Most hétvégén jórészt Dél-Németországra fog szegeződni a nemzetközi figyelem, ahol a világ számos vezetője részt vesz a háromnapos Müncheni Biztonsági Konferencián.
Ugyan rengeteg hivatalos nyilatkozat és magas szintű vita lesz, talán a legfontosabb – Ukrajna jövőjéről zajló – tárgyalások a rendezvény margóján zajlanak majd. A konferenciát megelőző diskurzus nagyrészt arról szólt, hogy Donald Trump amerikai elnök Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja, Keith Kellogg bemutatja-e a bajor fővárosban a várva várt béketervet. Ő maga ennek kapcsán arról beszélt az AP hírügynökségnek, hogy a Fehér Ház a részletek kimunkálásán dolgozik. „Münchenből visszatérve át akarjuk adni az elnöknek az opciókat, hogy amikor közvetlenül bekapcsolódik a békefolyamatba, tudja, hogyan fog kinézni.”
Formát öltenek a tárgyalások
Egy európai diplomata úgy vélekedett, hogy sokan valamiféle megegyezés körvonalazódását várják az üléstől, ugyanis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és hivatalának vezetője, Andrij Jermak J. D. Vance amerikai alelnökkel és az Egyesült Államok kormányának különmegbízottjával is találkozni fog a tervek szerint. Tárgyalásokra kerülhet sor emellett Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel és Pete Hegseth védelmi miniszterrel, akik szintén részt vesznek a konferencián. Számos európai vezető is szívesen egyeztetne a háborúról a feltehetőleg diplomáciai rapidrandikkal teli Valentin-hétvége folyamán.
Hogy pontosan mi fog kisülni a megbeszélésekből, azt még nem tudni, de egyes diplomaták spekulációi szerint eljöhet a fegyveres konfliktus befagyasztása, amelynek keretében Ukrajna – legalábbis átmenetileg – elfogadna bizonyos területveszteségeket a biztonsági garanciákért cserébe.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij kurszki területeket cserélne Moszkvával az oroszok által elfoglalt területért
Míg a Szabad Európa által megszólaltatott NATO-tisztségviselők kizárták Ukrajna azonnali tagságát, reálisabb lehetőségnek tartják az országba irányuló nyugati fegyverszállítások fokozását.
Kellogg korábban már beszélt arról, hogy Ukrajnában valamikor választásokat lehetne rendezni, ami az ország alkotmányának értelmében nem lehetséges, amíg hadiállapot van érvényben, Trump pedig azt vetette fel, hogy az Egyesült Államok hozzáférhetne az ukrajnai ritkaföldfémekhez, „kárpótlásul azért a több száz milliárd dollárért”, amit Kijev támogatására fordított.
A kérdés továbbra is az, hogy a Kreml mennyire akar megállapodni a Nyugattal. Miközben Oroszország nyitott a tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, talán most kevésbé hajlandó kompromisszumra, mert javulnak a pozíciói a harctéren.
Gázai túszszabadítási határidő
Ukrajna mellett a közel-keleti válság is napirenden lesz, ugyanis február 15-én délben jár le a határideje a Hamász terrorszervezet által elhurcolt izraeli túszok szabadon bocsátásának. Az amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy ha elmarad, „elszabadul a pokol”.
A német parlamenti választások – amelyekre éppen egy héttel a biztonsági konferencia után kerül sor – szintén érdekes hátteret biztosítanak. Olaf Scholz jelenlegi balközép kancellár és valószínű utódja, a jobbközép Friedrich Merz számos találkozót folytat majd Münchenben.
A bevándorlóellenes, oroszbarát Alternatíva Németországért – amely várhatóan a második helyen végez a választásokon – nem vehet részt a rendezvényen, ahogy a hasonló nézeteket valló, populista baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség sem, amely várhatóan először jut be a Bundestagba. Együttesen a szavazatok több mint negyedét söpörhetik be, mivel Németországban is populista szelek fújnak.
