Nem tolonganak az érdeklődők a vendégbefektetői tartózkodási engedélyért, vagyis az újratöltött letelepedésikötvény-programba. A NER-en belüli politikai bizonytalanságok miatti késlekedés, törvénymódosítások nyomán egyelőre egy Rogán Antalhoz kötött cég mellett Tiborcz István érdekeltségét engedték fel a pályára.
Mindössze két szereplő kapott játékengedélyt a tízéves magyarországi (valójában EU-s) tartózkodásra jogosító vendégbefektetői tartózkodási engedélyhez szükséges ingatlanalap-befektetési jegyek forgalmazására. Elsőnek ősszel a Sprint Asset Hungária Alapkezelő Zrt., majd januárban a Gránit Bank ingatlanalap-kezelője, a Gránit Alapkezelő Zrt.
Utóbbi a miniszterelnöki vő, Tiborcz István érdekeltsége, a Sprint tulajdonosi köre pedig megegyezik a korábbi letelepedési kötvény legfontosabb forgalmazójának, a Hungarian State Special Debt Fund nevű offshore cégnek a tulajdonosaival. A céget Rogán Antal és Habony Árpád köréhez sorolták. (A letelepedési kötvények forgalmazására feljogosító engedélyeket tíz éve a parlament akkor Rogán vezette Gazdasági Bizottsága adta meg.)
Az alkotmányvédelem véd
Forrásaink már ősszel csekély érdeklődésről beszéltek, ami, úgy tűnik, nem változott. Információink szerint február végéig mindössze huszonöt vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtottak be.
Ebből
- kilenc kínai (négy megkapta az engedélyt, öt eljárás folyamatban van);
- öt vietnámi (kettő megkapta, három folyamatban van);
- egy burundi (megkapta);
- kettő dél-afrikai (folyamatban);
- egy kazah (megkapta);
- egy brit (folyamatban);
- egy dominikai (folyamatban);
- egy izraeli (folyamatban);
- egy afgán (megkapta);
- egy indiai (folyamatban);
- egy török (megkapta);
- egy kérelmező pedig a karib-tengeri Saint Kitts és Nevis szigetállam polgára, az ő kérelme is elbírálás alatt áll.
Vendégbefektetői tartózkodási engedélyt csak belföldön lehet kérelmezni. A kérelmező köteles a Magyarországra történő belépést követő három hónapon belül elektronikus ügyintézési feltételeken keresztül igazolni, hogy teljesítette a vállalt befektetést (vagyis az ingatlanalapok befektetési jegyeinek megvásárlását). Ezt követően szintén elektronikus ügyintézési felületen keresztül előterjesztheti a tartózkodási engedély iránti kérelmet.
A tartózkodási engedély birtokosának és családtagjainak (nekik is jár az engedély) nem kell Magyarországon élniük, lakhatnak bárhol az EU-ban. A vendégbefektetői tartózkodási engedély tíz évig érvényes, és tíz évvel meghosszabbítható.
A vendégbefektetői tartózkodási engedély elintézéséhez tehát be kell jutni Magyarországra, amihez vendégbefektetői vízum kell. (Ilyen vízum nélkül is igényelhető vendégbefektetői tartózkodási engedély, ha a kérelmező vízummentes ország, például Szerbia, Ukrajna állampolgára.) A vízum 180 nap alatt kilencvennapos tartózkodásra jogosít, és csak külképviseleteken igényelhető. Ez sok, másmilyen engedéllyel akár régóta Magyarországon tartózkodó kínainak okoz kényelmetlenséget.
Ilyen vízumot információink szerint 192-en igényeltek február végéig. (Köztük az a huszonöt, aki már a második lépcsőt, a tartózkodási engedélyt is igényelte vagy akár meg is kapta.) Érdekes, hogy HVG korábban arról írt, hogy szeptember végéig 109-en igényeltek vendégbefektetői aranyvízumot, azóta tehát még csak meg sem duplázódott a számuk.
Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) és a TEK-nek 15 napos véleményezési ideje van a kérelmező esetleges nemzetbiztonsági kockázatainak megállapítására, ami lényegében csak a különféle adatbázisokban való ellenőrzést teszi lehetővé. A második lépcsőnél, a tartózkodási engedély megadásánál az AH-nak már nincs újabb ellenőrzési kötelezettsége.
A vízumigénylők egyharmada, 63 ember orosz, belarusz, illetve orosz születésű vagy orosz kettős állampolgár volt. A két ország szankciók alatt áll, az állampolgáraiknak adott vízum szankciósértő lehet, rájuk különösen figyelnie kell az AH-nak: például orosz állampolgároknak az EU-n belül nem lehet százezer eurónál nagyobb banki megtakarításuk.
