A kínai bevándorlók és a multik bizonyultak a kormány kedvenceinek év elején. Az Ódry Színpadnak be kellett zárnia, a Klubrádió sorsában a jogállamiságra hivatkoztak, a nemzetközi bíróságok ítéletei felett azonban átsiklottak a hatalmon lévők. Legfontosabb januári és februári cikkeink.
A koronavírus-járvány fejleményeinek követése egész évben adott témát szerkesztőségünknek. Az év első két hónapjában a vakcinák engedélye volt a legfontosabb kérdés. Az év elején Kínában két újabb koronavírus elleni vakcina kapott engedélyt a szélesebb körben történő használatra. A helyi gyógyszerügyi hivatal feltételes engedélyt adott a CanSino oltóanyagának és az állami Sinopharm második vakcinájának is. Mindkét oltószert már használták egy ideje meghatározott demográfiai rétegeknél veszélyhelyzeti engedélyezés keretében. Február végén felvették az engedélyre váró vakcinák sorába a Janssen oltását is a koronavírus okozta betegség ellen. A vakcinából a magyar kormány is több mint négymillió adagot rendelt az ígéretes tulajdonságokra alapozva: elég egy oltás belőle, könnyebb szállítani és tárolni, egy adag pedig nagyjából háromezer forintba kerül.
Optimisták vagyunk az oltással kapcsolatban
Az oltásellenesség kérdése már 2021 elején is téma volt: a koronavírus-vakcinák kapcsán sokkal több a kétkedő hang, mint eddig bármikor. A jelenség hátteréről Síklaki István klinikai pszichológust, szociálpszichológust kérdeztük. A beszélgetésben elhangzott, hogy szinte minden társadalomban megvolt az a fajta bizalmatlanság, amely a vakcinákkal szembeni kételkedés alapja. Leküzdéséről pedig álljon itt egy idézet a szakembertől: „A társadalom nincs rá felkészülve, hogy több százezres nagyságrendben pszichoterápiában részesítse az embereket.”
Foglalkoztunk a koronavírus terjedésének gazdasági hatásaival is. „Megbélyegez a múlt” – mondták a járvány miatt a turizmusból és vendéglátásból kiesők a Szabad Európának. Miközben arra panaszkodnak, hogy a kormányzat elhanyagolja a bajba jutott szektor jelentős részét, a túlélési esélyüket rontja a reménybeli munkaadók bizalmatlansága is. Futár, BKV-ellenőr, nyelvtanár, idősgondozó – néhány példa karrierváltásra, avagy hogyan élik túl a járványt az idegenvezetők.
„Színház az egész világ”
Az év elejére is átnyúlt a Színház- és Filmművészeti Egyetem kálváriája. A működés átalakítása a tradicionális helyszíneket is érintette. Mécsesekkel és virágokkal búcsúztatták a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épületét és a legendásnak számító Ódry Színpadot. Az egyetem új vezetése Vidnyánszky Attilával az élen egy hónappal azelőtt döntött arról, hogy az épületet visszaadja a Magyarországi Református Egyháznak, amely az egyetem előtt az ingatlan tulajdonosa volt. Sokan kritizálták a döntést, a névadó Ódry Árpád örököse egyenesen úgy fogalmazott, hogy kivégezték a színpadot.
Az SZFE egyetemfoglalás története
Nehéz nem észrevenni a történelem átírásának szándékát az SZFE épületeinek sorsában, főleg az Orbán-kormány hasonló igyekezeteit ismerve. Az év elején európai szuverenista kiáltványként is felfogható történelemértelmezést jelentetett meg Orbán Viktor kormányfő. A nagyívű dolgozat kijelöli a szövetség feladatait a migráns/transzszexuális–keresztyén-tengelyen, és karnyújtás a Macron francia elnökkel bimbódzó szövetség felé. Kétrészes cikkünkben a miniszterelnök és a Fidesz történelmi mítoszteremtő (verbális, anyagi és intézménygründoló) erőfeszítéseit vettük sorra.
