Legyőzheti-e a békepártiság a megélhetési nehézségeket? Vagy mindent visz az anyák adókedvezménye? Rosszul járt volna a Fidesz, ha Trumpnak sikerül egy nap alatt békét teremtenie, de a Fidesz-best of-ként épülő ukrán nagy-narratíva mellett kell-e mást is előhúzni a kalapból? És mi történt Orbánnal? Máshogy eszi már a lángost? Már kér rá tejfölt? És hol igyekszik feltörni Magyar Péter a kormánypárt erős támogatói burkát? Mit kíván a magyar nemzet választás előtt és mit ígérnek neki? Muníciót adunk a mindennapok beszélgetéseihez. 1. rész
Infláció, energiaválság, nemzetközi elszigetelődés, elvesző EU-pénzek, és egy, még soha nem látott pártpolitikai átalakulás a kihívó oldalán: elemzői közmegegyezés van abban, hogy egyelőre úgy néz ki, a Fidesz 2010 óta legnehezebb választására készül 2026-ban. Miben bízhat a párt, és a másik oldalon csak az ilyenkor szokásos vágyvezérelt lelkesedés fűti az ellenzéki szavazókat vagy a tábor növekedése elérheti a kritikus pontot?
Remény és katasztrófaturizmus
Egy ideje érzékelhető Tisza-előnyt mérnek a biztos szavazók között. Volt már ilyen – igaz, csak az ellenzéki pártok számait összegezve, ami a választáson sosem adódott össze teljesen.
A Fidesz szavazatvesztése sem új: már 2024-ben (az együtt tartott önkormányzati és EP-választáson) vesztett 800 ezer szavazót a 2022-es országgyűlési választáshoz képest. (És még így is 230 ezer szavazattal szerzett többet a 2019-es EP-eredményéhez képest.)
Szabó Andrea politológus szerint 2025 január-februárban – a teljes népesség körében – 25–28 százalékos szinten állt meg a kormánypárt népszerűségének süllyedése. Nyolcmillió szavazóra vetítve ez minimum kétmillió ember. „Tehát legalább kétmillió ember van a párt mögött, ami stabil kiindulópont ahhoz, hogy a választási kampányban újabb szavazói rétegeket tudjon megszólítani”, mondja.
A kutató emiatt túlzónak tartja „azt a katasztrófaturizmust és az összeomlás-forgatókönyveket. Ez nem látszik az adatokból, inkább vágyvezérelt gondolkodás.”
Kampánya első részében a Fidesz az úgynevezett magszavazói réteget rántotta össze. „Alapvetően nekik üzen mostanában, hogy ők már ne tudjanak tőle leszakadni. Ezeknek a választói csoportoknak szól a félelem, amit gerjeszt: szükségünk van rátok, nektek meg ránk, találjunk újra egymásra. Mostanában mintha kicsit meglazult volna ez a kapcsolat, de mi itt vagyunk és itt is leszünk – üzeni nekik”, mondja Szabó Andrea.
Az elmúlt 15 évben a Fidesz egyre inkább felülreprezentált lett a kisebb-, és gyengébb támogatottságú a nagyobb településeken. Ez a településméretet lekövető támogatottság választásról választásra egyre lejjebb, egyre kisebb települések felé halad.
„A Fidesz a legnagyobb veszteségeket a legbiztosabbnak gondolt törzsterületeken szenvedte el”, értékelték a Választási földrajz szakértői. A 2010-es években Budapesten és a 23 megyei jogú városon kívül a Fidesznek hatalmas fölénye volt. 2024-ben 2019-hez képest már nem Budapesten esett vissza a párt, hanem a megyei jogú és a húszezernél nagyobb lélekszámú egyéb városokban, és már a falvak lakóinak 20 százaléka sem rájuk voksolt. (Ez 2019-hez képest 6,6 százalékos visszaesés volt.)
Ez persze még mindig hatalmas Fidesz-előny, még ha az 1800, ezer főnél kisebb lélekszámú településen csak a lakosság kevesebb, mint tíz százaléka él is.
Mi a helyzet a bizonytalanokkal, a pártot még nem választókkal?
