Zsúfolt személyautóban, kisbusszal, teherautóval, sőt utánfutón szállítják át a határon a Nyugatra igyekvő illegális határátlépőket. A magyar területen ingázó embercsempészek egy fuvarért minimum négy-ötszáz, maximum kétezer eurót kapnak, így egy menekült célba juttatásáért 50–150 euró a gázsijuk. A bandák 1500–4500 eurót kérnek egy embertől azért, hogy Törökországból eljuttassák Nyugatra. Négy vármegye – Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád és Tolna – jogerős bírósági ítéletei, hatósági válaszok és név nélkül nyilatkozó informátorok tájékoztatása alapján vizsgáltuk, hogyan működnek az embercsempészek a magyar határon.
A Magyarországon tetten ért embercsempészek ma már nem tagadják, hogy szervezetten és pénzért, illegálisan utaztatnak át embereket az országon, ha ugyanis őszinték, villámgyorsan kiszabadulhatnak.
Visszaüthet az a kormányrendelet, amely alapján az embercsempészésért elítélt külföldi fogvatartottakat – szabadságvesztésük megszakítása után – kiutasítják Magyarországról. A reintegrációs jogszabályt módosító, áprilisban elfogadott kormányrendelet oka az volt, hogy a hazai börtönökbe őrzött, több mint hetven országot reprezentáló két és fél ezer embercsempész évente többmilliárdos költséggel terheli az államkasszát. Ennek az összegnek jelentős része megtakarítható, ha az ilyen bűncselekmény miatt elítélt külföldiek a hazájukban töltik le büntetésüket.
Ehhez kapcsolódóan: Nemzetközi jogot sérthet a külföldi embercsempészek elengedése
Mint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BvOP) megtudtuk, május közepe óta 1112, embercsempészetért elítélt külföldi állampolgárt engedtek ki magyarországi börtönökből, és bocsátottak reintegrációs őrizetre. Nekik 72 órán belül el kell hagyniuk az országot. Ha nem teszik meg, vagy távoznak, de az ítéletükben rögzített kiutasítás lejárta előtt visszatérnek, elfogásuk esetén újra börtönbe kerülnek, és le kell tölteniük a teljes büntetésüket. A magyar börtönökben jelenleg 1307 embercsempészetért elítélt vagy annak vádjával letartóztatásban levő külföldit őriznek. Ez a fogvatartottak 6,94 százaléka.
A kiutasítottak többsége európai állam polgára
A kiutasított elítéltek túlnyomó többsége európai állam polgára (főleg ukránok, románok, szerbek, de akad köztük albán, belga, cseh, észt, holland, koszovói, lengyel, litván, moldáv, montenegrói). Az ő esetükben ellenőrizhetőnek látszik a büntetés letöltése, míg az afgán, azeri, georgiai, kubai, szír, szomáliai, török, tunéziai elkövetők kontrollja már jóval esélytelenebbnek ígérkezik. Nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy milyen eszközökkel próbálja majd elérni a BvOP, hogy a Magyarországot elhagyó embercsempészek saját hazájukban letöltsék a büntetésüket.
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszel is rajta van a magyar embercsempészügyön
Menekültügyekben jártas – nevük mellőzését kérő – magyar ügyvédek szerint attól nem kell tartani, hogy a börtöneinkből elengedett és a büntetést hazájukban esetleg megúszó csempészek visszatérnek Magyarországra, és folytatják korábbi „szakmájukat”. Ha ugyanis megtennék, súlyos kockázatot vállalnának. Elfogásuk esetén az újabb embercsempészésért visszaesőként kiérdemelt szabadságvesztés alaposan meghosszabbítaná korábban kapott börtönbüntetésüket.
Speciális szoftverrel is figyelik az embercsempészek autóit
Az Országos Rendőr-főkapitányságtól megkérdeztük, milyen eszközökkel és biztonsággal tudják majd kiszűrni a kiutasítás ellenére visszatérő embercsempészeket, ám erre az ORFK – a megelőzés érdekeire hivatkozva – nem kívánt válaszolni. Nem hivatalos rendőrségi forrásainktól viszont megtudtuk, hogy speciális szoftverek értékelik az utak járműforgalmát rögzítő kamerák felvételeit, és folyamatosan jelzik a rendőrjárőröknek, ha egy külföldi rendszámú autó vélhetően embercsempész szándékkal mozog vagy várakozik.
