Irakli Kobakhidze georgiai kormányfő további letartóztatásokkal fenyegette meg a kormányellenes tüntetőket, miközben továbbra is feszült a helyzet a kaukázusi országban, ahol a hétvégén újra demonstrációk voltak a fővárosban, Tbilisziben.
„Több embert már letartóztattak. Elsősorban a kormányt megdöntendő kísérlet szervezőit” – mondta Kobakhidze október 5-én újságíróknak, amikor újra Európa-párti tüntetés volt Tbilisziben.
„Senki sem marad büntetlenül... Még sokaknak kell büntetésre számítaniuk az állam és a rendfenntartó erők ellen elkövetett erőszakért” – tette hozzá.
A belügyminisztérium közleményében úgy nyilatkozott, hogy megteszik „a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a közrend és a közbiztonság ne kerüljön veszélybe”.
Az október 4-i tbiliszi tüntetések legalább öt szervezőjét vették őrizetbe a hatóságok, köztük Paata Burchuladze és Murtaz Zodelava aktivistákat.
Őrizetbe vétele előtt Burchuladze, a híres, 70 éves operaénekes, arra szólította fel a belügyminisztérium munkatársait, hogy hallgassanak a nép felhívására, és tartóztassák le a kormányzó Georgiai Álom párt vezetőit.
Október 5-én késő este a Georgiai Állambiztonsági Szolgálat (SSS) azt állította, hogy a fővároson kívül egy rejtekhelyen nagy mennyiségű fegyverre, lőszerre és robbanóanyagra találtak.
Az SSS azt állította, hogy a fegyvereket „felforgató cselekményekre” akarták használni október 4-én, a helyi választások napján, amelyeket nemzetközi megfigyelők szerint a megfélemlítés és az elnyomás légkörében tartottak.
Az ellenzék nagy része bojkottálta a szavazást, amelyen a Georgiai Álom azt állította, hogy minden településen megszerezte a hatalmat.
Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője október 5-én elítélte a választást, mondván, hogy az „a másként gondolkodók elleni széles körű fellépés időszakában zajlott”.
„A független média elleni hónapokon át tartó razziák, a civil társadalmat célzó törvények elfogadása, az ellenzékiek és aktivisták bebörtönzése vagy a választási törvénynek a kormánypártnak kedvező módosításai drasztikusan csökkentették a demokratikus választások lehetőségét”.
„Az ellenzék nagy része bojkottálta ezeket a választásokat, és a részvételi arány viszonylag alacsony volt” – mondta Kallas nyilatkozatában.
„A választások utáni időszakban nyugalomra és visszafogottságra, és arra szólítjuk fel a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a polgárok gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogát” – fogalmazott Kallas és Marta Kos, az EU bővítési biztosa közös nyilatkozatában.
Beavatkozással vádolják az EU-t
Kobakhidze azzal vádolta az EU-t, hogy beavatkozik Georgia ügyeibe, és Pawel Herczynski uniós nagykövetet idézte.
„Tudják, hogy bizonyos külföldi személyek még közvetlen támogatásukat is kifejezték az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlethez” – idézte Kobakhidze szavait a georgiai média.
„Ebben az összefüggésben az Európai Unió georgiai nagykövetét különös felelősség terheli. Ki kell állnia, el kell határolódnia és szigorúan el kell ítélnie mindazt, ami Tbiliszi utcáin történik” – tette hozzá a miniszterelnök.
Kallas és Kos közös nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, hogy az EU „elutasítja és elítéli az EU georgiai szerepével kapcsolatos dezinformációt, és elítéli az Európai Unió georgiai nagykövete elleni személyes támadásokat” .
A Nyugat-barát tüntetők célja az volt, hogy újraélesszék a tavaly már mindennapossá vált tüntetéseket, amelyek az országgyűlési választások állítólagos megsértését, majd az ezt követő, az EU-hoz való csatlakozásról szóló tárgyalások leállításáról szóló kormányrendeleteket követően kezdődtek. Az ellenzék oroszbarát politikája miatt is támadta a kormányt.
A tüntetések a korábbi erőszakos fellépéseket követően az elmúlt hónapokban nagyrészt elcsendesedtek.
Oroszország felé sodródó Georgiai Álom
A Georgiai Álom Oroszország felé sodródása, beleértve az orosz törvényekhez hasonló jogszabályok bevezetését, feldühítette az ország korábbi szövetségeseit, az Egyesült Államokat és az EU-t, ami több közös kezdeményezés felfüggesztéséhez vezetett.
A kormány tagadta a másként gondolkodók és a sajtószabadság elleni fellépésről szóló vádakat, és visszautasította a tüntetőkkel szembeni brutalitásról szóló állításokat.
A tüntetők továbbra is kitartanak, a szervezők a tiltakozások folytatására szólítottak fel.
A korábbi elnök, az ellenzéki Salome Zurabishvili, aki békés kormányellenes tüntetéseket vezetett, kijelentette, hogy ellenez minden erőszakot, és azzal vádolta a kormányt, hogy október 4-én „megrendezte” az elnöki palota elleni támadást, hogy lejárassa az ellenzéket.
„A Rustaveli sugárúton vagyok a Georgia európai jövőjéért folytatott békés tiltakozás 310. napján. Az elnöki palotának a rezsim által megrendezett »elfoglalása« provokáció. Nem dőlünk be neki – a szabad és tisztességes választásokért és egy európai Georgiáért állunk ki” – írta október 4-én késő este az X-en.
Október 5-én ismételten felszólította támogatóit, hogy továbbra is gyakoroljanak nyomást a kormányra.
„Eljön majd a választások napja, egy igazi tisztességes parlamenti választás, ahol valóban választani fogunk... Mindenkit arra kérek, hogy jöjjön ki együtt, és folytassuk, amíg szükséges, és amíg ez a békés tiltakozás véget nem ér” – mondta Zurabishvili.