Nő a táboruk vagy a Fideszről leszakadók egyből átzsilipelnek az ellenzékhez? Honnan szerzi a Tisza a szimpatizánsait?
800 ezer - egymillió ember (2,8 millió belföldi szavazatot kapott 2022-ben a párt és több mint kétszázezer levélszavazatot) tehát elment, ők a perem-, és a gyűrűszavazók, mondja Szabó Andrea. „Klasszikusan a peremszavazói réteg csatlakozik le először bármely nagy pártról. Ők a választási kampányban érkeznek a győzelem reményében, annak az ígéretnek következtében, hogy majd a nagy, győztes párt megvédi őket mindentől is, ráadásul elhozza a Kánaánt mindig, minden választási ciklusban. Ők jövedelemvadászok, abszolút mértékben gazdasági szavazók, akik arrafelé mozognak, ahonnan a legnagyobb személyes és a családjukra vonatkozó hasznot remélik.”
Ez a réteg 2022 nyarán-október közepéig lecsatlakozott a Fidesztől, miután az először megvágta a rezsicsökkentést és lényegében megszüntette a KATA-t, mert a választások előtti adócsökkentés, a teljes 13. havi nyugdíj és egyéb jövedelemkiáramlás miatt a költségvetés az összeomlás határára került.
A 2023-as, évtizedek óta nem tapasztalt méretű, Európa-rekorder infláció egy középső választói csoportot választott le a Fideszről, mondja a kutató. „Őket nevezik gyűrűszavazóknak. Alapvetően fideszes szavazók, jórészt mindig azok voltak, de esetükben nem elég a magszavazóknak szóló ijesztgetés és összetartás, meg a miniszterelnök úr varázsa: náluk már a kormányzásra is szükség van.” Érzékenyek a kormányzás működésére, hibáira és pozitívumaira is. 2018 és 22 között az utóbbiakat érezték: megvédték őket a COVID-tól, óriási jövedelemkiáramlás volt, még jöttek az EU-pénzek, látszódtak a kórházi rekonstrukciók, a rendbe tett kistelepülési centrumok. A gigainfláció viszont kétszeresen visszavette tőlük, amit 2022-ben kaptak. Ők pedig büntettek: átmentek a bizonytalanokhoz.
A 2024 eleji morális Fidesz-botrány, a kegyelmi ügy után Magyar Péter rástartolt a teljes politikai kiábrándultságban lévő ellenzéki szavazókra és a bizonytalanok táborára. „Érzékelhetően jöttek az úgynevezett bizonytalan - én inkább úgy nevezném, hogy pártoktól távolságot tartó – szavazóktól Magyar Péterhez, de ő az egykori ellenzéki szavazók összehozásában és összeillesztésében volt a legsikeresebb”, folytatja Szabó Andrea
Közülük pár százalék megmaradt a pártjánál, őket már nehéz lenne megszerezni, „tehát itt még vannak konkurenciák. És maradt a bizonytalanok körében 20-25 százalék, akiért most a verseny folyik a Fidesz és a Tisza között. De a bizonytalanok olyan szavazók, akiknek jelentős része egyszer már volt Fidesz-szavazó. Ez óriási stratégiai előny a kormánypárt számára, hiszen mindig könnyebb odamenni, ahol már egyszer volt valaki, mint egy új pártot választani.”
Azt Szabó Andrea nem becsülné meg, hogy mennyire érte el a Tisza a legkisebb településeken élőket, mert őket a legnehezebb mérni, „de nagy valószínűséggel másképp nem tud kijönni a Tisza Párt mostani támogatottsági eredménye, csak ha ezekben a társadalmi csoportokban is kopott a Fidesz népszerűsége.” Az ugyanakkor biztos szerinte, hogy a kistelepüléseken továbbra is magasan a Fidesz a legnépszerűbb.
A Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung 2018. augusztusában készített egy felmérést a magyar demokrácia állapotáról. Eszerint cask a magyarok 36 százaléka szerint váltható le demokratikus választásokon az Orbán-kormány, 49 százalék szerint nem.
