Mindkét fél mesterséges intelligencia által irányított gyilkos drónokat tesztel az ukrajnai csatatéren. A fejlesztők remélik, hogy sikerül hatékony megoldást találniuk a zavaró technológiák ellen, de egyelőre a megbízható automatikus célzás sem megoldott.
Egyre közelebb van az a disztópikus jövő, amelyben gyilkos drónok rajai vadásznak emberi célpontokra, de a teljesen autonóm, mesterséges intelligenciával is ellátott, pilóta nélküli eszközök még mindig nem teljesen elérhetők, legalábbis az ukrajnai harcmezőn.
„Még mindig fennáll az ellenséges célpontok helyes beazonosításának kérdése drónok által” – mondta Viktoria Kovalcsuk, a különböző haditechnikai fejlesztésekkel foglalkozó ukrán kormányügynökség, a Brave1 szóvivője.
Oroszország ukrajnai inváziója nyomán újabb lendületet kapott a dróntechnológia fejlesztése, ez pedig lehetővé tette az olcsó, bombák célba juttatására alkalmas kvadkopterek rendszeresítését, amelyekkel több millió dollár értékű célpont megsemmisítése is lehetséges. Ugyanakkor a fegyverkezési versenyben, amely a drónok és a rádiójeleiket zavaró technológiák között bontakozott ki, a jelek szerint a védelmi intézkedések állnak nyerésre.
Az ukrán drónpilóták a friss jelentések szerint havonta több ezer repülőgépüket is elveszíthetik az orosz zavaró berendezések miatt. Az pedig, hogy Oroszország nemrég vezetékes drónt is bevetett, azt jelzi, hogy a megszálló csapatok számára is komoly problémát jelent az ellenség elektronikai hadviselése.
Ukrajnában egyes műhelyek olyan drónrendszerek fejlesztésére fókuszálnak, amelyek lehetővé teszik, hogy egy pilóta rajként egyszerre több fegyveres eszközt irányítson, a legfőbb prioritást ugyanakkor továbbra is az „elektronikus hadviselés hatásának minimalizálása” jelenti – tájékoztatott Kovalcsuk.
„A mesterséges intelligenciával támogatott célzási modullal szerelt drónok nem igényelnek kapcsolatot a kezelővel a bevetési fázisban – mondta el a szakember. – A kezelő rögzíti a célpontot, majd az MI önállóan átveszi a célzási folyamatot, így immunis az ellenséges elektronikus hadviselés zavarására.”
Vagyis a zavarás hatástalan lehet az effajta félautonóm drónok ellen. Amint a mesterséges intelligencia célkövető rendszere átveszi az irányítást, a drón megszakíthatja a rádiójelet az irányítóval, és saját maga hozhat döntéseket.
Mivel a vizuális észlelés kritikus fontosságú, az MI-drónoknak valószínűleg jelentősen továbbfejlesztett kamerarendszerekre lenne szükségük az ukrán és az orosz haderő által használt, jelenlegi eszközökhöz képest. Ez viszont olyan többletköltséget jelentene, ami aláásná a kamikazedrónok legfőbb előnyét: az alacsony árukat.
Kovalcsuk szerint ráadásul a mesterségesintelligencia-modul beépítése is drága, valamint megnehezíti a tömeggyártást. „Ez különösen fontos Ukrajna számára, amely nem bír korlátlan erőforrásokkal. Ezért a hazai gyártók jelenleg keményen dolgoznak az ilyen drónok költségeinek leszorításán” – tette hozzá.
Úgy tűnik, hogy még a viszonylag egyszerű automatizált célzási rendszerek kifejlesztése is kihívásokkal néz szembe orosz részről. Közelmúltbeli videókon az látható, hogy az orosz pilóták inkább kikapcsolták a célkövető szoftvert, és kézi vezérlésre álltak át. A katasztrofális hibák lehetősége is elég nyugtalanító, különösen a teljesen autonóm drónok esetében.
„E drónok gyártói gyakran érvelnek azzal, hogy ezek biztonságosak, ugyanis a szoftver jól be tudja azonosítani a barátokat és a civileket is, de hallomásból sok információnk van az Egyesült Államoktól és az ukrajnai háborúból, hogy ez nem mindig van így” – emelte ki Michael Boyle, a Rutgers Egyetem docense.
Már évek óta elérhetők a kereskedelmi forgalomban is kapható kvadkopterekben azok a nyomkövető funkciók, amelyek lehetővé teszik egy drón pilótája számára, hogy a vezérlő képernyőjének érintésével azonosítson például egy járművet. Egy sportautó követése ugyanakkor lényegesen egyszerűbb, mint adott esetben egy álcázott célponté háborús környezetben, füstfelhőben.
Boyle szerint a másik veszély a hekkelés. Aláhúzta: amennyiben az ellenség hekkelés útján vagy a jelek módosításával baráti tüzet tud előidézni, az jelentősen fokozza a drónok használatának a kockázatát, ezért a katonák is vonakodva fogják bevetni.
Az ukrajnai harctértől távol Kína és az Egyesült Államok is olyan drónhadseregek felépítésén dolgozhat, amelyek nagy szerepet játszhatnak majd a jövő fegyveres konfliktusaiban.
Ma Kína uralja a drónok világpiacát, jórészt a sencseni DJI-nek köszönhetően. Első kvadkopterének 2013-as piacra dobása óta a cég mind a funkciók, mind az eladások terén határozottan a versenytársak előtt jár. Globális piaci részesedése ma hetven százalék körül van.
A DJI tagadja, hogy kapcsolatban állna a kínai hadsereggel, viszont az elemzők rámutattak, hogy Peking hatalmas beruházásokat eszközölt, ami bizonyítja, hogy komoly befolyással lehet a vállalat működésére.
Boyle szerint egyértelmű, hogy Kína „drónrajokat fejleszt, amelyekkel hadihajókat támadhat meg és vakíthat el egy Tajvan miatt esetleg kitörő konfliktusban”.
Hozzátette: „Az Egyesült Államok szoros figyelemmel követi a pilóta nélküli eszközök ukrajnai használatát, és sokat fektet be kis méretű, olcsó és eldobható drónok kifejlesztésébe a Replicator programon keresztül.”
„Egyre biztosabbak abban, hogy a háborúk a jövőben gyorsak lesznek, halálosak, és kis méretű drónokkal fogják vívni őket” – hangsúlyozta.