A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete szerint akár harminc-negyven százalékkal is megdrágíthatja a nyelviskolák szolgáltatásait az infláció, a rezsiárak emelkedése és a katát, vagyis a kisadózó vállalkozók tételes adóját szigorító törvény. Mindezt megfejeli a felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása, amelynek egyik eleme, hogy a nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell az egyetemeknek biztosítaniuk a megfelelő nyelvi kompetenciák megszerzését. Milyen következményekkel járhat mindez? Erről kérdeztük Rozgonyi Zoltánt, a Nyelvtudásért Egyesület elnökét és Nagy Zoltánt, a Katedra nyelviskola igazgatóját.
Rozgonyi Zoltán súlyosnak ítéli az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás helyzetét, a harminc-negyven százalékos áremelés szerinte reális. Mint mondta, a nyelviskolákban oktatók döntő többsége katás egyéni vállalkozó volt, a többségüknek volt állása, amellett tanítottak. Ha áttérnek az átalányadózásra, az harmincszázalékos díjnövekedést jelent. Ennyivel kell emelni az óradíjat.
„A nyelvtanárok óradíja három és fél ezer–tízezer forint között mozog, de a három és fél ezer–hatezer a jellemzőbb. Az ő esetükben a nettó jövedelem szinten tartásához minimum harminc százalékot emelni kell. Erre rakódik rá a rezsi, de még nem látni tisztán, mit fog jelenteni a rezsiharc elbukása.”
Szerinte nincs már érdemi mozgásterük a nyelviskoláknak, amelyek az elmúlt három évben egyre nehezebb helyzetbe kerültek. Ami takarékoskodási forrásaik, lehetőségeik voltak, azt már réges-rég kihasználták. Azzal pedig a szakember szerint nem lehet igazán takarékoskodni, hogy például több online kurzust kínálnak, hiszen az online oktatás alapvetően a befogadótól függ, akinél ez működik, az erősen zárt kisebbsége a hallgatóknak.
Mit üzen ezzel az oktatáspolitika?
Rozgonyi Zoltán szerint kijelenthető, hogy a jövőben még inkább a tehetősek kiváltságává válik a nyelvtudás megszerzése Magyarországon. Ez egyébként már jelentős részben most is így van, hiszen a közoktatásnak csak egy kis szelete, alig húsz százaléka tudta elvinni sikeresen a tanulni akaró diákokat a nyelvvizsgáig. A középfokú oktatási intézmények nyolcvan százaléka meg sem tudja célozni a B2-es nyelvvizsgát, az emelt szintű érettségit, vagyis aki nem a szerencsés húsz százalék közé tartozik, annak eddig is a szülők finanszírozták meg a nyelvoktatást – mondja Rozgonyi Zoltán.
„Az állam mára már meg sem próbálja kompenzálni azokat az eltéréseket, amit a diákok a különböző szociális körülményeik, hátterük miatt hoznak.”
Az új felsőoktatási felvételi követelmények 2024-től lépnek életbe, azért ekkor, mert a hatályos törvények szerint a tanulmányi követelményeket két évvel az adott kurzus megkezdése előtt be kell jelenteni. (Épp ezért egyelőre értelmezhetetlennek tűnik az a kiszivárgott lehetőség, hogy az egyetemek akár már 2023-tól, tehát a jövő évi felvételiknél figyelembe vehetik az új követelményrendszert.)
Vajon mit üzen ezzel az újabb átalakítással az oktatáspolitika az iskolarendszernek és a lakosságnak? Rozgonyi Zoltán válaszában emlékeztett, hogy egy 2015-ös jogszabály 2020-ig kötelezően előírta: az idegen nyelv tudása elengedhetetlen ahhoz, hogy felsőoktatásba léphessen a diák a középiskola után. Semmilyen intézkedés nem történt azonban ahhoz, hogy a közoktatás többsége képes legyen felhozni a diákokat erre a szintre. Látszatintézkedések voltak, mint például kéthetes külföldi tanfolyamok kétezer euróért. Ami azért is drámai, mert a közoktatásban egy teljes évben jut ennyi pénz egy diákra.
„Jöttek a nyelvvizsga-amnesztiák a Covidra hivatkozva, majd elengedtük azt a követelményt is, hogy legalább az egyetem végére szerezze meg a hallgató a minimális nyelvtudást. Ezzel kiesett a nyelvvizsgázók populációjából egy harmincezres létszám. Mára ott tartunk, hogy senki sem tudja, mit akar üzenni a kormányzat. Mi a közoktatás dolga?”
Rozgonyi Zoltán szerint a felsőoktatási felvételi folyamatban lévő átalakítása nagyon demonstratív és vízválasztó lépés, amelyben a kormányzat teljes mértékben eltolja a felelősséget magától, a továbbiakban nem fog elérendő célokat meghatározni. Az egész szabályozást odaadja az egyetemi szektornak, beismerve, hogy az állam ezzel nem képes foglalkozni, szándéka sincs rá – teszi hozzá a szakember.
Átkerül a felelősség az egyetemek körébe, továbbra is honorálja a felvételi rendszer az emelt érettségit, de az egyetem saját maga – akár szakirányonként külön-külön – határozhatja meg, milyen nyelvből hány ponttal díjaz egy nyelvvizsgát.