Ezt a Policy Solutions Orbán 10 Az elmúlt évtized a magyar társadalom szemével kutatásában is megkérdezték 2020-ban, és ekkor már javulás látszott. Közvetlenül választás után „mindig belemérsz a letargiába, a teljes apátiába”, mondja Bíró-Nagy András, a kutatóintézet igazgatója. A 2022-es választás után még a 18-asnál is nagyobb apátiát mértek.
Az Orbán 15 kutatásban idén márciusban újból feltették a kérdést. A közvélemény enyhén elmozdult a demokratikus kormányváltás lehetősége felé (44%), de most is sokan (39%). gondolják ezt nem reális lehetőségnek. „A demokratikus kormányváltás lehetőségébe vetett bizalom továbbra sem tekinthető egyértelmű többségi álláspontnak”, áll a jelentésben.
Magyar visszahozta a reményt, legalábbis a saját szavazói körében. A maradék DK-s szavazók nem annyira optimisták, többségük továbbra sem gondolja leválthatónak a rezsimet. A tiszások abszolút többsége már bizakodó, pedig 2020-ban egyetlen ellenzéki párt szavazótáboránál sem mértek abszolút többséget a demokratikus kormányváltás esélyeit illetően. Körükben tehát erősebb a remény, mint korábban bármelyik ellenzéki párt szavazótáborában volt.
Példa nélküli kihívások
Az Orbán-rendszert 2022-től két komoly kihívás is érte. Először a gazdasági környezet romlása, 2024 elején pedig, a kegyelmi botrány után a Magyar Péter vezette Tisza Párt megjelenése és hirtelen erősödése. Utóbbi a rendszerváltás óta nem látott változást okozott a magyar pártrendszerben.
A párt pár hónappal a felbukkanása után a 2024-es európai parlamenti választáson már a szavazatok közel 30 százalékát szerezte meg, mára pedig megelőzte a Fideszt.
Magyar Péter fő üzenetei a korrupció megszüntetése, a működő közszolgáltatások, jóléti ígéretek (de nem ezek vannak túlsúlyban), emellett pedig a Fidesz identitáspolitikai agendájának kerülése, amit Magyar hangsúlyoz is.
Meglepő, hogy míg az elmúlt 15 évben a korrupció sosem szerepelt a magyar társadalom problématérképének csúcsán, most erősödött a fontossága. „2020-ban 16 válaszopcióból a 6. leggyakrabban említették, 2025-ben pedig dobogós helyre került az új témákkal is kibővült, immáron húszas listánkon”, szerepel az Orbán 15 kutatás összefoglalójában.
Pedig az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan születtek magyarázatok arról, hogy a társadalom a Kádár-kor óta vagy még korábbról együtt él a korrupcióval, a világ egy stabil keretének látja, ezért különösebben nem is zavarja.
Olyan még nem fordult elő, hogy Orbán Viktor úgy álljon neki egy választási kampánynak, hogy egy egész ciklusban nem tudott érdemi növekedést produkálni a választók számára, mondja Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója. „Ilyen helyzetben a választóknak nemcsak a gazdasági hangulata romlik, hanem nyitottabbá is válnak arra, hogy felértékelődjön a szemükben olyan ügy, amit kevésbé tartottak fontosnak. Ilyen például a korrupció.”
A Tisza megjelenése előtt soha nem mértek olyat, hogy bármely ellenzéki párt szavazói körében a korrupció lenne a Fidesszel szembeni legfőbb kritika. A Tisza Párt szimpatizánsainál viszont 2024-25-ben a korrupció végzett az első helyen az elmúlt 15 év legkudarcosabb területeinek kiválasztásánál. „Volt már előkelő helyen, például a DK-sok körében 2021-22 körül a másodikon. De első helyre Magyar Péter és a Tisza Párt hozta be.”
Vagyis Magyar a korábbi kísérleteknél – mert ez állandó témája volt az ellenzéknek – hatékonyabban tematizálja, illetve tőle hitelesebbnek fogadják el ezt a kritikát.