2021-ig a rendőrök leggyakrabban a Dunát és a Tiszát átszelő hidaknál kapcsolták le a Nyugat felé tartó embercsempészeket, az elmúlt két évben viszont a hídfők állandó ellenőrzésére nem volt már szükség, mivel az említett számítógépes programokkal felderíthetők, ezáltal idejében megállíthatók voltak az illegális migránsokat szállító járművek. Rendőrségi forrásaink azt mondták, hogy épp e technikai háttér miatt sem kell tartani a magyar börtönökből távozó külföldi embercsempészek tömeges visszatérésétől. Ugyanakkor hangsúlyozták: biztos, hogy lesz, aki a helyükbe lép.
Létrával jutnak át a kerítésen
E prognózist támasztják alá az embercsempészügyekben hozott jogerős ítéletek. Négy vármegye – Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád és Tolna – félszáz bírósági döntését vizsgáltuk. Ezekből tisztán látszik, hogyan működnek az embercsempész bandák. Az esetek csaknem mindegyikéből az derül ki, hogy a banda irányítói telefon segítségével szervezik be és mozgatják azokat az embereket, akik átszállítják Magyarországon a menekülteket.
A lebukott csempészek a rendőrségen és a bíróságon szinte mindig azt állítják, hogy személyesen nem ismerik a banda vezetőit, sőt gyakran azt a közvetítőt sem, aki alkalmazza őket a munkára. Általában a magyar határhoz közeli szerb menekülttáborokból a zöldhatáron vagy a kerítést létrával leküzdve hozzák át az embereket az úgynevezett sétáltatók. Utóbbiak többsége afgán, ők is telefonon kapnak utasítást a bandától. A sétáltatók a megadott GPS-koordinátára kísérik a menekülteket, ezeket az adatokat kapják meg telefonon a Magyarországra érkező külföldi szállítók. Utóbbiak általában külföldön mástól kapott vagy kölcsönzőcégtől bérbe vett autóval mennek a migránsokért. Többnyire személygépkocsit használnak, amivel négy-hat embert visznek, így egy-két embernek gyakran a csomagtartóban kell utaznia. Az embercsempészek bérelnek kilencszemélyes kisbuszokat is, azokba nemegyszer 10-15 embert zsúfolnak be. Ha még nagyobb létszámú a csoport, akkor teherszállításra alkalmas autók zárt terébe vagy leponyvázott teherautó platójára terelik fel a menekülteket. Arra is volt már példa, hogy egy személyautóhoz rögzített, leponyvázott utánfutón szállítottak 15 menekültet.
Előfordul, hogy a szállító nem egyedül, hanem csapatban dolgozik: olyankor egy másik autó a csempészjármű előtt 800-1500 méterrel haladva azt figyeli, van-e az úton rendőri ellenőrzés. Ha kell, azonnal jelzi társának, aki megáll, és a közeli szántóföldre vagy erdőbe küldi a menekülteket, majd üresen folytatja útját.
Törökországból Nyugatra 1500–4500 euróért
A magyarországi utaztatásra szerződött embercsempészek általában a nyugati határ közelében teszik ki utasaikat, akiknek onnan saját erejükből kell elérniük Ausztriát, de arra is van példa, hogy valaki osztrák területre szállítja a rábízottakat. Az embercsempész a célba jutáskor jelzi összekötőjének, hogy teljesítette feladatát, ezt vagy fotóval bizonyítja, vagy átadja a telefont az ügyfelének, aki megerősíti a szavait. Ezek után utalja át a banda vezetője a csempész számlájára a munkadíjat, a megbízó pedig akkor utalja át a kijuttatásáért járó pénzt a bandának, ha elérte az általa célba vett nyugati országot.
A pénz addig egy harmadik országbeli – leggyakrabban török – bankban pihen. Az ítéletek alapján a bandák 1500–4500 eurót kérnek egy-egy migránstól azért, hogy Törökországból eljuttassák Nyugatra. A magyar területen ingázó embercsempészek egy fuvarért minimum négy-ötszáz, maximum kétezer eurót kapnak, így egy menekült célba juttatásáért 50–150 euró a gázsijuk.
