A napokban lenne esedékes a közművelődési dolgozók hatszázalékos fizetésemelése. Ráadásul január 1-ig visszamenőleg, így a jellemzően bruttó 210 ezer forintért dolgozó könyvtárosok, múzeumi dolgozók nagyobb összeggel futhatnának neki a karácsonynak. De hol a béremelés fedezete?
Az ötlet tavasszal került nyilvánosságra, és május 28-án már meg is szavazta a parlament: a közművelődési dolgozók is elveszítik közalkalmazotti státuszukat. Cserébe november 1-től hat százalékos béremelést kapna a kb. tízezer ember, mármint azok, akik vállalták státuszuk átalakulását, azt, hogy a Munka Törvénykönyve hatálya alá kerülnek. Bár ebben a szektorban nincs piaci versenyhelyzet, ami segítené a dolgozói érdekérvényesítést, információink szerint az érintettek kb. 10 százaléka mégsem írta alá új munkaszerződését.
Ki teljesíti az ígéretet?
A közművelődési dolgozók legtöbbje jelenleg a garantált bérminimumért, bruttó 210.600 forintért dolgozik (diplomával), ehhez kapták a bruttó 20-30 000 forintos kulturális pótlékot. "Ez sajnos szégyen. 10 éve intenzív bérharcot folytatunk, a 2017-től bevezetett kulturális bérpótlék is ennek az eredménye” – mondja Dobrovits Orsolya, az illetékes szakszervezet, a KKDSZ elnöke.
Az országos közművelődési intézmények (Szépművészeti Múzeum, Országos Levéltár, stb. ) dolgozóinak a minisztérium, az EMMI a munkáltatója, így annak a béremelésnek meg is van a fedezete. Viszont a települési könyvtárak, helyi múzeumok stb. dolgozóinak munkáltatója az önkormányzat, amely a fizetések fedezetét havonta kapja az Államkincstártól. Szeptember 21-én Krucsainé Herter Anikó, az EMMI kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára azt írta a szakszervezetnek, hogy a béremelésről szóló kormánydöntés „végrehajtása a Pénzügyminisztérium felelősségi körébe tartozik, amely intézkedést várhatóan 2020. szeptember végéig a tárca meg is fog tenni”.
A kulturális intézmények vezetőinek 2020. november 18-i értekezletén viszont ugyanő már arról beszélt az intézményvezetőknek, hogy a 6 százalékos bértömegemelés már korábban megérkezett az önkormányzatokhoz, és a 305/2020 (VI. 30) számú kormányrendelet 2. számú melléklete alapján 2020. július 1-jétől azok rendelkezésére is áll – tudtuk meg a KKDSZ vezetőjétől.
Megnéztük ezt a nyári rendeletet: egy szó sincs benne közművelődési dolgozók novemberi béremeléséről. Ehelyett az 1. § így szól: „A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára
a) a minimálbér és a garantált bérminimum 2020. január 1-jétől történő emelésének,
b) a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 24/2020. (II. 24.) Korm. rendelet szerinti, 2020. július 1-jétől hatályba lépő illetményemeléseinek ellentételezése érdekében.”
A települési önkormányzatok Dobrovits Orsolya szerint sem kaptak nyáron semmilyen információt arról, hogy a kapott összeg nem csak a „pántlikázásában” szereplő minimálbérmelés és a szakmunkás bérminimum fedezetéül szolgál a tanárok esetében, hanem majd decembertől ebből kéne fizetniük a közművelődési dolgozók hatszázalékos béremelését is. Vagyis az önkormányzatok akár föl is használhatták azt más kulturális célokra.
A KKDSZ-elnök szerint volt olyan önkormányzat, amelyik akkor jelezte az EMMI-nek, hogy nagyobb összeg érkezett, de nem kaptak választ. Ráadásul még ez a júliusi nagyobb összeg sem fedezné a visszamenőleges normatívát.
A háború újabb ütközete?
A bizonytalanság miatt a szakszervezet november 21–én nyílt levélben fordult a két érintett miniszterhez, Kásler Miklóshoz és Varga Mihályhoz. Ebben azt írják, hogy a béremelési „ígéret teljesítésével kapcsolatos alternatív kormányzati kommunikáció alapján most úgy tűnik, a kormány egyáltalán nem teremtette meg a 2020. évi béremelés fedezetét”. Levelükre nem kaptak választ.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a szeptemberi vagy a novemberi államtitkári tájékoztatás a helytálló, de a Pénzügyminisztériumnak egy hete küldött kérdéseinkre máig nem érkezett válasz.
Lehetséges, hogy pusztán az államigazgatás hibájáról van szó – bár volt jó néhány hónap, amikor meg lehetett volna találni a kárpótlásul adott béremelés fedezetét. (Bár sokak szerint egyszerűen az új feltételeket el nem fogadó, és emiatt kilépő dolgozók megmaradt bértömegéből teljesítette volna a kormány az ígéretét.)
Félő, hogy a helyzet az önkormányzatok és dolgozóik szembefordulásához vezet, a probléma megoldását követelő felhívásokra pedig az lesz a kormány válasza, mi már rég odaadtuk a béremelés fedezetét, csak a települések fölélték azt.
Pár napon belül kiderül.
