Az Egyesült Államok és Ukrajna a jelentések szerint keretmegállapodást kötött a ritkaföldfémekhez, a kritikus ásványkincsekhez és más természeti erőforrásokhoz való hozzáférésről, ám ez állítólag nem tartalmaz biztonsági garanciákat.
Donald Trump amerikai elnök kedd este arról számolt be, hogy ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij pénteken Washingtonba akar látogatni, hogy aláírjon egy „nagyon nagy megállapodást”, amely sokak szerint az utóbbi időben a kétoldalú tárgyalások középpontjába kerülő egyezség lesz. „Amit most teszünk, az az, hogy azt mondjuk: nézzék, biztosítékokat akarunk. Az amerikai adófizetők most visszakapják a pénzüket” – mondta.
A Szabad Európa megkereste az ukrán kormány illetékes szerveit, de nem kívántak részleteket elárulni a folyamat állásáról.
Tomáš Kopečný, a cseh kormány Ukrajna újjáépítéséért felelős megbízottja azonban közölte, hogy látta a megállapodást, és ugyan nem tartalmaz biztonsági garanciákat „a hagyományos értelemben”, a gazdasági érdekek és a külpolitika összekapcsolása segít abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett maradjon Ukrajna mellett. „Ez a diplomáciai tárgyalások sikere mindkét ország számára – mondta, és észszerűnek, tisztességesnek nevezte a szerződést. – Az alku alapvetően arról szól, hogy érdekeltté tegyék az amerikai vállalatokat, az amerikai üzleti életet és az amerikai kormányt Ukrajna újjáépítésében, és nem pusztán papíron, hanem konkrét pénzügyi és befektetési konstrukciókkal” – tette hozzá.
Névtelenséget kérő ukrán kormányzati források szerint a megegyezés a kritikus ásványkincsek és egyéb természeti erőforrások közös kitermelésére vonatkozik. Egyes jelentések szerint egy igen széles körű gazdasági megállapodás keretét jelentheti.
Arra a kérdésre, hogy mit nyerne Ukrajna az alkuval, Trump azt válaszolta, hogy 350 milliárd dollár értékű – szerinte már folyósított – segélyt, illetve „katonai felszereléseket és a harc folytatásának jogát”.
Gabrielius Landsbergis előző litván külügyminiszter úgy vélekedett, hogy egy efféle keretmegállapodás koncepciója tanulságul szolgálhatna Európa számára, hogyan közelítse meg a támogatások ügyét. „Az EU vezetői túl gyakran mennek Ukrajnába csupán határozottan megfogalmazott nyilatkozatokkal, de tényleges támogatás nélkül. Az EU-nak gyorsabbnak kellene lennie – diplomáciailag, politikailag és pénzügyileg. Ukrajna az EU tagjelölt országa. Az EU technikai segítséget ajánlhatott volna fel annak felméréséhez, hogy az Egyesült Államok által kínált alku Ukrajna érdekeit szolgálja-e.”
Kevesebb mint egy hónap telt el azóta, hogy az amerikai elnök február 3-án először kijelentette: „Olyan üzletet szeretnék kötni Ukrajnával, amelyben ritkaföldfémekkel és más dolgokkal biztosítják számunkra azt, amit adunk nekik.” Már akkor felvázolta az alku körvonalait: az amerikai támogatásért cserébe – ideértve a már eddig folyósított, több tízmilliárd dollárnyi segítséget – hozzáférést kapnának a kritikus fontosságú ukrán ásványkincsekhez.
Oroszország saját ásványkincsalkut kínál az Egyesült Államoknak
Az orosz elnök az ukrajnai invázió megindításának harmadik évfordulóján hirtelen új elemmel bővítette a ritkaföldfémekről szóló transzatlanti tárgyalásokat, valószínűleg azért, hogy nehezítse az amerikai–ukrán megállapodást. Felajánlotta az Egyesült Államoknak a közös kitermelés lehetőségét Oroszország lelőhelyein, és hozzátette, hogy lényegesen több ilyen természeti erőforrással rendelkeznek Ukrajnánál. Vlagyimir Putyin azután beszélt erről, hogy Trump az esetleges jövőbeli amerikai–orosz gazdasági együttműködés lehetőségeit méltatta. Érintett egy érzékeny kérdést is, amely komoly vitapont lehet bármilyen rendezésnél, ugyanis azt hangoztatta, hogy a megszállt kelet-ukrajnai Donbászban található ritkaföldfém-lelőhelyek kitermelése is szóba jöhet.
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes február 23-án elmondta, hogy az orosz megszállás alatt lévő területek körülbelül 350 milliárd dollár értékű kritikus fontosságú ásványkincset rejtenek.
