A moldovaiak november 3-án, az elnökválasztás második fordulójában a hivatalban lévő Európa-párti államfő és oroszbarát kihívója között választanak a kelet–nyugati politikai megosztottság metszéspontjában álló, kis balkáni országban.
Maia Sandu hivatalban lévő elnök nyerte az első fordulót október 20-án a szavazatok 42 százalékával, míg az oroszbarát Moldovai Szocialista Párt (PSRM) támogatásával induló volt főügyész, Alexandr Stoianoglo 26 százalékot tudott megszerezni. A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9-ig tartanak nyitva. Az előzetes eredményeket 10 órától kezdik közzétenni, az első jelentős adatok éjfél után várhatók. A szavazást, akárcsak a Moldova uniós integrációjáról tartott referendumot, orosz beavatkozásról szóló vádak kísérik.
Ehhez kapcsolódóan: Moldovában a rendőrség 39 millió dolláros szavazatvásárlással vádolja az oroszbarát oligarchát
Az EU-pártiak mindössze 50,38 százalékos győzelmet arattak a referendumon. Sandu utána azt állította, hogy „bűnözői csoportok külföldi erőkkel együtt” megpróbáltak „háromszázezer szavazatot megvásárolni”, emiatt lett a végeredmény jelentősen szorosabb, mint ahogy az előzetes felmérések alapján várták. A közvélemény-kutatások Sandu könnyű győzelmét sugallták az elnökválasztás első fordulójában, azonban az államfő szocialista kihívója, Stoianoglo a vártnál jobban szerepelt, ezzel kikényszerített egy második fordulót. Stoianoglo extra szavazatokhoz juthat most a nacionalista és oroszbarát csoportoktól, ami veszélyeztetheti Sandu újraválasztási reményeit.
Moldovában, Európa egyik legszegényebb országában 3,02 millió regisztrált szavazó van a diaszpórában élőkkel együtt. A Nyugaton élő szavazók segíthették kivívni az igenek szűk győzelmét az EU-népszavazáson.
Ehhez kapcsolódóan: Szorult helyzetbe hozza a moldovai elnököt az „igenek” szűk győzelme az EU-s népszavazáson
Jóllehet az elnök szerepe Moldovában gyakorlatilag ceremoniális, a tisztséget betöltők gyakran jelentős politikai befolyással bírnak. Egy elnök két egymást követő négyéves ciklusban töltheti be a hivatalát.
Az 52 éves Sandu a Harvardon végzett, korábban a Világbank alkalmazottja volt. Ő lett Moldova első női elnöke, amikor 2020-ban erős EU-párti üzenetével és a korrupció letörésére tett ígéretével elsöprő győzelmet aratott, ám támogatottságát megtépázta, hogy a koronavírus-járvány nyomán visszaesett a gazdaság, miközben nőtt a feszültség Oroszországgal szemben. Elnökként nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Moldova EU-tagjelölt lett. Ez a lépés különösen sürgetővé vált, amikor Oroszország megindította teljes körű invázióját a Moldovával határos Ukrajna ellen. Elnöksége alatt azzal vádolták meg a Kreml-barát politikai pártok, hogy konfliktust szít Moszkvával.
A Gagauziából – Moldova oroszbarát érzelmű autonóm területéről – származó, 57 éves Stoianoglo 2019 és 2021 között Moldova főügyésze volt. A törvény és a rend állt kampánya középpontjában, jóllehet bírálói szerint hivatali ideje alatt kudarcot vallott a magas szintű korrupció kezelésében. Stoianoglo azt állította, hogy nincs politikai kötődése, és visszautasította, hogy Moszkva embere volna. Az ukrajnai háborúra kétértelmű reakciót adott: „Negatív hozzáállását” fejezte ki a konfliktussal szemben, de nem ítélte el közvetlenül Oroszországot az invázió miatt.
Jóllehet gyakran képviselt EU-ellenes álláspontot, román – így uniós – állampolgár is, a lánya pedig állítólag az Európai Központi Banknál dolgozik. Miután a média kiderítette, hogy román útlevele van, azt mondta, hogy 2019-ben, „apolitikus kontextusban” szerezte, de a részletekbe nem ment bele.
Moldova zöme a második világháború végéig Romániához tartozott, sok moldovai román állampolgársággal is rendelkezik, ami lehetőséget ad arra, hogy szabadon utazzanak az Európai Unióban, és munkát vállaljanak. Moldova Európa egyik legszegényebb országa, jelentős orosz kisebbséggel és egy Moszkva által támogatott szeparatista régióval, a Dnyeszter-folyó bal partján fekvő Dnyeszter Menti Köztársasággal.
