„Az állami és önkormányzati szervek, állami vagy önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok a közszolgálati média tartalmát nem befolyásolhatják. Nem gyakorolhatnak nyomást a közszolgálati média munkatársaira, vezetőire, nem befolyásolhatják annak működését sem... A közszolgálati médiaszolgáltató vezetője és a tevékenységében részt vevők – a jogszabályok nyújtotta keretek között – szakmai autonómiát élveznek...Ugyanakkor a szakmai autonómia együtt kell hogy járjon a szakmai tisztességgel és az etikai megalapozottságú munkavégzéssel.”
Ez a magyar közmédia Közszolgálati Kódexe, amit 2011-ben a már csak fideszes delegáltakból álló Médiatanács fogadott el.
A közmédia legfontosabb feladata a pártatlan hír- és információközlés. A médiatörvény megfogalmazásával:
„A közszolgálati médiaszolgáltató feladatai ellátása során arra törekszik, hogy az időszerű politikai eseményekhez kapcsolódó műsorok során a pártok eltérő álláspontjai a nézők vagy a hallgatók számára megismerhetőek legyenek, és a műsorszámok kiegyensúlyozottan, a közérdekűség követelményének megfelelően tükrözzék az eltérő álláspontokat. A...tények és vélemények kiválasztása során a nézők és a hallgatók önállóan formált saját véleményének kialakításához szükséges minden lényeges tényt és meghatározó véleményt figyelembe vesz, és törekszik az összefüggések feltárására.”
Ennek fényében nézzük meg, hogyan dolgoznak az állami tévék, rádiók és a hírügynökség.
Botránykrónika az elmúlt tíz évből
Papp Dániel, a Magyar Televízió riportere úgy vágott össze egy francia európai parlamenti képviselő sajtótájékoztatójáról szóló anyagot, hogy az eltorzította a valóságot – ahogy ezt később a bíróság megállapította. Daniel Cohn-Bendit rendszeresen ostorozta az EP-ben az Orbán-kormányt annak demokráciát és jogállamot leépítő lépései miatt. Papp Dániel, akiről bíróság mondta ki, hogy hírhamisító, ma már az állami tévé műsorait gyártó MTVA vezérigazgatója.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke (aki egyébként cseppet sem volt kritikus az Orbán-kormánnyal, és azóta sem az) Tőkés Lászlóval közösen tartott sajtótájékoztatót. Az erről szóló "köztévés" tudósítás egy részében felismerhetetlenné tették az arcát. Ez azon ritka esetek egyike, amikor a tévében vizsgálatot folytattak le, és a felelősöket figyelmeztették.
2012-ban, amikor az Orbán-kormány operaházi gálaesettel ünnepelte a csak a Fidesz képviselői által elfogadott új alkotmányt, az épület előtt nagy ellenzéki tüntetés zajlott. Az erről tudósító „köztévés” újságíró úgy állíttatta föl a kamerát, hogy az Andrássy út üres része látszódjék a képben, ne a tömeg.
A német sajtó is foglalkozott az M1 Híradójának azon németországi anyagaival, melyekben az M1 tudósítója úgy szólaltatott meg német pártpolitikusokat közéleti kérdésben, hogy egyszer sem jelölte meg a nyilatkozók párttisztségét, egyszerű "utca embereként" mutatta be őket.
Bár a magyar történelmi egyházak korábban levélben tiltakoztak az ellen, hogy Siklósi Beatrixot nevezzék ki a vallási műsorok szerkesztőségének élére, az MTVA később egyenesen az induló M5 csatorna élére állította őt, aki például egy több országból is kitiltott holokauszt-tagadó történészt hívott meg a műsorába. Ma már a Kossuth Rádió főszerkesztője.
Migrációellenes hevületében a köztévé valódiként közölte egy német viccoldal álhírét. Eszerint az éppen zajló Ramadán miatt muszlimok petíciót indítottak, hogy Essen városát, amelynek neve azt jelenti, hogy enni, nevezzék át Fastenre, vagyis böjtölnire.
Egy brit lapnak, a The Guardiannek dokumentumok kerültek a birtokába arról, hogy a kormány közvetlenül is beavatkozik az MTVA működésébe.
Az MTVA korábbi vezérigazgatója, Vaszily Miklós, ült be annak a milliárdos ingatlancégnek az igazgatótanácsába, amelynek főrészvényese Schmidt Mária családi cége.
Szakértő szerint előnytelen szerződést kötött a “közmédia” Matolcsy György jegybankelnök fiának reklámszervező cégével.
