Fidesz-kétharmad, a várakozásokhoz képest megsemmisítő ellenzéki vereség, parlamentbe került a szélsőjobboldal, a Kutyapárt nem. Összefoglaló a vasárnapi eredményekről.
A választók 69,54 százaléka ment el szavazni, ami majdnem a 2018-as részvételi szintet jelenti. 98,95 százalékos feldolgozottságnál a Fidesz–KDNP listája 2.735.018 szavazatot gyűjtött be, ami 53,1 százalék. 2018-ban 49,27 százalékot szerzett a párt, 2.824.551 voksot gyűjtött.
Az ellenzéki összefogás 1.804-740 szavazata 35,04 százalékot jelent. Ennél jóval többet, 43 százalékot kapott 2018-ban.
- Bejutott a Mi Hazánk 317.897 szavazattal, 6,17 százalékkal.
- A német nemzetiségi lista megkapta a pártlistán mandátumra váltható szavazatok negyedét, így Ritter Imre képviselő megint ott lesz a Házban. Eddig a Fidesszel együtt szavazott.
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt jogosult lesz állami párttámogatásra, mert 3,29 százalékot kapott 169.424 szavazattal.
- A Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom is szűken megugrotta: 56.123 szavazata 1,09 százalékot ér.
Úgy néz ki, hogy a Fidesznek 135, az ellenzéki összefogásnak 57, a Mi Hazánknak pedig hét képviselője lesz.
Pártokra lebontva az ellenzék teljesítményét (ez még változhat):
- A Demokratikus Koalíciónak 16 képviselője lesz
- Meglepetésre a Momentumé lesz a második legnagyobb ellenzéki frakció 11 képviselővel
- Összeomlott a Jobbik: csak kilenc képviselője lesz
- Őket az MSZP követi nyolc képviselővel
- Saját jogon lesz a Párbeszédnek frakciója, mert hat mandátumot nyertek
- Az LMP csak négyet (bár a DK-tól sajtóhírek szerint ígéretük van a frakcióalakításhoz szükséges öt főre)
És végül ott van a választás nagy vesztese, Márki-Zay Péter. Ő a Párbeszéd-frakciót választotta korábban, de nem biztos, hogy beül a parlamentbe.
Csak a Fidesz (és a Mi Hazánk)
Viszonylag egyenletes volt a változás szerte az országban. A Fidesz mindenhol erősített a 2018-as eredményén. Budapesten és mind a 19 megyében jobb eredményt értek el, mint négy éve, még a valamivel gyengébb részvétellel együtt is. Borsodban majdnem tíz százalékot erősödtek.
Általában is északkeleten erősödött leginkább a párt, Borsod mellett Hevesben, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Beregben is nyolc százalék fölötti volt az erősödés.
Nagyon gyenge egyéni ellenzékijelölt-teljesítmények voltak, nagyon sok helyen több mint húsz százalékkal maradtak le. A győzteskompenzáció elve miatt így innen is jelentősen erősödött a Fidesz-lista.
2018-ban három, most úgy néz ki, csak két vidéki jelölt jelöltjük nyer. (Már ha Mellár Tamás hozza pécsi körzetét, egyelőre pár száz szavazat az előnye.) 88–18 a Fidesz–ellenzék-arány 106 választókerületben.
Budán minden mandátum az ellenzéké, de Pesten nem tudta mindent elhozni. Egyelőre két mandátum a Fideszé ott (azok voltak eddig is), de Szatmáry Kristóf XVI. kerületi győzelme nem biztos, mert a külképviseleti szavazatokat (köztük az ide leadott ezret) még nem számolták meg – és ott magasan az ellenzék győzött.
Az ellenzék olyan várost is elbukott, amelyet korábban összefogás nélkül is tudott nyerni: Dunaújvárost (Jobbik) vagy Tapolcát.
A Jobbikból kivált és Toroczkai László vezette Mi Hazánk hat megyében ért el hét százalék fölötti, magához mérten jó eredményt. Ezek: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád.
Budapesten kikaptak a Kétfarkú Kutya Párttól, a főváros mellett viszont mind a 19 megyében ők lettek a harmadik erő.
Vidéken ott volt most kiugróan erős a párt, ahol négy évvel ezelőtt a Jobbik is jól szerepelt. Ezekben a körzetekben az ellenzék gyengült, a Fidesz erősödni tudott 2018-hoz képest, azaz valószínűleg a jobbikos szavazókat inkább nekik sikerült megszerezniük.
A „gyerekvédelmi” (kritikusai szerint homofób) népszavazás érvénytelen lesz: csak a szavazók 44-45 százaléka voksolt érvényesen az ötven százalék helyett. Húsz százalék az érvénytelen voksok száma, a szavazók 35,83 százaléka pedig nem vette fel a szavazólapot. Ennek dacára a Fidesz politikailag várhatóan érvényesnek fogja kezelni a leadott voksok elsöprő aránya miatt az általa kezdeményezett népszavazást.
