Elmaradt illetménypótlékjai megfizetése érdekében indított pert több pedagógus a Debreceni Tankerületi Központ ellen. A tankerület elsősorban a perköltséget vitatja. Az alperes ügyvédje a bíróság kérdésére nem tudta megnevezni, hogy melyik cég üzemelteti a KRÉTA nevű tanulmányi rendszert, amelyen keresztül elrendelték a helyettesítéseket.
Február 13-án tartották a Debreceni Törvényszéken az újabb tárgyalásokat a Zeke László debreceni ügyvéd által képviselt pedagógusok ügyében, akik elmaradt illetménypótlékjaik megfizetése érdekében indítottak pereket a Debreceni Tankerületi Központ ellen.
A per tárgyát képező illetmények a felperesek álláspontja szerint azért illetik meg a pedagógusokat, mert a tankerület 96 órán belül tájékoztatta őket arról, hogy helyettesíteniük kell valakit. Ilyen esetekben az órabér ötven százaléka többletfizetésként járna a dolgozóknak. Zeke László a Debrecinernek elmondta, a négy egymást követő tárgyaláson a négy érintett pedagógus összesen 189 ezer forintot követel a tankerülettől, a perköltség azonban ennek akár a tízszerese is lehet.
Zeke László éppen egy nappal korábban jelentette be a Lebbezzünk felfele Facebook-csoportban, hogy megkapták az első illetménypótlék ügyében nyert debreceni pedagógusper jogerős végzését, amely szerint a tankerületnek ki kell fizetnie az érintett pedagógust. A végzés „részjogerőről” szól, mivel a tankerület a perköltséget még vitatja.
Nincsenek meg a tankerületnél a kiküldött e-mailek
Zeke a február 13-i tárgyalás elején leszögezte: minden helyettesítés kapcsán elfogadják, hogy az elrendelése 96 órán túl történt, amennyiben az alperes be tudja mutatni az ezt bizonyító e-mailt. A tanácselnök felhívta az alperes ügyvédjének figyelmét arra, hogy négy helyettesítési alkalommal kapcsolatban a tankerület még egyáltalán nem nyilatkozott.
Az ügyvéd erre póthatáridő elrendelését kérte, hogy az érintett iskola nyilatkozatot adhasson. Mint mondta, ő nem rendelkezik a szükséges információkkal. Később azt is közölte, hogy egy néhány perces szünet elrendelése sem elegendő az adatok beszerzéséhez. Megjegyezte, hogy az üzenetküldésre használt KRÉTA rendszer sajátosságai miatt az e-mailek, amelyeket a pedagógusok kapnak a helyettesítésekről, csak náluk vannak meg, a tankerületnél nem.
Kifejtette, hogy hiába keresték korábban a rendszert üzemeltető céget is az e-mailekért, ezért az üzemeltető készített egy kimutatást arról, hogy mikor rendelték el és mikor hajtották végre a helyettesítéseket. (Az ügyvéd a tanácselnök kérdésére nem tudta megnevezni, hogy melyik cég üzemelteti a KRÉTA rendszert.)
Az ügyvéd szerint a felperesek nem voltak együttműködők
Mohácsi Ferenc, az alperes tankerület ügyvédje elmondta: a pedagógusokat megkérték, tekintsék meg a kimutatást, és nyilatkozzanak arról, hogy az ott látható helyettesítések 96 órán belüli értesítéssel történtek-e. Az ügyvéd állítása szerint azonban a felperesek nem voltak együttműködők.
Az alperes képviselője arra kérte a bíróságot, kötelezze a felpereseket az e-mailek becsatolására, ellenkező esetben kérné annak az igazgatóhelyettesnek a tanúként való meghallgatását, aki a helyettesítéseket elrendelte.
Zeke László, a felperes képviselője sajnálatosnak nevezte, hogy a tankerület elmulasztotta saját munkáltatói kötelezettségeinek teljesítését. Mint mondta, nem róható a felperesek terhére, hogy a tankerület nem rendelkezik a helyettesítéseket elrendelő e-mailekkel. Nehezen tudta értelmezni, hogy a KRÉTA rendszer üzemeltetője hogyan szolgáltathatott adatokat olyan e-mailek tartalmáról, amelyekkel nem rendelkezik.
A felperesek ügyvédje visszautasította, hogy a pedagógusok megtagadták volna a tankerülettel való együttműködést. Mint mondta, a dolgozók nevében ő mint jogi képviselő nyilatkozott arról, hogy nem fogadják el bizonyítékként a tankerület által beszerzett táblázatot.
Zeke felvetette: vagy rendeljen el egy szünetet a bíróság, ami alatt az alperes ügyvédje beszerzi a most nem rendelkezésére álló információkat, vagy bírságolja meg a tankerületet a per elhúzása miatt.
Az alperes ügyvédje szégyenről, a felperesé hisztiről beszélt
Mohácsi Ferenc, az alperes ügyvédje ismét elmondta: nem tud nyilatkozni, valamint visszautasította és szégyenteljesnek nevezte Zeke László magatartását. Szerinte a per alapvetően az ő díjazásáról szól. Az e-mailek kiküldésében érintett igazgatóhelyettes meghallgatása mellett kérte azt is, hogy a bíróság kötelezze személyes megjelenésre a felperes pedagógust, valamint indítványozta, hogy a törvényszék keresse meg a KRÉTA rendszer üzemeltetőjét.