A kormányzati hirdetések kihelyezője, a Lounge Média 60 ezer forintért vette meg az MTI-től azt a Soros Györgyöt ábrázoló fotót, melyet aztán hónapokig nézhetett az egész ország a Soros-ellenes kormányzati kampány során. Az MTVA fotóértékesítési szerződéseiben szerepel, hogy a fotóikat kizárólag az azokon szereplő személyek hozzájárulásával szabad reklám- vagy kampánycélokra felhasználni. Erre hivatkozva korábban az Együtt pártnak nem adtak el fotót.
Az M1 források, bizonyítékok megjelölése nélkül még akkor is úgy számolt be egy münsteri gázolásról, mintha azt egy iszlamista terrorista követte volna el, amikor a német hatóságok nyomán már az MTI is megírta, hogy a három halálos áldozattal járó esetért egy zavart elméjű német férfi a felelős. Mindez a parlamenti választás előestéjén történt.
Bár a “közmédia” „közérdekű közleményként” naponta több tucatszor adta le a kormány politikai üzeneteit, ugyanezt nem tette meg Hadházy Ákos képviselőnek azzal a közleményével, mely az Európai Ügyészséghez való csatlakozást népszerűsítette volna.
A „közmédia” a választási kampány során folyamatosan karaktergyilkos módon keltett hangulatot Vona Gábor akkori Jobbik-elnök és Hadházy Ákos, illetve Szél Bernadett akkori LMP társelnökök ellen. A Duna Médiaszolgáltató számos alkalommal helyreigazítást volt kénytelen közzétenni hitelrontó közlései miatt, és a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is elmarasztalta emiatt.
Ebben az ügyben, amely a demokrácia alapját, a választásokat fenyegette, még az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy jogosan marasztalta el a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Kúria a közszolgálati televíziót, amiért az csak kormánypárti megszólalókat hívott be a reggeli műsorába a 2018-as választási kampányban.
Tájékoztatás helyett tehát kormányzati tájékoztató kampány, féloldalas, egyoldalú, elfogult tájékoztatás és hírhamisítások sorozata jellemzi a közmédiát. Hogy ez nem szakmai hiba, hanem vezetői elvárás, arra nemrég szolgáltattunk bizonyítékot.
Mi az a kiegyensúlyozott tájékoztatás?
A közmédiára vonatkozó egyik törvény sem határozza meg pontosan a közmédiától elvárt legfontosabb követelmény, a kiegyensúlyozottság jelentését, tartalmát. Ezt maga a hatóság, a Médiatanács is így látja, ahogy egy, az ún. „kvótanépszavazási” kampány nyomán született panasz sorsából kiderült.
Egy kutatás szerint 2016-ban „a hírek 70 százalékában jelent meg a migráció veszélyeit taglaló közlés, és 91 százalékuk tüntette fel a menekülteket negatív színben. A hírek mindössze 6 százalékában jelentek meg egymással vitatkozó nézetek. A Médiatanács a kampányról készült elemzés alapján beadott panaszt visszautasította, arra hivatkozva, hogy a médiatörvényben a közszolgálati média pártatlanságára vonatkozó „pontos jogi kötelezettség konkretizálásnak hiányában médiahatósági felügyeleti eljárás nem indítható”.”
Tehát a Médiatanács azt állítja, hogy nincs konkretizálva a pontos jogi kötelezettség a média pártatlanságáról – úgyhogy ő mossa kezeit.
Mert hogyan is határozzák meg az érvényes jogszabályok a kiegyensúlyozottságot?
A 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól így szól (a kiemelések tőlem – KGY):
„13. § A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről ... kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.”
Csak hát ez a törvény, ami az utolsó mondatban szerepel, hiányzik. A 2011. évi XIX. törvény (ami módosítja az előzőt és egy másik 2010-es média-jogszabályt) még néhány szót a kiegyensúlyozottság elé tesz, de a vége ugyanúgy elvarratlan:
„13. § A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről a...sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.”
Ez a törvény, ami majd „megállapítja”, azóta sem született meg, ellenben 2013-ban még ez a törvényi hely is visszaszűkült, és csak a „kiegyensúlyozottan” szót maradt.
De hogy mi is ez a bizonyos kiegyensúlyozottság, arról a jogszabályok továbbra is hallgatnak. Biztos nem ok nélkül.
Így értelmezhető a Médiatanács fentebb idézett mondata: a médiatörvényben a közszolgálati média pártatlanságára vonatkozó „pontos jogi kötelezettség konkretizálásának hiányában médiahatósági felügyeleti eljárás nem indítható”.
Sorozatunk következő részében azzal folytatjuk, hogyan szeg szabályt a Magyar Távirati Iroda, mi az a közérdekű közlemény, és miért nem ellenőrzi senki azt az intézményt, ami évente 100 milliárd forintot használ el az adónkból.