Az is elképzelhető, hogy mivel az EU-s szankciók miatt az orosz és belarusz állampolgárok nem élhetnek a vendégbefektetői lehetőséggel, ők a szovjet utódállamok állampolgárságának birtokában próbálják kijátszani a szankciókat.
A 63, szankciós állampolgársággal rendelkező vízumkérő közül ötven volt orosz. Négyen kapták meg a vízumot, huszonnégyet elutasítottak, ebből ötöt az Alkotmányvédelmi Hivatal kezdeményezett nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva. Tizenöt kérelmet visszavontak, vagy megszakadt a benyújtási folyamat, hét kérelem még elbírálás alatt áll.
A 63, szankciós állampolgársággal rendelkező vízumkérőből négy belarusz (eddig egy kapta meg, kettőt elutasítottak), orosz születésű vagy kettős állampolgár pedig kilenc volt (nyolcan megkapták).
Látni, hogy míg a vízumengedélyesek között még voltak szankciós országok állampolgárai, a tartózkodási engedélyt kérelmezők között már nem. Ezt okozhatja az is, ha a kötvényértékesítő cég nem tájékoztatja őket arról, hogy nem kaphatnak befektetési engedélyt, de van két kiskapujuk. Lehetséges, hogy más ország színeiben adják be, vagy az EU-ban máshol már van valamilyen jogcímű tartózkodási engedélyük vagy megfelelő másik állampolgárságuk. (A vízumhoz jutó négy orosz személy valószínűleg ilyen.)
Az alkotmányvédelem szelektál
A visszafogott érdeklődésre magyarázat:
- a program csúszása, amit részben a potenciális szereplők felkészületlensége okozott. A Sprint Asset is csak júniusban alakult meg, nyáron egyik forrásunk pedig azt mondta a Gránitról – akinek indulását szintén lehetett tudni –, hogy „ha a Facebookon rákeres, akkor látni, hogy keresnek titkárnőt, ügyintézőt, tehát nagyon nincsenek fölkészülve”;
- más országok kedvezőbb hasonló programjai, amelyről a Telex írt, vagy amit egyik forrásunk mondott: „A most megjelent bolgár program szintén schengeni lesz, és sokkal egyszerűbb, átláthatóbb. Nyilván most fog az ingatlan ára fölmenni. Vesz magának egy ingatlant, és ugyanúgy mászkálhat az EU-n belül”;
- a feltételek módosítgatása: például az ingatlanválság politikai problémává válása miatt;
- forrásaink szerint az AH is azért adta ki ilyen későn az első engedélyt, mert részben a NER-en belüli, részben vélhetően külpolitikai okokból hiányzott a politikai engedély.
A Sprint októbertől, a Gránit csak január végétől kezdhetett ingatlanalapja befektetési jegyeinek forgalmazásába, akkor vette föl őket az Alkotmányvédelmi Hivatal a minősített piaci szereplők jegyzékére. Valószínűleg ennek tudható be, hogy a beadott kérelmek és a már kiadott tartózkodási engedélyek között eddig a Sprint ügyfelei voltak a befutók, de forrásaink szerint ez már változik.
Emlékeztetőül: 2023 karácsonya előtt három nappal teljesen új szabályozást fogadott el a parlament (2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról), ami a magyarországi tartózkodási engedélyre való jogosultság egyik útjaként a vendégbefektetői státusz megszerzését is engedélyezte.
Ilyen státuszt az eredeti törvény szerint három úton lehetett szerezni:
- a legolcsóbb verzió, ha a külföldi 250 ezer euróért (nagyjából százmillió forintért) befektetési jegyet vásárol valamelyik, a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalaptól;
- ha legalább ötszázezer euróért (mintegy kétszázmillió forintért) tehermentes lakóingatlant vesz;
- egymillió eurónyi (négyszázmillió forintnyi) támogatást ad közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak (modellváltáson átesett egyetemnek).
Ebből egy év végi törvénymódosítással kivették az egyszerű ingatlanvásárlást: ahogy akkor is írtuk, hasonló nyugati programoknál komoly lakossági tiltakozást váltott ki a gazdag külföldiek generálta ingatlankereslet árfelhajtása.
A szükséges támogatási összeg nagysága és az, hogy a kekva egyetemi vendégbefektetői formával tulajdont sem szerez a kliens, már akkor valószínűsítette, hogy a harmadik lehetőséggel sem sokan fognak élni.
Maradtak tehát az ingatlanalapok.
Amikor 2024. április elején összefoglaltuk a vendégbefektetői tartózkodási engedély szabályozását és a piaci várakozásokat, forrásaink alapján azt írtuk, hogy a törvény e passzusának júliusi hatálybalépése előtt a kormány várhatóan egy rendeletben fogja szűkíteni néhány kiválasztottra a fogalmazásra jogosult ingatlanalapok körét.