Az egyetemek mozgástere megnőhet, ezzel hosszabb távon nincs is gond, ismeri el Rozgonyi Zoltán, példaként említve, hogy vége lehet annak az abszurd helyzetnek, hogy eszperantó vagy lovári nyelvvizsgával is diplomát lehet szerezi egy olyan szakterületen, ahol meghatározható, hogy német vagy angol nyelvtudás kell. Ugyanakkor nagyon fontos lenne, hogy a nyelvi követelményeket is szakokra lebontva, részletesen dolgozhassák ki az intézmények, márpedig Rozgonyi Zoltán szerint erre nagyon kevés időt hagytak nekik.
Szeptember 30-ig nyilatkozniuk kellene, miközben a szeptember nagyon nehéz hónap a felsőoktatásban, sokkal több időre van szükség ahhoz, hogy a belső döntéshozatali fórumokon átmenjenek a javaslatok.
Rozgonyi Zoltán úgy véli, a nyelvtudás jelentősége nem fog csökkenni, hiszen az igényesebb felsőoktatási intézmények egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy ezen a területen engedjenek. A szakember szerint egyfelől az egyetemek szeretnének megszabadulni azoktól a hallgatóktól, akik nem voltak képesek nyelvvizsgát tenni, emiatt bent áll a diplomájuk.
Másfelől nagyon is számít egy egyetemnek, hogy milyen a presztízse, milyen kép alakul ki az adott intézményről itthon és külföldön. Ha azt látják, hogy nem követeli meg az elemi szintű nyelvtudást, az nagyon súlyos, és teljesen más irányba mutat, mint amit a környezetünkben lévő, hasonló fejlettségű országokban látni.
Rozgonyi Zoltán a felsőoktatásban hosszú távon vállalható elvárásnak tartja az emelt szintű nyelvi érettséginek megfelelő B2-es nyelvtudás megszerzését a diploma mellé, de mint mondja, jelenleg ez sok helyen nem érvényesülhet, egyebek között például azért sem, mert az oktatók saját maguk sem beszélnek biztonsággal idegen nyelven.
A nyelviskolai szektorban rövid távon nem várható jelentős piacvesztés
Még nem érzékelhető lemorzsolódás, az őszi beiratkozási időszak csak most kezdődik, mondja a Katedra nyelviskola igazgatója, akit szintén arról kérdeztünk, lesz-e áremelés náluk a rezsi drágulása, az infláció és a kata szigorítása miatt.
Nagy Zoltán is indokoltnak tartja az áremelést, de az szerinte differenciáltabb lehet a harminc-negyven százaléknál, mert minden nyelviskola más helyzetben van, függően attól, hogy mennyire meghatározó a költségszerkezetében az energiafelhasználás, illetve milyen mértékben érinti az energiaárrobbanás. Szerinte a kata szigorítása sem feltétlenül olyan drámai hatású. A tanárok egy része mellékállásként oktat nyelviskolában. Az igazgató szerint hárommillió forint éves bevételig még jobban is járnak az átalányadóval, mint a korábbi kata adózással. A hárommilliós határ átlépése után persze már a korábbi kata az előnyösebb, de a mellékállású vállalkozók döntő többsége nem lépte túl a hárommilliót eddig sem.
A főállású katásoknak valóban nőnek a terheik jövedelemsávtól függően, jövedelemarányosan 15 százalékkal, ha az átalányadót választják, ez pedig nyomást jelent a piacra.
Nagy Zoltán szerint a kata szigorítása abból a szempontból mindenképpen visszalépés lesz, hogy hatására a magántanulók után nemigen adnak majd számlát a nyelvtanárok. A tényleges jövedelmük köszönőviszonyban sem lesz a bevallott jövedelemmel.
Nagy Zoltán hangsúlyozza, hogy az energiaárak és a kata mellett csak az infláció miatt 10-15 százalékos béremelést kellene adniuk a nyelviskoláknak, tehát mindenképpen indokolt egy szemmel látható áremelés, de szerinte ez sok iskola esetében az említett 10-15 százalékot jelenti majd, mert a piaci keresletet is figyelembe kell venni.
Mint mondja, az igazgatása alatt működő Katedránál sem látja megvalósíthatónak harminc-negyven százalékos drágítást. Nagy Zoltán szerint a fogyasztók döntik majd el, megfelel-e nekik az online óra, vagy inkább a jelenléti oktatást keresik. Egyelőre nem az ár miatt döntenek egyik vagy másik forma mellett, jelenleg nincs, vagy minimális az áreltérés a két forma között. Kérdés, hogy meddig tartható fenn ez az állapot, hiszen a tantermi oktatáshoz fűtött, hűtött, megvilágított tanterem, otthonról kimozdulni hajlandó tanár és az iskolában dolgozó személyzet is kell.
Átlagosan több nő nyelvvizsgázik
A felsőoktatási felvételi rendszer átalakításáról a Katedra igazgatója azt mondta, a még nagyon képlékeny folyamatnak van pozitív és negatív hatása is. Az az üzenet, hogy nem annyira fontos a nyelvtudás, részben a realitások beismerése, ami nem most indult. Hiszen próbálkoztak diplomamentő kurzusokkal, majd tavaly és tavalyelőtt is a Covidba csomagolva jött az amnesztia.
Vannak felsőoktatási szakok, ahol eddig sem tudták elérni, hogy akár a bemenetnél, akár a kimenetnél legyen nyelvvizsga, Nagy Zoltán szerint ennek a helyzetnek a legalizálása a mostani döntés. Ugyanakkor, ahol fontos lesz a nyelvtudás, azokon a szakokon az egyetemek ehhez ragaszkodni fognak továbbra is – véli a Katedra igazgatója.