Mi az a politikai termék, amit Magyar Péter kínál, kérdeztük Szabó Andreától. Ő elcsépeltnek és nem igaznak tartja, hogy Magyar igazából reményt árul. „Ezt Márki-Zaynál és annak idején Vona Gábornál is elmondták. Nem, Magyar sokkal többet árul ennél: a nemzet egységét. Azt mondja, hogy kormányra kerülésem után végre újra egy nemzet leszünk, újra magyarok leszünk, nem pedig liberálisok vagy konzervatívok, baloldaliak vagy jobboldaliak, hanem egyszerűen csak magyarok. Azt mondja, hogy a Fidesz eddig próbált bennünket szétszakítani, én majd megpróbálom magunkat összerakni. Ez egyébként egy tipikus populista elképzelés, a populista politikusok jelentős része ezt árulja.”
Magyar Péter populizmusát Illés Gábor nem tartja annyira egyértelműnek, mint Orbánét. „Rengeteg populista elemet használ (leegyszerűsítő, vagy-vagy jellegű kommunikáció; elit-nép szembeállítás más tartalommal; válságperformansz, stb.), de nagyon erősen megjelenik nála a társadalmi pluralizmus tematizálása, és van egy erőteljes depolarizációs szándék is a retorikájában. Ezek pedig erősen kilógnak a hagyományos populista repertoárból."
Kétszámjegyű reálbér-növekedésnél sehol sincs kormányváltás
Ez mindig beigazolódott itthon is (lásd az ábrát), a Fidesz ügyelt rá, hogy az országgyűlési választások előtt meglegyen a bérnövekedés.
A Policy Solutions 2024 végén rögzített problématérképén viszont (mit éreznek a legfőbb problémájuknak az emberek) a megkérdezettek fele anyagi helyzete stagnálásáról, 46 százaléka annak romlásáról számolt be, csak 4 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az anyagi helyzete javult. Különösen nehéz év volt 2024 a kisvárosok lakói számára: ez az egyetlen településtípus, ahol a válaszadók abszolút többsége (52%) anyagi helyzetének romlásáról számolt be az elmúlt egy évben. (Pedig 2024-ben is közel 10 %-os volt az átlagos reálbér-növekedés az országban.) Ez a településtípus a Fidesz egyik fő bázisa, úgyhogy a Tisza Párt meglepően jó eredményeket ért is itt el az EP-választáson.
A 2025 márciusában felvett Orbán 15 kutatásban a magyar társadalom 61%-a szerint a bérek értéke romlott az elmúlt 15 évben, és csak 19% szerint javult. Ezt nem igazolják vissza a KSH adatai: eszerint 2012 és 2023 kivételével minden évben nőtt a reálkereset. Leginkább 2016-2019 között, amikor az emelkedés átlagosan elérte a 8,4 %-ot. 2024-ben 9,2%-os reálkereset növekedést mértek. Ebből az ellentmondásból két fontos következtetés vonható le. „Egyrészt a bérek értékének megítélését erőteljesen befolyásolhatja a 2023-as reálbércsökkenés, valamint az azt követő megélhetési válság és gazdasági bizonytalanság. Emiatt a 2010-es évek jelentős reálkereset-növekedése mára jórészt háttérbe szorulhatott a kollektív emlékezetben. Másrészt az átlagos reálkereset-adatok nem tükrözik – a társadalom által is érzékelt – egyenlőtlenségek növekedését. Az átlag, mint mérőszám ugyanis elfedi, hogy a bérnövekedés egyenlőtlen lehet a különböző társadalmi rétegek között”, írja a kutatás.
Bár tavaly repülőrajtot ígért, már a kormány is visszafogta 2025-ös növekedési várakozásait: a korábbi 3,4 százalék helyett 2,5 százalékos növekedést prognosztizált. 2025 első negyedévében az előző negyedévhez képest 0,4 %-os GDP-csökkenés volt, és a legfrissebb külső előrejelzések szerint 2025-re a maximum 1 % körüli növekedés a valószínű.
Mind a vállalkozások, mind az emberek növekedési várakozásai alacsonyak, a Fidesznek ezt a pesszimista közhangulatot kellene megváltoztatni 2026 tavaszára. A 2025 márciusában felvett adatok szerint a „repülőrajt”, a „fantasztikus év” ígérete és a kormány Jó hír kampánya a kormánypárti szavazók körében hatásos volt: 2024 őszén a Fidesz-szavazóknak még csak 10 százaléka várt javulást, 2025 tavaszára ez 46 százalékra nőtt. Az ellenzéki szavazók körében ellentétes a tendencia: itt a romlást várók aránya nőtt 5 ponttal.
