Gyakran bántalmazzák a Szerbiába visszakényszerített határátlépőket, ilyen szintű erőszakra 2015 előtt soha nem került sor – közölte Bakonyi Anikó, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője. A szakember szerint ugyanakkor a negatív kormánypropaganda ellenére nagyon sok magyarban megmaradt a szolidaritás.
Ha megnézné a beszélgetést, ide kattintson:
Amennyiben csak hallgatni szeretné, azt itt teheti meg:
Néhány gondolat a beszélgetésből:
- A programvezető beszélt arról, hogy miért érezte feladatának, hogy segítsen a váratlanul otthonukat vesztett és a világnak biztos jövő nélkül nekivágó, sokszor háború elől menekülő embereknek.
- Bakonyi Anikó emlékeztetett: a Magyar Helsinki Bizottság hét éve nem teheti be a lábát a menekültügyi, idegenrendészeti, büntetés-végrehajtási intézetekbe. Ismertette, hogyan segítik mégis a szervezet munkatársai a menekülteket, menedékkérőket évek óta „ellenszélben”, a kormányzattól érkező nagy nyomás alatt.
- A szervezetnek korábban jól működő kapcsolata volt a menekültügyi hatósággal, a büntetés-végrehajtással és a rendőrséggel, de 2017 -től, a menekültellenes hangulatkeltés kezdetétől mindez felborult.
- A szakember beszélt arról, hogy a kormány tudatosan és szisztematikusan építette le a menekültügyi rendszert és zárta be egymás után zárták a nagy a menekülttáborokat (Debrecen, Bicske).
- A jogszabályok 2015-től szigorodtak, és 175 kilométeren kerítés épült a magyar-szerb határon. A Helsinki Bizottság több ügyfele beszámolt arról, hogy ott erőszakos visszakényszerítésekre is sor kerül és a magyar fél a szervezet szerint sokszor bántalmazza a Szerbiába visszaküldött embereket.
- Tranzitzóna évek óta nincs, a jelenleg érvényben levő „követségi rendszer” (a határon kívül, magyar nagykövetségen keresztül lehet védelmet kérelmezni) szembe megy az uniós szabályokkal, mert a papírjaik vizsgálata nélkül mindenki visszakényszerítenek a határról, akár felnőtt kísérő sérült kiskorút is. Ezek a magyar jogszabályok az uniós szabályokkal ellentétesek.
