészt üres mező volt.
A belarusz hatóságok nem árulnak el semmit a projektről, amelynek helyszíne a szovjet korszakban nukleáris rakétáknak adott otthont, és amelyet a Szabad Európa belarusz szerkesztősége, a Szhemi, illetve az ukrán szerkesztőség oknyomozói, valamint az észtországi Delfi Estonia és Eesti Ekspress újságírói is vizsgálnak.
Sehol sincs utalás semmilyen változásra a hivatalos dokumentumokban, nincs róla tudósítás a helyi médiában, nincsenek olyan friss adatok a kataszteri térképeken, amelyek új területkiosztást jeleznének. Sem Alekszandr Lukasenka tekintélyelvű vezető, sem más tisztségviselő nem tett bejelentést a projektről. A védelmi minisztériumot is hiába kérdezték az újságírók.
Ehhez kapcsolódóan:Új bizonyítékot talált Oroszország feltételezett titkos nukleáris bázisára Belaruszban a Szabad Európa
Az építkezés olyan időszakban folyik, amikor Oroszország fokozza a katonai együttműködést szövetségesével, Belarusszal, miközben folytatja teljes körű invázióját Ukrajnában egy olyan háborúval, amely jelentősen növelte a feszültséget a NATO-val és a Nyugattal. Belarusz Oroszország pufferzónájaként délen Ukrajnával, nyugaton és északnyugaton pedig a NATO-tag Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal határos.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Oresnyik nevű, hiperszonikus, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta kifejlesztésével dicsekedett, amelyet Moszkva állítása szerint tavaly novemberben teszteltek egy Ukrajna elleni támadás során.
Decemberben Putyin azt mondta, hogy az Oresnyik rendszereket egyidejűleg telepítik Belaruszba és integrálják az Orosz Stratégiai Rakétaerőkbe (RVSZN), valószínűleg ez év második felében.
Egy augusztus 31-én készült műholdfelvételen négy különálló terület látható a Paulauka falu közelében lévő helyszínen, több mint 2 négyzetkilométeren, ami körülbelül 280 futballpályának felel meg, és új utak kötik össze őket.
Az augusztus 13-i képeken számos építmény látható a négyből a legnagyobb területen, köztük 13 védőfalakkal körülvett, lőszerraktárnak tűnő épület és három nagyobb, egyenként körülbelül 100 méter hosszú fészer vagy hangár, valamint számos más épület már kész alapozása.
A már folyó építkezésről a Szabad Európa által kérdezett szakértők azt mondták: nehéz pontosan megállapítani, hogy milyen katonai létesítmény lesz itt. Konrad Muzyka, a Rochan Consulting biztonsági elemző cég igazgatója szerint azonban az alaprajz stratégiai célra utal.
„A kép megmutatja az összes most készülő létesítményt, amelyek mindegyikét út köti össze egymással. És nagyon egyértelmű, hogy ezek között a létesítmények között létfontosságú az összeköttetés” – mondta Muzyka a Szabad Európának.
„Én arra tippelnék, hogy ezek a bázisok valamifajta stratégiai eszközökhöz kapcsolódnak, amelyeket Belaruszba telepíthetnek. Hogy ez Oresnyik-e, vagy valami más, majd meglátjuk, de mindenképpen stratégiai jelentősége van” – mondta Muzyka.
„Valószínűleg atomfegyvert hordoz, vagy vélhetően nukleáris alkatrészt csatolnak hozzá, hisz azokat a létesítményeket használják most, amelyeket a hidegháború idején már használtak ilyen berendezések elhelyezésére” – tette hozzá.
A helyszín északi, egykor termőföldként szolgáló részéről készült műholdfelvételen nyolc hangárszerű épület körvonala látható, míg a keleti részen egy közel 150 méter hosszú épület nőtt ki a földből, körülötte földhányások vannak.
A délkeleti szekcióban még a földmunkák folynak, több út is épül. Ez a telek a szlucki kerület legmagasabb dombján, a Jelződombon található, és ez egyes megfigyelők szerint alkalmassá teheti légvédelmi rendszerek üzemeltetésére.
Marko Eklund nyugalmazott finn őrnagy és katonai hírszerző tiszt, aki több mint 20 évet töltött az orosz hadsereg tanulmányozásával, most pedig műholdképekkel dolgozik, az Eesti Ekspressnek azt mondta: a helyszín egy stratégiai rakétabázisra hajaz.
„A stratégiai rakétabázisok mind ilyenek. Nem tudom, ez mi más lehetne” – mondta Eklund. „Itt az új létesítményben egy nagy és három kicsi ilyen van. A központi részen valamiféle raktárak állnak, aztán vannak bunkerek is. Ha ez egy Oresnyik támaszpont, akkor pont a célnak megfelelő méretű.”
Muzyka felvetette a kérdést, hogy Belarusz vagy Oroszország állja-e a cechet. De szerinte egy mindenesetre biztos: Minszk és Moszkva is „stratégiai erőnek” fogja a létesítményt tekinteni.
Belarusz Oroszország egyetlen valós katonai szövetségese, jóllehet a politikai kapcsolatok néha feszültek közöttük. Számos módon támogatta az ukrajnai inváziót, így például engedte, hogy Oroszország kiindulási pontként használja a területét 2022-ben a teljes körű invázióhoz, de saját katonáit nem küldte Ukrajnába.
A múlt hónapban a belarusz vezérkari főnök azt mondta, hogy a szeptember 12-én kezdődő éves közös hadgyakorlat keretében modellezik az atomfegyverek és az Oresnyikek tervezett alkalmazását is, az utóbbiak Oroszország szerint képesek nukleáris fegyverek célba juttatására.
Putyin többször is elmondta, hogy orosz nukleáris fegyvereket telepítenek Belarusz területére, Lukasenka pedig azt közölte, hogy az Oresnyiket még az év vége előtti Belaruszba viszik.
Ehhez kapcsolódóan:Mire képes az Oroszország által először bevetett hiperszonikus Oresnyik rakéta?
A nukleáris múlt
A projekt helyszíne a múltban a szovjet nukleáris arzenál része volt. 1959-től 1993-ig ez a terület adott otthont a szlucki székhelyű 306. stratégiai rakétaezred helyőrségének. 1960-ban itt kapott helyet az 1057. javító- és műszaki bázis, amely az ezred „nukleáris műszaki támogatásáért” felelt.
Eredetileg az ezredet 2100 kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétákkal szerelték fel. 1981-ben érkeztek 5000 kilométeres hatótávolságú mobil rendszerek is. 1989-ben az egységet 11 000 kilométeres hatótávolságú Topol hosszú hatótávolságú ballisztikus rakétákkal kezdték felfegyverezni.
Belarusz 1993-ban csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez, ezzel az első olyan ország lett, amely önként feladta a Szovjetunió 1991-es összeomlásakor megörökölt nukleáris arzenálját. Ugyanebben az évben a 306. ezredet kivonták a harci szolgálatból, és átcsoportosították Oroszországba, ahol később feloszlatták.
1996 szeptemberében a most épülő létesítmény helyszínén még tüzérségi lőszerraktár működött, de ezt később használaton kívül helyezték. Az egykori bázis egyes részein elhagyott erődítmények, rakétasilók, bunkerek és fészerek maradtak.
Az új fejlesztés 2024 tavaszán kezdődött, műszaki katonák tisztították meg a területet a fel nem robbant töltényektől: a hatóságok szerint június 7-ig 2800 lőszert semmisítettek meg 2,5 négyzetkilométeren. Ezután kezdődtek az irtási és földmunkák, és az építkezés üteme az idén felgyorsult.