Végül nem így oldották meg. Április 30-án módosították a törvényt, amelynek 22/B. paragrafusába bekerült, hogy az ingatlan-alapkezelőnek szerepelnie kell a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti minősített piaci szereplők jegyzékén, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal bírál el. Vagyis nem egy végrehajtási utasítással választották ki a profitszerzésre jogosultakat, hanem az ellenőrizhetetlen nemzetbiztonsági szűrőt tették be, a szelekciót eldugták a titkosszolgálatok nehezen átlátható paravánja mögé.
Mérlegelési szempontok
A tartózkodási engedélyhez szükséges ingatlanalapok engedélyeztetésében a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is jut szerep. Ők úgynevezett minősített alapkezelői státuszt adnak az igénylőknek (például hogy az ingatlanalap az eszközeinek legalább negyven százalékát Magyarországon megvalósuló, lakásfunkciójú ingatlanba fekteti-e, ahogy a törvény megköveteli).
Amikor szeptemberben az MNB-hez fordultunk, válaszukból kiderült, hogy akkor tizenhárom ilyen minősített alapkezelői engedélyezési eljárásuk volt folyamatban (ebből kilenc új piacra lépő és négy már engedéllyel rendelkező, olyan, amely csak a tevékenységi körét bővíti), amiből hat ingatlanalap-kezelői kérelem.
Tehát nem rajtuk múlt, hogy a befektetési jegy forgalmazásába végül (vagy egyelőre) csak két alapkezelő tudott beszállni, a többiek ugyanis nem kapták meg az AH-tól az engedélyt (ez nem ugyanaz az AH-engedély, amelyről fentebb írtunk: azok magukat a kérelmező személyeket érintik, ez pedig az ingatlanalapokat).
Szeptemberben írásban fordultunk az AH-hoz is (akkor még egyik alapkezelőnek sem volt engedélye), hogy milyen szempontok alapján adják ki az engedélyt, és hogyan szelektálnak mondjuk a Biggeorge vagy az OTP alapkezelője között nemzetbiztonsági szempontból, de nem kaptunk választ.
Az első engedély kiadása forrásaink szerint azért csak októberben történt (majd januárban a második), mert a politikai vezetés (benne a titkosszolgálatokat is irányító Rogán Antal) még nem döntött arról, hogy ki kap lényegében koncessziós jogosultságot e piaci szegmens fölött.
Másrészt a direkt ingatlanvásárlás (ami várhatóan a legvonzóbb befektetési forma lett volna) lehetősége is politikai megfontolás tárgya lett. Először úgy módosították a törvényt, hogy az ingatlanvásárlás csak 2025. január 1-jétől lehetséges, a korábban megvett ingatlan nem vehető be a programba, majd teljesen eltüntették ezt a befektetési formát.
Miután a Rogán Antalhoz kötött Sprint megkapta az engedélyt, január elején a Telex újságírójának azt mondta egy forrása, hogy „vagy a Sprintnek viszel ügyfelet, vagy nem foglalkozol az egésszel”.
Aztán nem így lett. Pár nap múlva Rogán Antal amerikai szankciós listára került, és január 22-én a Gránit megkapta az engedélyt. A két cég versenyhelyzetben találta magát (hiszen lanyha az érdeklődés, és nincs olyan területi felosztás a forgalmazók között, mint a letelepedési kötvénynél volt), és forrásaink szerint már nem is a Sprint az erősebb játékos.
Míg forrásaink tavaly arról beszéltek, hogy Kínában mennyire várják az új magyar programot (korábban a letelepedési kötvény megvásárlóinak is a kétharmada kínai állampolgár volt), addig a huszonöt, elindított kérelemből relatíve kevés a kínai, pedig a Sprintnek Kínában is vannak irodái. Ez egy ilyen politikavezérelt folyamat esetében arra is utal, hogy a magyar kormány igazodása az új amerikai kormányzat külpolitikai és külgazdasági lépéseihez a Kínát érintő döntésekben jelenleg a kivárást jelenti, főleg, mert a letelepedési kötvényt érő külföldi kritikák jórészt a kínai szál miatt jöttek (emellett az orosz kémfőnök, Nariskin családtagjainak beengedése miatt EU-ba).
A NER-en belüli belharcnak volt egyik jele a vendégmunkás- (tehát nem a cikkünk tárgyát adó vendégbefektetői) engedélyek körüli, vietnámiakkal kapcsolatos és Orbán Viktor testvérét és Balogh Radosztinát is érintő ügy tavaly. Balogh a letelepedési kötvényeket forgalmazó Arton Capital vezetője, akit mindig Rogán Antalhoz kapcsoltak. A letelepedési kötvény utáni átmeneti időszakban csak az ő cégük intézhette a nemzetgazdasági érdekből kiadható, ötéves, úgynevezett egyéb célú tartózkodási engedélyek ügyét is. A Telex írta meg, hogy az Arton Capital a Sprint egyik közvetítőcége.
