Sokan annyira ki vannak égve, hogy nemcsak a jelenlegi munkahelyüket, de magát az egészségügyi pályát is el akarják hagyni – mondta a Szabad Európának a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. Az érdekképviselet nemrég készített egy felmérést, a magasabban képzett szakápolók közül minden negyedik mondta azt, hogy gondolkodik a távozáson. Május 31-ével megszűnik a felmondási tilalom az ágazatban.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón egyebek között arról beszélt, hogy sem az orvosoknál, sem az ápolóknál nem számít tömeges felmondásra, miután a veszélyhelyzettel együtt megszűnik az egészségügyi dolgozók felmondási tilalma. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy szerinte az ápolók csak az orvosi bérekhez képest nem jártak annyira jól, de az orvosoktól függetlenül történelmi léptékű volt a béremelés az egészségügyben. Hozzátette: nem állítja, hogy a fizetés most már elég, mert alacsony volt a bázis.
Nem csak az orvosok béréhez viszonyítva keresnek keveset a szakápolók, nővérek – reagált a miniszter kijelentésére a Szabad Európának Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Mint mondta, a terheléshez, a munkakörülményekhez, a felelősséghez képest is alacsonyak.
Az érdekképviselet elnöke szerint legalább ötvenszázalékos béremelés kellene ahhoz, hogy azok, akik még a pályán vannak, ne menjenek el, illetve ahhoz, hogy visszacsábítsák az állami szektorba a pályát már elhagyókat.
Korábban a szakápolók, asszisztensek feleannyit kerestek, mint egy hasonló korú vagy tapasztalattal rendelkező orvos, mára már csak negyed-, harmadannyit kapnak, miközben elképesztő a terhelésük.
Minden negyedik gondolkodik a felmondáson
Azt, hogy hányan állhatnak fel a felmondási tilalom megszűntével, a szakszervezeti vezető szerint nagyon nehéz megmondani. Visszatartottak olyanokat, akik nyugdíjba mentek volna. Sokan vannak, akiknek olyan mértékű a kiégettségük, hogy nem akarnak már a pályán sem maradni. Többen vannak, akik a magánellátásba mennek át, vagy külföldre, ahol már megbeszélt állásuk van, csak a felmondási tilalom végére várnak.
Tavaly összességében 25 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az egészségügyben és a szociális ágazatban.
„Legutóbb csináltunk egy felmérést a magasabban képzett ápoló kollégák körében, és minden negyedik felelte azt, hogy gondolkodik a távozáson.”
Ez persze nem jelenti azt, hogy ennyien fel is mondanak majd, de gondolkodnak rajta – teszi hozzá Soós Adrianna.
A szakember hangsúlyozza, hogy ez a helyzet a betegekre nézve lesz elsősorban veszélyes. Műtétek maradhatnak el, mert nincs megfelelő asszisztencia, a betegek felépülése válik kérdésessé, ha nincs a rehabilitációban segítő szakember. Már most feleannyi betegszállító van szinte minden hazai kórházban, mint amennyire szükség lenne, miközben segédmunkásbért kapnak.
Nem elég a béremelés, de elengedhetetlen
A szükséges létszám 25 százaléka hiányzik a rendszerből, mondja a szakszervezeti vezető. Magyarországon ezer lakosra 6,6 ápoló jut, az uniós átlag 8,8, míg azokban az országokban, ahol jóval kedvezőbb a halálozási statisztika, ez a szám tíz.
Arra a kérdésre, hogy csak béremeléssel javulhat-e a helyzet, a FESZ vezetője azt mondja, hogy ez az első és nagyon fontos lépés, amely aztán hatással van sok minden másra. Hiszen ha megfelelő a jövedelem, nem kényszerül rá az ápoló arra, hogy többletmunkát vállaljon, megél abból, amit normális terhelés mellett, egy helyen megkeres.
„Nem az a cél hogy hatvan órákat dolgozzanak az emberek, most viszont, jellemzően például a fekvőbeteg-ellátás intézményeiben nem ritka a törvényes munkaidő másfélszerese sem.”
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a béremelés fontos lenne a frissen végzettek motiválásához is, hogy többen döntsenek úgy, hogy az egészségügyben helyezkednek el. Addig, amíg azt az alapbért, amit az egészségügy nyújt egy fiatalnak, bárhol meg tudja kapni, nem fog ezen a területen elhelyezkedni, ahol ráadásul nehezített a munkarend és számos más kockázati tényező is van. Soós Adrianna szerint ezeknek a körülményeknek egy részét ellensúlyozni lehet a megfelelő bérezéssel
Ezen a területen nagyon hosszú a tanulási idő. Az orvosok közül tízezer 65 év feletti betöltötte az öregséginyugdíj-korhatárt. A szakdolgozók viszont jellemzően nem maradnak a pályán 65 éves korukig, „elmenekülnek, inkább választják az elszegényedést, de elmennek, mert nem bírják, kiégnek”.
A FESZ elnöke elmondta, hogy már a választás előtt elküldték a miniszterelnöknek azokat az intézkedési javaslatokat, amelyeket szükségesnek tartanak, ezek között a béremelés mellett számos, az életkörülményeket javító, családbarát intézkedési javaslat is van, amely nem feltétlenül anyagi forrás függvénye. Annyit válaszolt a Miniszterelnökség , hogy átvették a javaslatcsomagot, a szakszervezet pedig várja, hogy megalakuljon az új kormány, legyen felelőse a területnek, és leülhessenek valakivel tárgyalni.
