A klímaváltozás, a természetes élőhely csökkenése és a vegyszerek miatt drasztikusan csökken a méhek száma. Márpedig ha nincs méh, nincs élelem sem - termesztett növényeink több mint 80 százalékának a termése attól függ, be tudják-e porozni ezek a rovarok. Ezért fontos a városokban is a méhlegelők kialakítása- jöttek rá a szakemberek.
A park vagy a kert kevesebbszer kaszált részlete tökéletes a méheknek. Franciaországban egyre több nagyvárosban méhészkednek.
A méhlegelők kialakítása egyáltalán nem bonyolult: jólfésült gyepek helyett kevesebbszer lekaszált, vadvirágos rétek kellenek – akár kicsi területen.
Nicolas Geant méhész Párizs ikonikus helyszínein méhészkedik. Itt épp a híres párizsi kiállítási csarnok, a Grand Palais tetején látható, de vannak méhkaptárjai a Notre Dame-on is, amik a csodával határos módon túlélték a 2019-es tűzvészt is.
Oslóban “méhautópályát” alakítottak ki 2015-ben, ami azt jelenti, hogy a norvég fővárosban parkokban, irodaházak tetején alakítottak ki méhlegelőket, hogy a város egyik részéből eljussanak a másikba. Egy irodaház legfelső emeletén a könyvelői iroda dolgozói varjúhájjal ültették be a terasz egy részét és két kaptárt helyeztek el. Mintegy 45 ezer méh szorgoskodik itt.
Ezért ma már szinte az összes nagyvárosban lehet méhlegelőkkel, méhekkel és méhészkedőkkel találkozni a parkoktól kezdve egészen a felhőkarcolók tetejéig.