A végrehajtási rendeletek folyamatos módosítása is a politikai bizonytalanságot jelezte: egyik forrásunk szerint „mintha folyamatosan hárítaná át a felelősséget például a bevándorlási hivatal. Ezek a kis nüanszok arra utalnak, hogy tolják elfele, ki így, ki úgy.”
Miért kerültek el Rogántól kormányzati feladatok?
Amikor Szijjártó Péter január 17-én az USA-ban a szankciókért felelős amerikai pénzügyminiszterrel, Scott Bessenttel tárgyalt – egyebek, így a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződés visszaállítása mellett – Rogán Antal lekerüléséről a szankciós listáról, akkor forrásaink szerint világossá vált, hogy amerikai informatikai cégek addig nem fognak üzletelni magyar, az államhoz (is) kötődő partnerekkel, amíg a terület a korrupciós listára került miniszter alá tartozik. Forrásaink szerint ez volt az oka a kormányátalakítás legjelentősebb részének, annak, hogy az informatika Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez került.
Ez valószínűleg csak kisebb részben fontos Rogán szankciótlanítása miatt; a magyar kormánynak az új amerikai kormány mögött álló üzleti körökkel remélt bizniszei miatt volt rá szükség.
Egy forrásunk szerint a formálisan a Rogán-féle minisztériumhoz tartozó Orbán Balázs Rogán alól való kivétele mögött is ez állt – Orbán Balázs nagyon fontos Orbán Viktornak a MAGA-körökkel való kapcsolattartás (és az MCC, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, tehát a káderutánpótlás) miatt, és sokat utazik az USA-ba.
Ahogy Jászai Gellért 4iG-vezér is, akinek ezt azóta diplomata-útlevéllel tette Orbán Viktor könnyebbé, a mellé kapott nagyköveti pozíció pedig az amerikai üzleti/politikai ajtók kinyílását olajozhatja. A 4iG kulcsszereplő abban, hogy Orbán új üzleteket nyisson, ezért is találkozott Orbán társaságában Elon Muskkal Floridában. A magyar űrprogram, különösen magyar műhold(ak) felküldése a Kárpát-medencei mezőgazdaságot sújtó klímaváltozás és többek szerint a magyar társadalom megfigyelhetősége miatt is fontos a kormány(párt)nak. „A vas megvan, de a szoftver nincs: az Kínából vagy Amerikából szerezhető meg, és Kína most kiesik” – mondja egy forrásunk.
Palkovics László reaktiválását is a várt amerikai bizniszekkel magyarázzák: a volt miniszter már csak akadémiai tagsága miatt is olyan új szereplő, akit elfogadnak (míg orosz és kínai kapcsolódásai miatt Rogánnál az információk szivárgását is kockázatként említi egy forrásunk), ért a területhez, és üzletemberi kvalitásai is ismertek.
Az említett praktikus okokon túl Rogán NER-en belüli valós helyzetét nehéz megítélni: nélkülözhetetlennek tűnik a 2026-os Fidesz-sikerhez a nála lévő legális (és fél- vagy illegális) hálózatok fejeként, ugyanakkor elkerült tőle például a Szerencsejáték Zrt., amelynek vezetője viszont az eddig a turisztikáért felelős – és Rogánhoz kötöttként számontartott – Guller Zoltán lett. Persze köztudott Guller kapcsolódása a miniszterelnök lányához, a család egyik tagja, Tiborcz István szállt be az addig Rogán által uralt letelepedési-, tartózkodásiengedély-bizniszbe is.
A katonai költségvetésnek akár csak 3,5 százalékra történő emelése hatalmas állami keresletet támaszt majd a fegyveriparban, ezért a NER üzletemberei, így Tiborcz is, erre a területre fókuszálnak akár amerikaiakkal közös projektcégekkel is – ahogy a német Rheinmetall már megjelent Magyarországon a Jászaival közös cégben és saját jogon is. A beszállás a német konszernbe (hallottunk ennél nagyobb szabású NER-víziókról is a céggel kapcsolatban) ügye most nehezebbé vált az AfD remélt kormányra kerülésének elmaradása miatt.
A polgári titkosszolgálatok felügyeletének megőrzése viszont Rogán súlyát mutatja – igaz, egyelőre nem is látni olyan szereplőt, akire a választások előtt egy évvel Orbán rábízhatná azt a feladatot. Főleg, amikor a Fidesz gőzerővel készül a politikai ellenfelek nemzetbiztonsági megalapozású kriminalizálására.