Az Amerikai Földtani Intézet szerint Oroszország 3,8 millió tonnányi ritkaföldfémkészlettel rendelkezik, amivel ötödik a világrangsorban. Az ezeket kitermelő legfontosabb vállalatokat a háború megindítása után államosították, jelenleg a Roszatom állami atomenergiai konszern irányítja őket.
Ritkaföldfémek megnevezés alatt tizenhét kémiai elemet értenek – például az ittriumot, a cériumot és a lantánt –, amelyekre egyre nagyobb a kereslet világszerte, óriási szükség van rájuk a csúcstechnológiai termékek, például akkumulátorok, számítógépek, okostelefonok, elektromos autók, modern fegyverek gyártásához.
Milyen ásványkincsekkel rendelkezik Ukrajna?
Kijev azt állítja, jelentős lelőhelyekkel rendelkezik az Egyesült Államok által gazdasági és nemzetbiztonsági szempontból kritikusnak tekintetett ötven ásványkincs nagyjából feléből, továbbá nagy vasérc-, kőolaj- és földgáztartalékok is vannak az országban.
Amerikai tisztviselők szerint az e nyersanyagokról szóló megállapodás növelné Ukrajna biztonságát, ugyanis az Egyesült Államok meg akarja védeni az érdekeit, de Zelenszkij leszögezte, hogy Kijevnek erős és megbízható biztonsági garanciákra is szüksége van tűzszünet vagy békeszerződés esetén. A biztonsági garanciák hiányával kapcsolatos aggodalmak mellett Ukrajnában megdöbbenést keltett a Washington által említett összeg is. Trump a hónap elején arról beszélt, hogy „mintegy ötszázmilliárd dollár értékű ritkaföldfémnek megfelelő összeget” akar.
Az ukrán elnök rámutatott, hogy az eddigi amerikai támogatások összege jóval ötszázmilliárd dollár alatt volt, ráadásul ennek nagy része amerikai fegyvergyártókhoz került. Az Egyesült Államok szeptemberig mintegy 174,2 milliárd dollárt különített el Ukrajna támogatására, amelynek 64 százalékát védelmi célokra fordították – derült ki a Kongresszusi Kutatószolgálat adataiból.
A Financial Times arról írt, hogy a szerződés február 24-i keltezésű, „végleges változata” nem tartalmaz ötszázmilliárd dolláros követelést, viszont ennek értelmében létrehoznának egy alapot, amelybe Ukrajna befizetné az állami tulajdonban lévő ásványkincsek és a kapcsolódó logisztika jövőbeli monetizálásából származó bevételek ötven százalékát.
A brit újság értesülései szerint az alku nem vonatkozik azokra a természeti erőforrásokra, amelyek már jelenleg is hozzájárulnak az ukrán államkasszához, vagyis nem terjedne ki például „a Naftogaz vagy az Ukrnafta, Ukrajna legnagyobb földgáz- és kőolajtermelőinek meglévő tevékenységeire”.
Noha a tervezet nem tartalmaz konkrét biztonsági garanciákat, az AFP „egy magas rangú ukrán forrást” idézett, aki szerint „van egy általános záradék, amely kimondja, hogy Amerika egy stabil, virágzó, szuverén Ukrajnába fog befektetni, a tartós békéért dolgozik, és támogatja a biztonság garantálására irányuló erőfeszítéseket”.
Meglévő EU–Ukrajna-memorandum
Stéphane Séjourné iparstratégiáért felelős EU-biztos nemrég azt állította, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke februári 24-i kijevi látogatásán különmegállapodást javasolt Ukrajnának. „A harminc kritikus anyagból, amelyekre Európának szüksége van, huszonegyet Ukrajna biztosíthat egy mindkét fél számára előnyös partnerség keretében. Az Európa által kínált hozzáadott érték az, hogy soha nem fogunk olyan üzletet követelni, amely nem kölcsönösen előnyös” – mondta.
Thomas Régnier, a brüsszeli testület szóvivője azonban később közölte, hogy nem érkezett javaslat az EU részéről erre vonatkozóan, illetve hozzátette, hogy a közösség már 2021 óta partnerséget folytat Ukrajnával a kritikus ásványi anyagok terén. Szavai szerint Von der Leyen „megerősítette elkötelezettségét a szándéknyilatkozat végrehajtása és a kölcsönös előnyökkel járó partnerség megerősítésére irányuló munka felgyorsítása iránt. (…) Mint látják, itt valóban az Ukrajnával való együttműködésről van szó, és nem az Egyesült Államokkal való bármiféle versengésről” – jegyezte meg.
Egy neve elhallgatását kérve nyilatkozó illetékes azt mondta, hogy meglepődne, ha Von der Leyen és az Európai Bizottság „ki akarná hívni az Egyesült Államokat ebben a kérdésben”.
