Az 5,5 millió koronavírus ellen beoltott elérésekor éltbe lépő lazítások egyike az volt, hogy gyakorlatilag megszűnt a kötelező maszkhasználat, kevés kivétellel a belső terekben sem kell viselni. A munkáltató azonban dönthet másként.
A Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet munkatársa, Takács Ádám a Szabad Európának elmondta, a munkáltató kötelessége, hogy biztosítsa a biztonságos és egészséges munkakörülményeket.
Ha egy cég kockázatmérlegelés alapján úgy ítéli meg, hogy e feltételek csak a maszkhasználat fenntartásával biztosíthatók, akkor a felvett oltás mellett is kötelezheti maszkviselésre az alkalmazottakat, ennek költségeit azonban nem háríthatja át rájuk.
Takács Ádám példaként említette, hogy vannak, akik önhibájukon kívül, például autoimmun betegségük miatt nem kaphatnak koronavírus elleni oltást. Egy ilyen alkalmazott védelme érdekében is hozhat olyan döntést a munkáltató, hogy megköveteli a munkavégzés alatt a maszkviselést.
„Most ideális, hogy lépjen az adatvédelmi biztos”
Takács Ádámot elmondta, hogy a TASZ az adatvédelmi hatósághoz fordult a védettségi applikációk adatkezelésével kapcsolatban, mivel olyanok is láthatják, akár rögzíthetik a tajszámot, akiknek semmi közük hozzá. Például ha valaki bemegy egy zenés-táncos rendezvényre, elkérhetik az igazolványát, vagy applikációval kell igazolnia a védettségét.
A hatósági igazolvány tartalmazza többek között az érintett útlevelének, illetve személyazonosító igazolványának a számát is, a QR-kód beolvasásával pedig egy olyanra oldalra lehet eljutni, ahol szerepelnek ezek az adatok.
Az applikáció nem tartalmazza azokat az azonosítókat, amelyeket a védettségi igazolvány, viszont feltünteti az érintett tajszámát. Hasonló a helyzet az applikációban található QR-kód beolvasásával: az ellenőrző felületen az érintett tajszáma jelenik meg, egyéb, személyazonosításra alkalmas okmányok azonosítója nem.
Ez azért is problémás a TASZ szerint, mert az oltottság ellenőrzésére szolgáló külön applikáció lehetővé teszi a képernyőkép mentését, vagyis az adatok rögzítését, márpedig egy tajszám és egy születési év segítségével bárkinek az egészségügyi adatai lekérhetők az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térből.
A TASZ álláspontja szerint a tajszám feltüntetése és megismerhetősége az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében (GDPR) meghatározott célhoz kötött adatkezelés alapelvébe ütközik, mivel nem indokolt, hogy a védettség ellenőrzésekor az érintett tajszáma is látható legyen. A tajszám nem szükséges ahhoz, hogy ellenőrizzék az oltottságot, szemben a személyazonosító igazolvány vagy útlevél számával.
Takács Gábor elmondta, arra kérték a Nemzeti Adatvédelem és Információszabadság Hatóságot, hogy foglaljon állást a jogszerű adatkezelés mellett. Hozzátette, most ideális az időpont, hogy lépjen az adatvédelmi biztos az ügyben, hiszen a lazítások miatt csak kevés eseményen kell védettségi igazolás.
