Öt fontos gondolat a podcastból:

(1) A kohéziós politikai forrásokból befagyasztott 6,3 milliárd euróból 1,1 milliárd eurót már biztosan elveszített Magyarország, hiszen a visszatartott pénzek időarányosan ennyivel csökkentek tavaly december 31-én. A maradék sincs biztonságban; év végén újabb egymilliárd eurós rész úszhat el, ha a magyar kormány nem tesz hatékony lépéseket a jogállamiság erősítésére és az uniós források elköltésének átláthatóbbá tételére.

(2) Nem történt előrelépés a helyreállítási alapként (RRF) emlegetett, 10,4 milliárd euróra rúgó, kétharmad részben vissza nem térítendő támogatás és egyharmad részben kedvezményes hitel elérése érdekében sem. Az összeg felhasználásáról szóló tervet már elfogadta az Európai Bizottság, tehát ez nem lenne akadály, sőt sajtóhírek szerint a jóváhagyott terv alapján a kormány már indított is beruházásokat, ami arra utal, hogy készülnek a pénz lehívására, de egyelőre nem látszik a feltételként szabott mérföldkövek és szupermérföldkövek teljesítésére tett bármilyen erőfeszítés.

(3) Ráadásul a kohéziós politikai források nyitott, 12 milliárd eurós kerete sem teljes: elkezdődött az Európai Bíróság 2020-as menekültügyi ítéletének végre nem hajtása miatt kiszabott pénzbüntetés és kényszerítőbírság behajtása. Brüsszeli tudósítónk információja szerint a pénzbírság kétszázmillió eurós tételét már levonták az aktuálisan benyújtott számlák ellenében jóváhagyott kohéziós források kifizetéséből. A napi egymillió eurós kényszerítőbírság második fizetési felszólítása is lejár február végén, úgyhogy egy újabb, 15 napos felszólítás után az ezen a jogcímen keletkező mintegy 250 millió euró is hasonló sorsra juthat, azaz levonják a kifizetések összegéből.

(4) Elindult az Európai Unió következő keretköltségvetésének tervezése. A 2028-ban kezdődő hétéves ciklusról megjelent első közlemények arra utalnak, hogy az Európai Bizottság levonta a tanulságot az elmúlt időszakból: sem a régi módszerekkel, sem a régi összegekkel nem tud működni az Európai Unió. Az új kihívások pénzigényesek: a versenyképesség javítása, az egészségügyi kiadások, az ukrajnai helyzet, a védelmi-biztonsági politika változása.

(5) A tervekben van még egy változás: hangsúlyosabb szerepet kapnak az éves jogállamisági országjelentések. Ezek jelenleg következmény nélküli, prevenciós célt szolgáló dokumentumok, a jövőben azonban a bennük foglalt ajánlások teljesítése az uniós források kifizetésének feltétele lenne, azaz úgy válnának megkerülhetetlenné, hogy hivatalosan nem lennének kötelezők, emiatt nem kell módosítani az EU alapszerződését.