Ehhez kapcsolódóan: Mi lesz, ha most mégsem fordul vissza, miután nekiment a falnak? Orbán és az EU új migrációs megállapodása, I. rész
Magyarországon nem lehet beadni menekültkérelmet
Az ítéletekből az is kiderül, hogy az elfogott menekültek a bíróságon sosem szólalhatnak meg. A rendőrök elfogásuk után gyorsan kihallgatják őket, majd – a határon emelt kerítés kapuin keresztül – visszatoloncolják Szerbiába. Ennek oka, hogy Magyarországon 2020 májusa óta nem lehet beadni menekültkérelmet. A migránsok rendőrség által rögzített vallomása viszont része per anyagának.
Az embercsempészésért járó szabadságvesztés alapesetben kettő–nyolc év, ám ezekben az ügyekben szinte mindig minősítő tényező, hogy bűnszervezetben követik el a cselekményt. Utóbbihoz az kell, hogy legalább hárman kapjanak szerepet a csempészésben. Mivel a bandában van szervező, sétáltató és szállító, a három elkövető eleve adott. A bűnszervezet minősítés azzal jár, hogy a kimérhető büntetés 2–16 évre nő.
Tovább súlyosbíthatja a csempészek büntetését, ha menekülés közben veszélyhelyzetet, balesetet, sérülést okoznak, drogosan vezetnek, vagy úgy szállítják egy zárt terű furgonban a menekülteket, hogy friss levegő híján rendkívüli testi és lelki szenvedésnek vannak kitéve. Mindezek ellenére az embercsempészek többsége két-három év letöltendő szabadságvesztést kap, a bizonyítottan visszaesők három-öt évet, és azok is megússzák öt-hat évvel, akik szenvedést okoznak a migránsoknak. Ebből arra következtethetünk, hogy a magyar bíróságok már a reintegrációs őrizet alkalmazása előtt is arra törekedtek, hogy a külföldi csempészek minél hamarabb hagyják el az országot, minél kevesebbet kelljen költeni rájuk a börtönben tartással. Erre utal az is, hogy ezek a büntetőeljárások viszonylag gyorsan (két–hat hónap alatt) véget érnek.
Ehhez kapcsolódóan: Újra leszavazzák-e a magyar kormányt a migrációs dossziéban?
Bérelt autó nem kobozható el
Az elítélt embercsempészt mindig kiutasítják az országból, ennek időtartama általában a szabadságvesztés duplája. Ha a csempész saját autóval jött – mivel a jármű bűncselekmény eszköze –, elkobozzák és értékesítik az állam javára. Ezért is járnak a csempészek bérelt autóval, hiszen az nem kobozható el.
A Szekszárdi Törvényszék szóvivője, dr. Kovács Ildikó maga is több ilyen ügyet tárgyalt az elmúlt években. Mivel az ítéletekben nincs szó arról, hogy a szervezők ellen is folyt volna eljárás, elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a csempészek főnökei milyen gyakran kerülnek bíróság elé. Kovács Ildikó szerint erre ritkán kerül sor, az ő esetükben inkább saját hazájukban folyik eljárás. Volt viszont olyan eset, hogy Szlovákiából elfogatóparanccsal hoztak Magyarországra egy ottani szervezőt, és itt folyt ellene a büntetőper.
A bírónő szerint eddig sokan azt vallották: nem akartak menekülteket szállítani, azt hitték, hogy az út szélén őket leintő emberek bajba jutottak, nem tudnak másképp továbbutazni, és nem pénzért, hanem sajnálatból, együttérzésből vették fel őket. Akadtak extrém védekezések is: volt, aki azt mondta, síelőnek vagy vándor cigány muzsikusnak nézte a stoppolókat (bár nem volt náluk se sí, se hangszer). A nyugati állampolgárságú csempészek azzal érvelnek, hogy náluk ez a cselekedet nem bűncselekmény.
