Az ukrán városokat érő moszkvai rakétazápor ünneplő megjegyzésekre késztette azokat az orosz tisztviselőket és Kreml-barát megmondóembereket, akik az elmúlt hetekben aktívan bírálták az orosz hadsereget a hadszíntéren elszenvedett kínos kudarcsorozat miatt.
Az orosz nacionalista kommentátorok és az állami média háborús tudósítói a hétfői támadást megfelelő és régóta várt válaszként méltatták Ukrajna sikeres északkeleti és déli ellentámadására, valamint a hétvégi támadásra a kulcsfontosságú híd ellen Oroszország és a Krím, a 2014-ben nagy nehezen annektált fekete-tengeri félsziget között.
De sokan amellett érvelnek, hogy Moszkvának fenn kell tartania a hétfői rakétacsapások intenzitását, hogy megnyerje a háborút. Egyes elemzők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök saját szövetségesei nézeteinek túszává válik azzal kapcsolatban, hogyan kell folytatni az ukrajnai hadjáratot.
Egyre kevésbé Putyiné a kezdeményezés
„Putyin kezdeményezőképessége gyengül, ő maga egyre jobban függ a körülményektől és azoktól, akik kovácsolják neki a »győzelmet« Ukrajnában” – írta online megjegyzésében hétfőn Tatyjana Sztanovaja, a független R.Politik agytröszt alapítója.
„A félelem a vereségtől olyan erős, különösen azok számára, akik most nyakig belemerültek ebbe a katonai vállalkozásba, hogy Putyin döntésképtelensége a »még nem kezdtünk el semmit« és »a visszafogott taktika meghozta a gyümölcsét« logikával problémává vált” – mondja az elemző.
Putyin hívei hetek óta drasztikus lépésekre szólítanak fel az ukrajnai hadszíntéren. Ezek a felhívások felerősödtek a hétvégén, röviddel azután, hogy a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hídon történt robbanás sokkhullámot indított útjára a világ körül. Európa leghosszabb hídja az orosz katonai erő kiemelkedő jelképe, maga Putyin nyitotta meg 2018-ban.
„És?” – Margarita Szimonjan, az államilag finanszírozott RT televízió vezetője a közösségi médiában volt kíváncsi Moszkva reakciójára a híd elleni támadásra.
„Ez azoknak az eseteknek az egyike, amikor az országnak meg kell mutatnia, hogy vissza tud vágni” – írta Alekszandr Kotsz, a népszerű orosz Kreml-barát bulvárlap, a Komszomolszkaja Pravda haditudósítója.
„Aki a szankciók ellen van, a népirtást támogatja” – Tüntetők várták Orbán Viktort Berlinben
Itt a heves és kegyetlen harc ideje
„Itt a harc ideje! Hevesen, sőt kegyetlenül. Anélkül hogy odafigyelnénk a nyugati bírálatokra”– írta szombaton Twitteren Szergej Mironov magas rangú orosz parlamenti képviselő, az államilag támogatott Igazságos Oroszország párt vezetője. – Nem lesz több szankció. Egy rossz szót sem fognak szólni. Tennünk kell a dolgunkat. Elkezdtük – végig kell mennünk. Nincs visszaút. Ideje válaszolni!”
A válasz hétfő reggel érkezett: Moszkva több tucat rakétát lőtt ki egyidejűleg ukrán városokra, sok embert megölt és megsebesített, és példátlan károkat okozott Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájában. A 15 ukrán várost, többségében regionális fővárost sújtó légicsapások elektromos vezetékeket szakítottak szét, pályaudvarokat és utakat rongáltak meg, városokat hagytak vízellátás nélkül.
Hónapok óta először robbantak orosz rakéták Kijev szívében, veszélyesen közel a kormányépületekhez.
Putyin hétfőn közölte, hogy a légicsapások megtorlásul szolgáltak Kijev „terroristaakcióiért” a kercsi híd ellen, „kemény” és „arányos” választ ígért, ha Ukrajna további, Oroszország biztonságát veszélyeztető támadásokat hajtana végre.
„Senkinek ne legyenek kétségei efelől” – mondta.
„Itt jön a válasz – üzente Twitteren az RT-s Szimonjan hétfőn a támadások után. – A krími híd volt kezdetektől fogva az a vörös vonal.”
Az észak-kaukázusi orosz régió, Csecsenföld erős embere, Ramzan Kadirov azt mondta, hogy most „száz százalékban elégedett” a Kreml „különleges katonai műveletének” menetével. Ő az egyik leglelkesebb szószólója „a drasztikusabb intézkedéseknek” Ukrajnában, még kisebb nukleáris fegyverek alkalmazását is szorgalmazza.
Az ukrán infrastruktúra szétverése
A Krím Moszkva által kinevezett kormányzója, Szergej Akszjonov jó hírként beszélt a légicsapásokról.
A Kreml támogatóinak éljenzése azonban együtt jár azzal a követeléssel, hogy Putyin és az orosz hadsereg tartsa fenn a támadások ütemét és intenzitását, valamint folytassa a károkozást az ukrajnai infrastruktúrában.
Akszjonov nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „ha mindennap lettek volna akciók az ellenség infrastruktúrájának megsemmisítésére, akkor májusban mindent befejeztünk volna, és a kijevi rezsim vereséget szenvedett volna”.
„Remélem, hogy most nem lassul le a hadművelet üteme” – írta Akszjonov.
Az RT sztárműsorvezetője, Anton Kraszovszkij közzétett egy videót, amelyen egy teraszon táncol Z betűs sapkában, egy másik Telegram-bejegyzésben pedig közölte, hogy az ukrán elektromos hálózatban keletkezett kár „nem elég! Nem elég!”
Egy másik állami tévés újságíró, Andrej Medvegyev „logikus lépésnek” nevezte a hétfői támadásokat, „amelyet nem csak a társadalom követelt már régóta – a katonai helyzet követelte meg a viszály másfajta megközelítését”.
„És ez így történt. De sokat változtat?” – írta Telegramon Medvegyev, aki a VGTRK orosz állami tévécsoportnak dolgozik, és a moszkvai városi tanács tagja.
„Ha rendszeressé válnak a légicsapások a létfontosságú infrastruktúra ellen, ha a vasutak, hidak és erőművek elleni támadások taktikánk részévé válnak, akkor igen, megváltozik a helyzet. De egyelőre a hivatalos nyilatkozatok szerint nem született döntés Ukrajna középkorba süllyesztéséről” – írta Medvegyev.
Sztanovaja politikai elemző hétfői Telegram-bejegyzésében megjegyezte, hogy Putyinra „erős nyomás nehezedett”, hogy kezdjen „agresszív lépésekbe, hatalmas bombázásokba”, és ez cselekvésre késztette.
„Ma elmondható, hogy Putyint meggyőzték, folyamodjon agresszívebb irányvonalhoz. Ez egybevág azzal, ahogy ő látja a helyzetet. De ez síkos lejtő – nincs róla visszaút” – írja Sztanovaja.
