Az utóbbi időben Andrej Kuznyecsik belarusz újságíró, a Szabad Európa belarusz szolgálatának szabadúszó munkatársa egy nagyon szűk közönségnek ír: a családjának, mivel egy minszki börtönben ül, és várja a vádemelést. Az nem világos, mivel kapcsolatban, mert az állam titokban tartja a vádpontokat.
„Andrej sok tanácsot ad, és elmélkedik a gyermeknevelésről – mondta a felesége, Aleszja a fogságból írt leveleiről beszélve. – Ugratom, hogy sokat dolgozott, és csak egy-két órára tudott elszakadni a számítógéptől, hogy a gyerekekkel lehessen. Most olvassa a leveleinket, és folyamatosan a gyerekekre gondol (…) Szerintem amikor visszatér, több figyelmet fordít majd rájuk.”
Kuznyecsik december óta van előzetes letartóztatásban, miután a hatóságok nem engedték szabadon az állítólagos huliganizmusért kiszabott tíznapos büntetés letöltése után. Az ellene folyó nyomozás márciusban fejeződött be, a tárgyalása várhatóan még ebben a hónapban megkezdődik. Neki és ügyvédeinek megtiltották, hogy nyilvánosan beszéljenek az ügyről, és a vádakat sem hozták nyilvánosságra.
Kuznyecsik egyike annak a kéttucatnyi belarusz újságírónak, aki jelenleg őrizetben van, mivel Aljakszandr Lukasenka erőskezű vezető kormánya folytatja a civil társadalom elleni, közel két éve tartó kemény fellépését. Az újságírók a tömeges demokráciapárti tüntetések kezdete óta vannak célkeresztben. A tiltakozók hónapokon át rendszeresen kimentek az utcára a széles körben elcsaltnak tartott 2020-as elnökválasztás után, amely újra bebetonozta az 1994 óta folyamatosan kormányzó Lukasenka hatalmát.
Videó: Így gyűjtötték be az újságírókat Belaruszban
A tüntetők elleni brutális fellépés mellett gyakorlatilag az összes nem állami médiumot szélsőséges szervezetnek bélyegezték és bezárták. Sok független újságíró elmenekült az országból, és most külföldről próbál tudósítani.
A nyomás alá helyezett újságírók külföldről dolgoznak
„Annak ellenére hogy a hatóságok mindent megtettek a független média megsemmisítésére, elűzték őket az országból, rengeteg újságírót és főszerkesztőt bebörtönöztek, a média megtalálta a módját, hogy újraindítsa magát, és külföldről kezdjen tudósítani” – mondta Barisz Harecki, a Belarusz Újságíró-szövetség (BAZh) egyik vezetője, amelyet a kormány felszámolt, és a honlapját is blokkolták.
Harecki megjegyezte, hogy Ukrajna orosz megszállása, amelyet Lukasenka és kormánya segített, a második kemény csapás volt a belarusz újságírásra, mivel sok újságíró Kijevbe menekült, és másodszor is át kellett települnie.
„De a belarusz média kitartásának köszönhetően Belaruszt nem fosztották meg az információszerzés lehetőségétől, és a világot sem fosztották meg attól a lehetőségtől, hogy értesüljön a belarusz eseményekről” – mondta Harecki. Emiatt Lukasenka kormánya nem tudta eltitkolni az elnyomást – tette hozzá.
Az országon belül maradó újságírók ellen többféle vádpontot fogalmaznak meg – többek között hazaárulást, amely akár tizenöt éves börtönbüntetést is maga után vonhat. Emellett a kormány számos bebörtönzött újságíró hozzátartozójára nyomást gyakorol, hogy írjanak alá titoktartási megállapodást, amely megtiltja, hogy beszéljenek a szeretteik ellen indított ügyekről vagy fogva tartásuk körülményeiről. A Szabad Európa négy ilyen esetet azonosított.