A Policy Solutions 2024 őszén felvett problématérképe alapján az összes válaszadó 49 százaléka szerint leginkább a kormány felelős azért, ami a gazdaságban történik. Második helyre kerültek holtversenyben a multinacionális cégek és az Európai Unió (31 százalék). Ezt az orosz–ukrán háború (30 százalék) és az Egyesült Államok követte (23 százalék). 2023-hoz képest 2024-ben kevésbé érvényesül az Orbán-kormányt felmentő mechanizmus, mivel az EU és a háború szerepét kiemelők száma is visszaszorult.
Rajtuk kívül a sikerkommunikáció az idősebbek és a kisebb településeken élők körében hatott leginkább. E csoportokban az átlagosnál magasabb azok aránya, akik kizárólag az Európai Uniót tartják felelősnek az uniós források befagyasztásáért.
Az Orbán-kormány az előző választások előtti osztogatás óta nem tudta az emberek számára az előrelépés érzetét megadni, mondja Bíró-Nagy András. Ez a fő oka annak, hogy a Fidesz miért vág neki nehezebb helyzetben a választási kampánynak, mint az elmúlt 15 évben bármikor. „Az az érzet ingott meg leginkább az elmúlt három évben, hogy mennyire hiszik el a miniszterelnöknek vagy a Fidesznek, hogy ha ő marad, akkor vele jobb lesz.”
A Fidesz egyik célja tehát az lesz a következő hónapokban, hogy fenntartsa azt a pozitív fordulatot, amit a saját szavazói körében elért, miközben gyengültek a felelősségáthárító mechanizmusok a társadalomban. Rosszul járt volna a Fidesz, ha Trumpnak sikerül egy nap alatt békét teremtenie. A külső ok felemelésének szándékára mutat, ahogy Orbán vészjósló komolysággal bejelentette a Védelmi Tanács összehívását, miután Ukrajna sikeres dróntámadást hajtott végre az orosz repülőterek ellen. Ukrajnára nagy szükség van a kampányban.
Visszatérve a választási siker lefontosabb fundamentumához, a jövedelemnövekedéshez: a gyerekes anyák személyi jövedelemadó-mentességének nagyon széles kiterjesztése lehet majd a csodafegyver (lásd keretes írásunkat).
Az adómentesség nagyon sokakat érint, mert a kétgyermekes anyák 84 százaléka, a három vagy több gyermekesek 67 százaléka foglalkoztatott.
Ráadásul azok akik még családi pótlékra jogosultak a gyerekük után, már most is igényelhetnek családi adókedvezményt, amelynek az összege 2025. júliustól 50, majd 2026-tól újabb 50 százalékkal emelkedik. Ezt pedig az apa is igényelheti, vagyis ő az adókedvezménnyel, felesége pedig az adómentességgel tud majd élni.
A legalább négy gyermeket nevelő nők (ők 65-70 ezren vannak) már 2020-tól szja-mentességet élveznek. Ezt 2025. októbertől a háromgyerekes anyák is megkapják, ami a kormány becslése szerint 200-250 ezer nőt érint. 2026 jövő januártól felmenő rendszerben a kétgyermekesek is adómentesek lesznek. Először, még a választás előtt a 40 év alatti kétgyermekesek (110-120 ezer ember), majd 2027-től a 40-50 év közöttiek (110-120 ezer nő). Az 50-60 év közötti kétgyermekeseket (210-230 ezer fő) 2028-ban éri el a kedvezmény, és végül 100-110 ezer 60 év feletti kétgyermekes anya mentesülhet az szja megfizetése alól 2029-től.
Emellett a 30 év alatti egygyermekes anyák is szja-mentesek lesznek jövő januártól. (Jelenleg csak az átlagkeresetig szja-mentesek.)