Zeke az indítvány elutasítását kérte, tekintettel arra, hogy a felperesek már több mint egy éve kérték a munkáltatót, hogy bocsássák a rendelkezésükre a helyettesítéseket elrendelő e-maileket. Úgy fogalmazott: a tankerület perelhúzó magatartása ellenére „folyik a hisztizés” a perköltség miatt. Mint mondta, a perköltség csak nőni fog az eljárás folytatásával. Mohácsi Ferenc erre úgy reagált: eltúlzottnak tartja Zeke díjazását, ezt részletesen előadná a következő tárgyaláson.
A tárgyalást április 22-én folytatják. Tanúként fogják beidézni az e-maileket kiküldő igazgatóhelyettest, személyes jelenlétre kötelezik a felperes pedagógust, valamint a törvényszék felveszi a kapcsolatot a KRÉTA üzemeltetőjével.
Egy évig vártak a pedagógusok
A tárgyalást követően Zeke László, a felperes ügyvédje a Debrecinernek kifejtette: öncélú időhúzásnak tartja a tankerület jogi képviselőjének magatartását. Felidézte: a pedagógusok több mint egy évig várták, hogy a tankerület kiküldje számukra a szóban forgó e-maileket, de azt a választ kapták, hogy nem adják ki. Az ügyvéd úgy látja, a tankerület mégis csak most próbálja felgöngyölíteni, hogyan tudnák reprodukálni az e-maileket. „Ez nyilvánvaló perelhúzó magatartás” – fogalmazott. Hozzátette: láthatóan a perköltség a legérzékenyebb dolog az alperes számára, éppen ezért a tankerület „önsorsrontást” végez az időhúzással.
Mohácsi Ferenc a Debrecinernek úgy kommentálta a történteket, hogy a per a szerintük horribilis mértékű felperesi perköltségről szól. Azt is megjegyezte, „indulatok helyett inkább észérvekkel kellene ezt megoldani”.
Zeke László délelőtt arról tájékoztatta a Debrecinert, hogy a később megtartott három hasonló pedagógusper is ilyen forgatókönyv szerint zajlott. A perfelvételt minden esetben lezárták, de még vannak viták néhány helyettesítés és a perköltség kapcsán, valamint a tankerület máshol is igazgatóhelyetteseket szeretne meghallgatni.
Az ország más pontjain is folynak perek
Megkérdeztük a tárgyalások kapcsán Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnökét, aki a Debrecinernek elmondta, hogy egy különleges, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei esetről tud, ahol a bíróság meg akarja várni a döntésével, hogy valahol máshol jogerős ítélet szülessen, de egyébként az ország más pontjain a debreceniekhez hasonlóan folynak a pedagógusperek.
Totyik Tamás úgy látja: a Klebelsberg Központ a saját csapdájába esett, ugyanis olcsóbban megúszta volna, ha kifizeti a pedagógusok túlmunkáját, ugyanis az ügyvédi költség több, mint amennyivel nekik tartoznak. Mint mondta, azért sem érti az oktatásirányítás viselkedését, mert sehol nem tudják bizonyítani, hogy kilencvenhat órán kívül küldték-e ki a helyettesítésekről szóló értesítéseket. Kifejtette: ennek a nyilvántartása a munkáltató feladata lenne. Mivel ezt a tankerületek nem végezték el, ezért is elő lehetne venni őket.
Megmozdult a civil kurázsi
„A legfontosabb, hogy végre megmozdult a civil kurázsi néhány pedagógus körében – vonta le az eddigi perek tanulságait Totyik Tamás. A szakszervezeti vezető úgy látja: a bírósági eljárásokba beleálló pedagógusok próbálnak tudatos munkavállalóként viselkedni, és ehhez szükség volt a félelmük legyőzésére is. Totyik felhívta a figyelmet arra, hogy minél többen perelnek, annál kisebb esélye van annak, hogy a hatalom retorziót tud alkalmazni velük szemben. Emlékeztetett arra, hogy Szentgotthárdon korábban olyan sok pedagógus tiltakozott a körülmények ellen, hogy a közösség ereje meg tudta védeni őket. – Az orbáni hatalom mindig azt használta ki, hogy szétverte, atomizálta a közösségeket” – magyarázta. Szerinte most szembesültek először azzal, hogy ez a stratégia nem működik, és nem is tudnak mit kezdeni a kialakult helyzettel.
A szakszervezeti vezető azt is elmondta: a PSZ jogsegélyszolgálatán keresztül már Nógrád és Heves megyében is indítottak pereket pedagógusok, Debrecenben pedig Zeke László szerepvállalása motiválta őket arra, hogy egyre többen próbálják visszaperelni jogos jussukat.
Vas megyében 147 pedagógus perelte a tankerületet
A Magyarországon zajló pedagóguspereknek egy jelentős része Vas megyében zajlik, ahol Hende István tanár már 2023 májusában jogerősen pert nyert a Szombathelyi Tankerületi Központtal szemben a túlórapénzekért folytatott eljárásban.
A Nyugat.hu tavaly novemberben már arról írt, hogy 147 Vas megyei pedagógus indított 49 munkaügyi pert az ottani tankerülettel szemben a 96 órán belül elrendelt helyettesítések elmaradt illetménypótlékjai miatt.
