Egyes államok és aktivisták üdvözölték az amerikai Biden-kormányzat felhívását, hogy a szegény országok megsegítésére függesszék fel a COVID-19 oltóanyagok szabadalmainak oltalmát. A gyógyszeripar szerint viszont a lépés fékezi az innovációt és nem segít gyorsan megfékezni a pandémiát.
Áttekintjük, mi a szellemi jogok funkciója, és hogy miért számítanak.
Hogy működnek a gyógyszer-szabadalmak?
A szabadalmak a fejlesztést, az innovációt jutalmazzák – megakadályozzák, hogy egy cég versenytársai egyszerűen lemásolják a felfedezését és saját termékükkel kezdjenek vele versenybe. Az Egyesült Államokban a gyógyszerek szabadalmi jogai általában a benyújtástól számított 20 éven át tartanak, azaz attól az időponttól, amikor a gyógyszergyártó már úgy érzi, hogy fontos és nyereséges szert tud piacra dobni.
Mivel egy-egy gyógyszer engedélyeztetése a normális időkben egy évtizedig is eltart, a cégeknek általában körülbelül 12 éven át nem kell aggódniuk a verseny miatt, miközben forgalmazzák a terméküket. Közben keresik a módját, hogyan javíthatnák a szert és szélesíthetnék ki felhasználását. Így további szabadalmakért folyamodnak, ami további évekre konzerválja monopolhelyzetüket.
Miért olyan fontos a szabadalmi jog védelme a gyógyszergyártóknak?
A gyógyszerek kifejlesztése roppant költséges folyamat. A legtöbb kísérleti szer a labor-, állati- vagy emberi tesztelés során kudarcot vall. Ezek a „zsákutcák” általában több mint 1 milliárdos költséggel terhelik meg egy-egy, a felfedezéstől a hatósági jóváhagyásig eljutott gyógyszer költségeit. Ha pedig a gyártó nem tudja, hogy éveken át védve lesz a versenytársaktól, akkor sokkal kevesebb dolog ösztönzi arra, hogy vállalja a kockázatot.
Miért támogatja Amerika az erőfeszítéseket, hogy a Covid-vakcinák esetében függesszék fel a szerzői jogi oltalmat?
A Biden-kormányzatra hatalmas nyomás nehezedett, többek között a kongresszusi Demokratáktól, hogy juttasson több vakcinát a világ más részeire. A szabadalmi jog felfüggesztésének ötletét India és Dél-Afrika vetette fel októberben, és más államok is csatlakoztak hozzá, miközben a helyzet sok helyen – például Indiában – rosszabbra fordult.
Miért ellenezte az USA és más országok a szabadalmi jogok felfüggesztését a múltban?
Az Egyesült Államok és néhány más gazdag ország ad irányt a világon a kutatás-fejlesztésnek, különösen a gyógyszerek terén. Egyrészt ott van a presztízs kérdése, másrészt a „pharma”-cégek több millió, jól fizető állást és adóbevételt biztosítanak, és olyan gyógyszereket fejlesztenek, amelyek életeket menthetnek meg vagy tehetnek élhetőbbé. A gyógyszergyártók és kereskedelmi ágaik évente több millió dollárt költenek a különböző kormányoknál történő lobbizásra, hogy fenntartsák a szabadalmi jogok körüli status quót.
Miért ellenzi az iparág olyan nagyon a szabadalom-könnyítést?
Ha egy szóval akarunk válaszolni, akkor az a pénz. Az amerikai gyógyszercégek annyit kérnek a gyógyszereikért, amennyit akarnak. A szabadalmi oltalom alá eső években általában évente kétszer emelnek árat, gyakran megduplázva vagy megtriplázva azt.
Ezzel a régi, bejáratott pharma-vállalatok a világ legprofitábilisabb cégei között tudhatják magukat.
Közben azonban a startup-vállalatok is jelentős mértékű innovációval járulnak a fejlődéshez. Az ő korai kutatási projektjeik nagyrészt befektetői finanszírozástól függenek. A majdani nagy haszon perspektívája nélkül pedig nehéz bevonzani a befektetőket.
Les Funtleyder, az E Squared Asset Management egészségügyi portfólió menedzsere szerint az ágazat nem annyira a Covid-19 vakcinák szabadalmi jogának védelme miatt aggódik, hanem azért, hogy nehogy precedenst teremtsenek.
Hogyan történne a szabadalmi jogok védelmének feloldása?
A döntés a 164 tagországot tömörítő Kereskedelmi Világszervezet kezében van. A WTO szabályozza az egyes országok közötti összetett kereskedelmet. A szabadalmi oltalom-feloldásában az összes tagállamnak egyet kell értenie – miközben az összesnek vétójoga van.
Ha jóváhagyják a feloldást, akkor a vakcinafejlesztőknek meg kell majd osztaniuk összetett „know how”-jukat a fejlődő világ gyártóival, hogy pontosan és minőségi módon tudják előállítani a gyógyszereket.
Volt már erre példa?
Vakcinák esetében nem volt még példa a jogvédelem feloldására, de két évtizeddel ezelőtt a WTO-tagok ideiglenes feloldást szavaztak meg, aminek nyomán egészségügyi vészhelyzetek idején a szegény országok olcsón tudtak importálni „generikus” HIV-, tuberkulózis és malária-gyógyszereket.
Mit érnénk el a Covid-19 vakcinák oltalmi jogának feloldásával?
Ez egyelőre nem teljesen világos, de a gyógyszergyártók és elemzők szerint a szellemi tulajdonjog védelmének ideiglenes feloldásától a szegényebb országok még nem jutnának gyorsabban Covid-vakcinákhoz. Ez azért van, mert gyártásuk nagyon komplex dolog, nem egyszerűen arról van szó, hogy egy receptet kell követni.
A folyamat megköveteli hogy a gyáraknak meglegyenek az ehhez szükséges speciális berendezéseik, magasan képzett dolgozói és a roppant szigorú minőségi ellenőrzés. Gond az is, hogy kevés a szabad gyártókapacitás a világban. Emellett pedig jelenleg hiány van a vakcinák gyártásához szükséges alapanyagokból és például a tároláshoz, szállításhoz szükséges fiolákból. Ez a helyzet valószínűleg egyhamar nem változik.