Becslések szerint minden többgyerekes és minden 30 év alatti egygyermekes nő nettó fizetése 15 százalékkal nőni fog. Ez pedig, ha az infláció nem szabadul el, bőven kétszámjegyű növekedés.
Mit látnak sikernek és mit kudarcnak az emberek Orbán 15 évében?
Az Orbán 15 kutatás szerint a magyarok az elmúlt 15 év legfontosabb kormányzati teljesítményének a 13. havi nyugdíj visszaállítását tartják: 33 százalékuk sorolta az Orbán-kormány három legnagyobb eredménye közé. Ezt a családtámogatási politika (31 százalék), majd a rezsicsökkentés követi.
A migráció elleni fellépés áll a sikerlista negyedik helyén (18 százalék), ötödiken a háborúból való kimaradás. Ezek közül tehát három nem friss, hanem évtizedes politikai terméke a Fidesznek, melyeket folyamatosan épít, és most is a kormány legnépszerűbb intézkedései közé tartoznak.
Az elmúlt 15 év kormányzásának három legnagyobb problémája pedig így néz ki: első az egészségügy (a válaszadók 35 százaléka választotta), második a megélhetés költségeinek emelkedése (27 százalék), harmadik a korrupció mértéke.
Öt évvel ezelőtt is az egészségügy helyzetét látták a magyarok az Orbán-kormány legnagyobb közpolitikai kudarcának, írja a kutatás összefoglalója, viszont a korrupció 2020-ban még csak a hatodik volt.
Ha a sikereket és kudarcokat a Fidesz szempontjából legfontosabb településtípusok szerint vizsgáljuk, akkor a kisvárosok lakói ugyanazt az öt területet látják a legsikeresebbnek, mint a teljes társadalom.
A községek lakóinak ezek az intézkedések a kedvencei az elmúlt 15 évből: családtámogatás, a 13. havi nyugdíj visszavezetése és a migráció elleni fellépés. Az „LMBTQ propagandával” szembeni fellépést 15%-uk, tehát az átlagosnál többen, míg a rezsicsökkentést (16%) kevesebben értékelték kiemelkedő sikernek.
A kisvárosokban élők sorrendje: az egészségügyi ellátás állapota, a korrupció mértéke és a megélhetési költségek növekedése.
Az egészségügyi ellátás és a korrupció szintén aggasztja a községekben élőket, de körükben a megélhetési válság is kiemelkedik. A megélhetés költségeinek elszabadulását 28%-uk nevezte meg az elmúlt 15 év kormányzati kudarcaként.
Ha pedig a kérdést másképp teszik fel, akkor a kistelepülések lakóinak 70 százaléka elégedetlen az egészségügy színvonalával és a hozzáférés lehetőségeivel és 61 százalékuk mondja azt, hogy a bére értéke romlott az elmúlt 15 évben.
A választási kampány fő célpontját jelentő bizonytalanok, pártnélküliek számára is az egészségügyi ellátás színvonalának romlása, a megélhetési költségek növekedése, illetve a korrupció elharapózása a leginkább kudarcos.
Végeredményben tehát, „a kormánnyal szembeni kritika magvai a társadalom sokkal szélesebb köreiben szóródtak szét, mint amit a 2022-es választási eredmények alapján gondolhatnánk”, nyilatkozta a Policy Solutions igazgatója.
Milyen intézkedéseket kéne egy következő kormánynak is megtartania? „Falvakban a családtámogatási rendszer támogatottsága lehet a Fidesz támogatottságának egyik fő tartópillére. Budapesten a rezsicsökkentés lett a leginkább megtartandó közpolitikai eredménye a Fidesznek, megyeszékhelyeken a 13. havi nyugdíj. A kisvárosokban, még inkább a falvakban a különbség egyre nagyobb a családtámogatási rendszer javára”, ismerteti a kutatást Bíró-Nagy András.