Aleh Hruzdzilovicsot, a Szabad Európa újságíróját március 4-én 18 hónap börtönbüntetésre ítélték, mert állítólag részt vett egy tüntetésen, amelyről valójában tudósított. Hruzdzilovics fellebbezését a tervek szerint május 10-én tárgyalják Minszkben.
Titkosított vádpontok
Közel egy évvel ezelőtt, 2021 májusában tizenöt, a Tut.by hírportálhoz kapcsolódó személyt tartóztattak le. A portált szélsőségesnek nyilvánították és blokkolták, a letartóztatottakat pedig adócsalással vádolták meg.
A négy fő vádlott – Marina Zolatava főszerkesztő, Ljudmila Csekkina főigazgató, Alena Talkacsova újságíró és Ala Lapatka informatikai igazgató – továbbra is előzetes letartóztatásban van. Szinte semmilyen információt nem közöltek ügyük állásáról.
„Abból ítélve, hogy egyiküknek sem engedték meg, hogy találkozzon a hozzátartozóival, úgy tűnik, hogy a nyomozás még mindig folyamatban van – mondta az egyik vádlott hozzátartozója, aki a következményektől való félelmében kérte, hogy ne nevezzük meg. – A nyomozás nagyon lassan folyik, ha egyáltalán folyik.”
Zolatava lánya, Nadzeja elmondta, hogy gyakorlatilag minden héten kap levelet édesanyjától.
„Azt írja, hogy sokat olvas – mondta. – Most épp Harry Potter-könyveket.”
A BAZh igazgatója, Harecki szerint a külföldön tartózkodó belarusz újságírók a közösségi média és a felhasználók által generált tartalmak segítségével birkóznak meg a távolból való tudósítás nehézségeivel.
„Úgy gondolom, hogy a külföldön dolgozó újságíróknak jó érzékük van ahhoz, hogy mi történik Belaruszban – mondta. – Nagyon inspirál a független médiában dolgozó kollégáim munkája és újságírásuk magas színvonala. Mert a háború, a propaganda, az elnyomás alatt mindig megvan a kísértés, hogy lejjebb vigyük a színvonalat.”
Ukrajnából is menekülniük kellett az ellenzéki belaruszoknak
A belarusz újságírókra további nyomás nehezedik az ukrajnai háborúról szóló tudósításokban, mert Kijev agresszor országnak tekinti Belaruszt – ahol az invázió előtt orosz csapatok jelentek meg, és amelyek belarusz területről is behatoltak Ukrajnába.
„Belarusz útlevéllel nagyon nehéz Ukrajnában dolgozni – mondta Harecki. – Kollégáink azonban Ukrajnában maradtak, és továbbra is tudósítanak az ottani eseményekről.”
Emellett – mondta – tudósítottak a háború Belaruszban érezhető hatásáról, a háború elleni tüntetésekről és az orosz erők jelenlétéről az országban.
„Az ukrán médiában Belaruszról írtak nagy része olyan tartalom, amelyet a belarusz független médiában dolgozó kollégáink készítettek” – mondta Harecki.
A Lukasenka-kormány kemény elnyomása ellenére Harecki attól tart, hogy a legrosszabb még hátravan.
„Ez még nem a mélypont – mondta a Szabad Európának. – Bár Európában az elnyomás tekintetében csak Oroszország versenyezhet velünk, de még ott is alacsonyabb a rács mögé kerülő újságírók száma.”
A kétéves elnyomás utáni óriási fáradtság ellenére a belarusz újságíróknak még mindig küzdeniük kell azért, hogy megőrizzék közönségüket az országon belül – tette hozzá Harecki.
„Létfontosságú, hogy ne veszítsük el a közönséget, meg kell őrizni a médiumokat, és bővíteni, új formátumokat kell kipróbálni, hogy jelen tudjunk maradni az országban – és végül visszatérhessünk” – zárta szavait.