Elemeztük a médiahelyzetet is egy uniós értékelés nyomán. Rozgonyi Krisztina Bécsben élő és dolgozó média- és távközlési jogásszal beszélgettünk az unió audiovizuális irányelveinek érvényesüléséről. A Klubrádió kudarccal zárult története szép példa arra, hogyan alakult az elmúlt évtizedben a hatalom és az annak felügyeletére is hivatott média viszonya Magyarországon. Orbán Viktor a Népszabadság bezárásakor úgy nyilatkozott, hogy a sajtószabadság és a médiapiac kérdése nem tartozik a kormányra. A Magyar Nemzet bezárásakor üzleti ügyről beszélt, a nemzetközi kormányszóvivő pedig egyenesen a jogállamiság példájaként említette a Klubrádió elhallgatását. Azt nem tette hozzá, hogy a vonatkozó jogszabályokat már a 2010 utáni Orbán-kormány hozta.
A sajtó szabadsága a jogállamiság alapja, és az erről szóló vitákban a magyar kormány tagjai rendre érvelnek azzal, hogy a jogállamiságnak nincs pontos definíciója. Szerintük számtalan verziója létezhet, és a magyar csak egy ezek közül. Ezért megnéztük, Magyarország mennyire hajtja végre a nemzetközi bíróságok vonatozó ítéleteit. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, egyre kevésbé. Hasonlóan kiábrándító eredményt hozott annak kutatása, mennyit változott a nyomozati potokoll a több mint tizenkét évvel ezelőtti, romák elleni támadássorozat után. A gyilkosságok nyilvánvalóvá tették, hogy a hatóságok nem voltak felkészülve Magyarországon a rasszista bűncselekmények felderítésére. Infografikán idéztük fel a támadások időrendjét.
A pénz nyomában
Öt év alatt több mint tizenötezer kínai bevándorló érkezett Magyarországra a kormány letelepedési kötvényével. Egy kutatás szerint a gazdagabb kínaiaknak bejön Orbán Viktor migránsellenes politikája, a magyarokat pedig nagyon segítőkész és befogadó embereknek tartják. A legtöbben nem gazdasági okok, hanem a levegő és az oktatás minősége miatt választották Magyarországot. Igaz, az első csalódás akkor érte a tehetősebb kínai letelepedőket, amikor rájöttek: a magyar tanárok közül sokan nem beszélnek angolul, így kénytelenek a gyerekeket Google-fordítóval iskolába küldeni.
Az Orbán-kormány bánt a legbőkezűbben a multikkal, háromszor annyi pénzt kaptak, mint 2010 előtt. Az általuk létrehozott új munkahelyek központi támogatása átlagosan duplájára emelkedett egy évtized alatt, ráadásul egy ideje már a foglalkoztatás bővítése sem feltétele a pénzosztásnak. A magyar kormány szívesen költ az űriparra is. Idén nem kevesebb mint kilencmilliárd forintot szántak erre, a projekt egyik főszereplője egy 26 éves jogász-közgazdász fiatalember. Sárhegyi István 2017-ben még semmit sem tudott az űriparról, 2024-ben már a kormánnyal és Mészáros Lőrinc egykori jobbkezével, Jászai Gellérttel műholdat lőnének fel. Szelfi című podcastsorozatunkban ismerkedhettek meg közelebbről a fiatalemberrel, aki állítja, hogy a sikereit nem Fidesz-közeli ügyvéd szüleinek köszönheti. Az állami támogatás azonban nem mindenhol hoz sikereket, így például ötödére csökkent az anyatejleadás Magyarországon. Mit egyen egy örökbe fogadott vagy egy császármetszés után koronavírus-fertőzés miatt hetekig kómában fekvő édesanya gyermeke? Kismamák mondták el nekünk a történetüket, és bemutattuk a hatvani anyatejgyűjtő állomást is.
Vizsgatrükkök és bűvészkedés
Amíg évente több tízezerre tehető a céges használatra vásárolt autók száma, amelyek pár év alatt ki is pörögnek a flottákból, addig a használt autós hirdetések között alig-alig bukkan fel olyan darab, amelyet ilyen múlttal hirdetnének. Ez azt jelenti, hogy még a kollégák által kivásárolt kocsik mellett is több tízezer céges autó tűnik el a piacról. Persze ez nem varázslat, csak bűvészkedés a kilométerórákkal – de az illúzió legkésőbb az első műszaki vizsgáig tart. A mérőszerkezet pörgetése egy másik cikkünkben is előkerült, amelyből kiderült, hogy egy 2018-as szabálynak kellene rendet vágnia az ilyen esetben, de a homályos fogalmazás miatt ahány vizsgaállomás, annyi szokás.
Visszatekintésünket 2021 legfontosabb cikkeire itt folytatjuk.