A kutatás összefoglalója ezt a falun erősebb kulturális konzervativizmussal magyarázza. Persze a családtámogatásoknak jelentős jövedelmi hatása is van. A kutató szerint mindkettő fontos. „A magyar társadalom alapvetően materiális értékrendjéhez azok az intézkedések kapcsolódnak a legjobban és maradnak meg a legnagyobb sikerként az emberek fejében 15 év után, amelyek kifejezetten javítottak az emberek anyagi helyzetén, például a 13. havi nyugdíj. Ez az utóbbi néhány év terméke, de a családtámogatási rendszernek azzal az elvével is sokan egyet tudnak érteni, hogy a többgyerekes családok több támogatást kapnak. A harmadik helyen pedig a rezsicsökkentés végzett az Orbán-rendszer legnagyobb sikerei között.”
De, teszi hozzá, azt is tudni a különféle értékkutatásokból, hogy minél inkább a kistelepülések irányába megyünk el, annál erősebb a konzervatív álláspont túlsúlya a kulturális kérdésekben. „A Fidesz kifejezetten rá is játszik a kulturális polarizációra, akár a települések közötti kulturális szakadék növelésére is. Ez jó módszere annak, hogyan tudja a kistelepülési szavazóit úgy maga mellett tartani, hogy egyébként a gazdasági vagy megélhetési vagy a közszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekben a kistelepüléseken is szemmel látható az elégedetlenség”, mondja Bíró-Nagy András.
A Fidesz tehát jó úton jár a tradicionalista, egyben megosztó, sokak szerint gyűlöletkelő agenda további hangsúlyozásával. „Miután egyelőre a magszavazói maradtak, akik önmagukat döntően jobbra helyezik, és döntően kisebb településeken élnek, a pártnak most muszáj hozzájuk beszélni az identitáspolitikán, illetve az értékpolitikán keresztül” – mondja Szabó Andrea.
Csakhogy egy másik politikus, aki teljesen természetesen, feltűnése első pillanatától kezdve ugyanezeket és ugyanúgy mondja, ezeket az identitáselemeket használja, teszi hozzá. „Egyébként érdekes, hogy Magyar Péter nagyon igyekszik távol tartani magát a bal és liberális identitáspolitikai narratíváktól, talán még egy kicsit túlzó módon is”, teszi hozzá Szabó Andrea.
Mitől lehet megvédeni 2026-ban az embereket?
Illés Gábor, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint Magyar Péter a remény érzelmét kelti fel az emberekben, ami - a másik oldal iránt érzett dühvel vagy a háborútól való félelemmel ellentétben - egy pozitív érzelem.
„A félelem, legalábbis annak a Fidesz által az utóbbi években alkalmazott formája, hatékony lehet abban, hogy az ember ne az ellenzékre szavazzon, de individuális érzelem”, mondja, felidézve Orbánnak a tavalyi kampány alatt látható politikai hirdetéseit. Ezek a zárt körben elmondott beszédeit mutatták, az egyéni életért való, a háború okozta félelmet tematizáló üzeneteivel. Hallgatói karba tett kézzel, riadt tekintettel álltak. „A félelem nem kreál közösséget. Persze vannak erre más érzelmek az orbáni repertoárban, a dac meg a büszkeség, de ha nagyon előtérbe tolakodik a félelem, akkor az egyén a saját életét, boldogulását fogja nézni, míg a remény kifejezetten közösségre apelláló érzelem.”
Magyar Péter mindig el is mondja, hogy együtt kell felépíteni egy jobb országot. „Versenyelőnye van Magyarnak azzal, hogy a Fidesz beleragadt a háborús témába, ami a polarizáció fenntartására jó, de közösségépítésre nem. Ettől nem fogják az emberek énekelve várni Orbán Viktort.”
A Fidesz ma már az állampolgárok életének fenyegetettségéről beszél (korábban a migránsok közösségi értékeket, pl. a kultúránkat is fenyegették), amit a filozófusok primitív vagy evolúciós félelemnek neveznek, mondja a kutató. „Lehet a félelemnek szerepe abban, hogy elfogadjuk, amit a vezető mond, ne szavazzunk át, így fontos volt az orbáni sikerben, de közösségérzetet nem ad. Közben már más a közeg, a félelem jellege is megváltozott, és mivel van egy kihívó, aki jól alkalmazza a közösségépítésben erősebb érzelmet, láthatóvá válnak ennek a félelemkeltő stratégia korlátai.”
(A cikk második részét csütörtökön publikáljuk.)
