Vlagyimir Putyin nem adott választ arra a kérdésre, hogy beleegyezik-e az Egyesült Államok által javasolt harmincnapos ukrajnai tűzszünetbe.
Az orosz elnök a belarusz kollégájával közös sajtótájékoztatón meglehetősen homályos választ adott az ukrán fél által már elfogadott fegyvernyugvással kapcsolatos kérdésre: „Egyetértünk a harcok leállítását célzó javaslattal, azonban abból indulunk ki, hogy ennek hosszú távú békéhez kell vezetnie, és meg kell szüntetnie a válság kiváltó okait.” Ezután hosszas kitérőbe kezdett az oroszországi Kurszki területen kialakult harctéri helyzetről, rámutatva, hogy az ukrán csapatok jelentős veszteségeket szenvedtek az utóbbi napokban.
A moszkvai védelmi minisztérium jelentése szerint már visszavették az ellenőrzést Szudzsa felett, és Putyin is azzal büszkélkedett, hogy teljes fölénybe kerültek az ellenséges erőkkel szemben.
A helyzet továbbra is képlékeny, az orosz elnök azonban szerdán a térségbe utazott, ahol tőle szokatlan módon katonai egyenruhában mutatkozott, háborús vezetőként tüntetve fel magát. A látogatás harcias jelzést küldött a világnak, de másnap már kissé békülékenyebb hangot ütött meg a minszki sajtóértekezleten. „Maga az elképzelés a tűzszünetről helyes, természetesen támogatjuk, de vannak még kérdések, amelyeket meg kell vitatnunk – jelentette ki. – Úgy vélem, hogy erről beszélnünk kell amerikai kollégáinkkal és partnereinkkel, talán fel is kell hívnunk Donald Trump elnököt, és meg kell vitatnunk. De magát az elképzelést, hogy békés eszközökkel vessünk véget a konfliktusnak, támogatjuk.”
Az ördög persze a részletekben rejlik.
Egyelőre nem tudni, hogy Putyin milyen konkrét kérdéseket akar felvetni Trumpnak, aki reményét fejezte ki, hogy Oroszország „helyesen fog cselekedni”, és belemegy a fegyverszünetbe, miközben orosz kollégája megjegyzéseit ígéretesnek, de hiányosnak minősítette.
„Putyin mai álláspontja elutasítja a feltétel nélküli tűzszünetet – kényelmetlen álláspont, amely azzal a kockázattal jár, hogy feldühíti Trumpot, valamint hátráltatja a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának egyébként ígéretes kilátásait – írta Tatyjana Sztanovaja politikai elemző. – Az elutasítás azonban nem abszolút, felvázolja a követeléseit. A legfőbb feltétele, hogy a tűzszünetnek ugródeszkaként kell szolgálnia a konfliktus kiváltó okairól szóló érdemi tárgyaláshoz – Ukrajnának bele kell egyeznie az »Isztambul plusz« keretrendszer megvitatásába, amelyre Oroszország útként tekint Kijev kapitulációja felé.”
Putyin az Egyesült Államoktól is kötelezettségvállalást követel a katonai szállítások leállítására, Kijevnek pedig vállalnia kellene, hogy nem erősíti meg védelmi vonalait, és nem használja fel újrafegyverkezésre a tűzszünetet. Emellett ukrán hivatali partnere, Volodimir Zelenszkij legitimációjával is foglalkozni akar.
Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki vezető arról írt az X-en, hogy az orosz elnök véletlenül kimondott egy alapvető igazságot. „A legfőbb »kiváltó ok« egy öreg, zavart KGB-s tiszt a Kremlben, aki a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának tekinti a szovjet birodalom összeomlását, ellenfeleit a nemzet árulóinak, Ukrajnát pedig mesterséges államnak nevezi, valamint Sztálint és Andropovot bálványozza. (…) Ennek a kiváltó oknak a felszámolása nélkül nem pusztán Ukrajnában, hanem egész Európában sem lesz béke” – húzta alá.
A folyamat személyes szinten haladhat tovább, ha Trump és Putyin tárgyalni fog.
