Miheil Szaakasvili: Ha a kormánypárt nyeri a választásokat, a független Georgia „megszűnik létezni”
A bebörtönzött Miheil Szaakasvili levélben válaszolt a Szabad Európa georgiai szerkesztőségének kérdéseire
Szörnyű következményekre figyelmeztetett börtönéből adott interjújában a volt georgiai elnök arra az esetre, ha a kormánypárt nyeri az október 26-i parlamenti választásokat.
„Provokációkra számítok az elkövetkező napokban, a választás alatt és azután is” – hangsúlyozta a bebörtönzött Miheil Szaakasvili a Szabad Európa georgiai szolgálatának nyilatkozva.
Az október 26-i választáson a 2012 óta kormányzó Georgiai Álom újabb négy évvel meghosszabbíthatja a hatalmát. Az ellenzék, köztük a korábbi államfő által alapított Egyesült Nemzeti Mozgalom szerint ez a demokrácia további leépítéséhez vezethet. Ezt a véleményt a nyugati államok jelentős része is osztja.
A georgiai kormány az utóbbi időben több vitatott törvényt is elfogadott. Egyrészt korlátozták a külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek és médiumok működését, másrészt az LMBTQ-jogokat, emellett arra is ígéretet tettek, hogy újrázás esetén betiltják az összes főbb ellenzéki pártot.
Mindezek nem sokáig maradtak válasz nélkül az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről. Brüsszel befagyasztotta a dél-kaukázusi ország csatlakozási folyamatát, Washington pedig szankciókat rendelt el több magas rangú vezető ellen.
A Georgiai Álom azt hangoztatja, hogy a lakosságnak háború és béke között kell választania jövő héten. Jól illusztrálja ezt, hogy a párt kampánya keretében olyan óriásplakátok lepték el az országot, amelyek egyik oldalán a háború sújtotta Ukrajna látható fekete-fehérben, a másik oldalán pedig a virágzó Georgia színesben.
Bidzina Ivanisvili, a Georgiai Álom de facto vezetője egyebek mellett azt javasolta, hogy az ország kérjen bocsánatot az Oroszországgal vívott 2008-as háborúért, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig éppen a Nyugat által bírált intézkedéseiért dicsérte a tbiliszi kormányt.
Az 56 éves Szaakasvili rámutatott, hogy Oroszország hibrid háborút folytat Georgia ellen, és rendkívül borús jövőképet festett a jelenlegi kormánypárt győzelmének esetére. „Ha elcsalják a választásokat és megszerzik a hatalmat, akkor Georgia megszűnik független országként létezni” – mondta. De a reményének is hangot adott az új nemzedékkel kapcsolatban, amely az utóbbi évtizedekben Oroszország helyett már Európa felé orientálódott.
A politikust 2021 októberében tartóztatták le, amikor visszatért Ukrajnából, ahol második ciklusa vége óta élt. Most hatéves börtönbüntetését tölti hatalommal való visszaélés miatt, amelyet támogatóival együtt koholt vádnak tart. Azt állítja, hogy a börtönben megmérgezték.
Megszavazta a georgiai parlament azt a törvényt, amely ellen hetek óta tízezrek tiltakoztak
1/6Tüntető trombitával és könnygáz ellen védő maszkban a „külföldiügynöktörvény-javaslatról” szóló parlamenti vita alatt a georgiai Tbilisziben 2024. május 2-án. A törvény előírná a külföldi finanszírozású civil szervezeteknek, hogy regisztrálják a tevékenységüket, és széles körű felügyeleti jogkörrel ruházná fel a hatóságokat a civilek működésének ellenőrzésére
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
2/6Európai uniós zászlóba burkolózó tüntető a georgiai parlament kerítésén a „külföldiügynöktörvény-javaslat” elleni tüntetésen Tbilisziben 2024. május 14-én. A kormány egyszer már meghátrált a külföldiügynök-törvény kapcsán, amikor tavaly a tömegtüntetések hatására visszavonta a benyújtott törvényjavaslatot, idén azonban a külföldi ügynök kifejezést kihagyva ismét benyújtotta
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
3/6A tiltakozók szerint a törvényjavaslat veszélyeztetheti a médiaszabadságot, a civil társadalmat és az ország európai uniós tagságra irányuló pályázatát. Az ellenzéki pártok és aktivistacsoportok több hete szerveztek megmozdulásokat a törvénytervezet ellen tiltakozva, de az első tömeges tüntetésre május 1-jén került sor a fővárosban, Tbilisziben, miután a vitatott törvény második olvasata is továbbjutott a parlamentben
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
4/6Az előző tüntetések kemény rendőri fellépéseire készülve május 14-én, a végszavazás napján már többen könnygáz ellen védő maszkban vonultak a parlament elé. A tüntetők feszültségét fokozta, hogy a georgiai parlament jogi bizottsága előző nap alig másfél perc alatt, ellenvetés nélkül engedte tovább a törvényjavaslatot, miközben az utcán ezrek követelték a jogszabály megsemmisítését
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
5/6A tbiliszi rendőrség könnygázzal, vízágyúval és a beszámolók szerint gumilövedékkel is lőtt a georgiai parlament előtt összegyűlt tüntetőkre, valamint néhány tüntetőt megvertek. A törvény miatt a parlamentben is pattanásig feszült a hangulat, a képviselők több ízben összeverekedtek
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
6/6Elkeseredett demonstráló május 14-én, a végszavazás napján Tbilisziben, amikor a képviselők a több hétig tartó tüntetések dacára elfogadták a törvénytervezetet, amelyet a kormánypárt terjesztett elő. Az ellenzék szerint a törvény orosz mintára készült, azzal a burkolt céllal, hogy elfojtsa az ellenvéleményt képviselő civileket és elhallgattassa a független médiát
Georgia parlamentje a tömegtüntetések dacára május 14-én elfogadta a civileket célzó „külföldiügynöktörvény-javaslat” utolsó olvasatát. Ezzel elhárult egy jelentős akadály a törvényerőre emelkedés útjából. A tervezet most Szalome Zurabicsvili elnökhöz kerül, aki kijelentette, hogy megvétózza.
Previous slide
Next slide
Több nyugati tisztségviselő és szervezet is Szaakasvili szabadon engedésére szólította fel a hatóságokat. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy „azonnali, feltétel nélküli szabadon bocsátásomat követelik az egészségi állapotomtól függetlenül, mert jól tudják, hogy koholt vádak alapján tartanak fogva. (…) Tavaly több hónapon át élet és halál között voltam. Még mindig érzem a mérgezés hatását.”
A rossz fogva tartási körülményekről is panaszkodott. „Három éve nem láttam a napot, és egy lélegzetvételnyi friss levegőhöz sem jutottam. Teljesen üres indokokkal megtiltották, hogy telefonáljak, és a törvény durva megsértésével a parlamenti képviselők sem látogathatnak meg.”
Az egykori elnököt az ukrajnai háborúról is kérdezték. „Oroszország végső veresége ebben a háborúban elkerülhetetlen és eleve elrendeltetett, amíg Európa nem enged a defetizmusnak, az Egyesült Államok pedig az elszigetelődésnek. (…) Amíg ez nem történik meg, addig Oroszországnak nincs esélye.”