Telefonból kinyert információ
Az előbbi védekezési stratégiákat a csempészek telefonjaiból kinyert információkkal cáfolja a vádhatóság – tudtuk meg Kovács Ildikótól. A mobilokon ugyanis ott vannak a szervezőkkel folytatott üzenetváltások. Bár sokszor kitörlik az adatokat, a rendőrségnek van eszköze a visszanyerésükre. A telefoninformációk alapján arra is van mód, hogy bebizonyítsák: a lebukott embercsempész korábban is szállított már embert Magyarországon, vagyis üzletszerűen foglalkozik a menekültek fuvarozásával. Ha a vádlott azzal védekezik, hogy azokon a napokon nem ő, hanem valaki más használta a tőle lefoglalt mobilt, akkor megnézik az út menti kamerák arcokról is pontos információt adó felvételeit. Az ítéletekből az is kiderül, hogy aki megcsinál egy sikeres fuvart, azt két-három nappal később újra megbízzák szállítással. Ez így megy addig, amíg meg nem fogják.
A letartóztatott külföldi embercsempészek nem mindig érik be kirendelt védővel, inkább saját ügyvédet kérnek, főleg nyelvi okokból – tájékoztatott a szóvivő. A román és szerb vádlottak sűrűn kérik fel a Romániából és Szerbiából áttelepült magyar ügyvédeket. Ha az elfogott csempész igényli, az eljárás során végig biztosítani kell számára anyanyelvi tolmácsot, ami nem mindig könnyű, mert azeri fordító csak egy van az országban, és pastuból sincs sokkal több.
Az elmúlt hetekben elfogott embercsempészek nem védekeznek, inkább azonnal beismerik tettüket. Ezzel egyrészt enyhébb ítéletet remélnek, másrészt arra törekszenek, hogy tárgyalás nélkül, akár pár nap alatt befejeződjön az eljárás, és – a reintegrációs őrizetnek köszönhetően – mindjárt el is hagyhassák Magyarországot – tudtuk meg ilyen ügyekben jártas ügyvédektől és tolmácsoktól. Beszéltek arról is, hogy a börtönből szabaduló külföldi embercsempészek aligha jönnek vissza hozzánk, utánpótlásuk viszont lesz bőven.
Ehhez kapcsolódóan: Orbáni gondolatok alapoztak meg a migráció kiszervezésének – amely sehol sem működik
A szervezők nem bánkódnak, ha valaki bebukik
Az embercsempész banda irányítóit nem köti baráti, harcostársi viszony az utaztatókhoz, akik csereszabatos, beáldozható alkatrészei a gépezetnek, így a szervezők nem bánkódnak, ha valaki bebukik, inkább azonnal pótolják. A periratokból egyértelmű, hogy az embercsempészethez nem kell különösebb szakmai tudás, elég hozzá egy B kategóriás jogosítvány. Az embercsempészek többségéről elmondható, hogy szegénységben, néha mélyszegénységben él, alacsony iskolai végzettségű, nincs piacképes szakmája, ezért minden olyanra könnyen kapható, amivel lényegesen több pénzt kereshet, mint addig. Ilyen emberből pedig nagyon sok van a tőlünk délre és keletre fekvő országokban. A lebukott csempészek a tárgyaláson kilátástalan anyagi nehézségekről, megnyomorító adósságokról, nélkülöző gyerekekről és beteg családtagokról beszélnek, és ha a bíróság igazolva látja állításaikat, enyhítő körülményként figyelembe is veszi az ítéletben.
Vallomások a magyar rendőrök menekültekkel szembeni jogsértéseiről.
Arra is van példa, hogy azért lesz valaki embercsempész, mert a banda szervezője becsapja – mesélte az egyik tolmács. Először bútor- vagy terményszállítást ígér, majd pár nap múlva kiderül, hogy embereket kell fuvarozni. A jelentkező visszalépne, de akkor megkétszerezik az ígért bért, és – szorultságában – nem bír nemet mondani. A szervezők pontosan tudják, hogy a megélhetési gondokkal küszködő emberek miképp manipulálhatók. Most még inkább azok lesznek, hiszen nem kell tartaniuk a hosszú büntetéstől: ha lebuknak, bevallanak mindent, megbánást tanúsítanak, nem fellebbeznek az ítélet ellen, így egy hét múlva már szabadulhatnak is. Ha addig megcsinálnak két-három sikeres fuvart, hat-nyolc nap alatt annyit keresnek, mint korábban több hónap alatt. A helyükre pedig újak lépnek.
