Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Még az újszülötteket is meszesgödörbe dobták – a roma holokauszt áldozataira emlékezünk

A meggyilkolt szintik és romák emlékműve az egykori buchenwaldi koncentrációs tábor emlékhelyén, Németország keleti részén 2023. április 16-án
A meggyilkolt szintik és romák emlékműve az egykori buchenwaldi koncentrációs tábor emlékhelyén, Németország keleti részén 2023. április 16-án

Nyolcvan évvel a holokauszt után csak becslések vannak arról, hány roma esett áldozatul az üldöztetésnek. Különböző kutatások szerint a kétmilliós európai cigányság tíz–harminc százalékát irtották ki, köztük több ezer magyart. Augusztus 2. a roma holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja.

A holokauszt nemzetközi emléknapja január 27., de a roma holokauszt áldozatainak külön nemzetközi emléknapja van. A dátum 1944. augusztus 2. éjszakájára emlékeztet; akkor számolták fel az auschwitz-birkenaui II/E. cigánytábort. Az SS-katonák néhány óra alatt több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg. A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján lett ez a nap a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja.

„Civilizáltatás”, kényszersterilizálás

Magyarországon 1928-ban egy belügyminisztériumi rendelet próbálta rendezni a kóbor cigányok ellenőrzésének kérdését. A rendőrség feladatává tette, hogy állítsa elő őket. Ha külföldről érkeztek, vissza kellett őket toloncolni, illetve általánosságban meg kellett akadályozni, hogy belépjenek az ország területére.

A harmincas években minisztériumi rendeletekkel korlátozták a letelepedett cigányok vándoripari és házalási tevékenységét – mondta a Szabad Európának Gellért Ádám, az Erőszakkutató Intézet ügyvezetője, amikor arról kérdeztük, milyen társadalmi helyzetben, jogfosztottságban volt a cigányság akkor.

A hitleri Németországban 1939 decemberében született központi döntés arról, hogy megtisztítják Németországot és az újonnan megszállt lengyel területeket a cigányoktól (is). Több hullámban történtek a deportálások a Lengyel Főkormányzóság területére, illetve később Auschwitzba, ahol külön cigánytábort létesítettek: itt több ezer romát gázosítottak el, kényszersterilizáltak, végeztek álorvosi kísérleteket rajtuk, illetve dolgoztatták halálra őket.

A tragikus hirtelenséggel elhunyt roma politikus, Bogdán László, Cserdi polgármestere a cigány holokauszt, a porajmos áldozatainak emlékére készült alkotásnál 2014. július 29-én Cserdiben
A tragikus hirtelenséggel elhunyt roma politikus, Bogdán László, Cserdi polgármestere a cigány holokauszt, a porajmos áldozatainak emlékére készült alkotásnál 2014. július 29-én Cserdiben

Cigányrazziák, cigánytelepek

Magyarországon a negyvenes években a vándorcigányok átnevelése, „civilizáltatása” volt csak napirenden. 1944. március 19-e előtt törvényi megkülönböztetés nem sújtotta az akkor nagyjából kétszázezer fősre becsülhető cigányságot, ám ez nem jelentette azt, hogy alsóbb jogszabály ne korlátozta volna a jogaikat – hívta fel rá a figyelmet Gellért Ádám.

A cigányságra vonatkozó országos rendeletek a vándorló, kóbor cigányok ellenőrzését jelentették. Őket a hatóságok cigányrazziák során próbálták adminisztratív módon nyilvántartásba venni. A letelepedett cigányságot rendeleti úton a negyvenes évek elején több helyen (például Esztergomban) zárt cigánytelepekbe kényszerítették, ahol csak a városi cigánykataszterbe felvettek tartózkodhattak, s amelyet kizárólag munkavégzés céljára hagyhattak el. A városi rendelkezés szerint nem vonulhattak át városi sétányokon, nem ülhettek le a padokra, rendszeres razziákat írtak elő, és eltiltották őket a kocsi- és lótartástól, valamint minden olyan foglalkozástól, amely élelmiszer kezelésével vagy szállításával volt kapcsolatos.

A rendelet szerint „cigánynak tekintendő minden cigány származású személy, továbbá származására tekintet nélkül minden olyan személy, aki cigányokkal együtt él”. Sok helyen rendszeresen előfordult, hogy a csendőrség körbezárt egy cigányok által lakott részt, és kényszerfürdetést vagy kényszerhajvágást hajtott végre.

Ehhez kapcsolódóan: El nem ismert fájdalmak, elmaradt megbocsátás – még tart a holokauszt feldolgozása

„A zsidókérdés és cigánykérdés maradéktalan, ha kell, drákói rendezése”

1944 nyarán már egész roma közösségeket zártak gettóba Hajdú-Bihar és Szatmár-Bereg megyében. A csendőrök által körbevett cigánytelepek lakói csak azt vihették magukkal, amit elbírtak a kezükben, megalázó módon kényszerfertőtlenítették és lekopaszították őket, majd a munkabíró embereket kényszermunkára vitték a Kárpátokba. Több más megyében is gettóba, kényszermunkatáborba szállították őket, otthon hagyott értékeik eltűntek, házaikba beköltöztek, vagy elhordták építőanyagnak.

1944. október végén, november elején kezdték a nyilasok összegyűjteni a roma családokat Budapesten és környékén, illetve a nyugati országrészben. Az óbudai téglagyárba hajtott csoportokat november 8-án Budaörsön bevagonírozták, és a dachaui koncentrációs táborba szállították, majd elosztották őket a buchenwaldi és a ravensbrücki táborba.

Négy nagy országos és több kisebb cigányrazziára került sor. Az elfogott több ezer embert a komáromi Csillagerőd föld alatti bunkereiben őrizték: itt válogatták ki közülük a munkaképes férfiakat és nőket. A fogság embertelen körülményei miatt több száz idős és gyermek vesztette életét. Gellért Ádám egy túlélő visszaemlékezéséből idéz: „Sokan éhen vesztek, s még az újszülött gyermekeket is meszesgödörbe dobták.”

„A könnyeik véresen potyogtak” – a roma holokauszt áldozataira emlékeztek Józsefvárostól Ferencvárosig

<em>A könnyeik véresen potyogtak</em><br />
<em>A torkuk rekedten ordított</em><br />
<em>Nem volt már sem Istenük, senkijük</em><br />
<em>Meghaltak a fekete lágerben.</em><br />
<br />
<br />
<em>Kisleány a fekete kisbaba</em><br />
<em>és a fiú a felnőttek között</em><br />
<em>lefele arccal, s nem az ölben</em><br />
<em>elégetve, mint a fekete szén.<br />
Ilyen haláluk volt, több ezreknek</em><br />
<em>Tűzzel voltak elégetve.</em><br />
<br />
(Nagy Gusztáv: Auschwitzi emlék)<br />
<br />
A képen a józsefvárosi Teleki téren a megemlékezésre feldíszített fák
1/8 A könnyeik véresen potyogtak
A torkuk rekedten ordított
Nem volt már sem Istenük, senkijük
Meghaltak a fekete lágerben.


Kisleány a fekete kisbaba
és a fiú a felnőttek között
lefele arccal, s nem az ölben
elégetve, mint a fekete szén.
Ilyen haláluk volt, több ezreknek

Tűzzel voltak elégetve.

(Nagy Gusztáv: Auschwitzi emlék)

A képen a józsefvárosi Teleki téren a megemlékezésre feldíszített fák
Az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki az SS-katonák – köztük nőket és gyermekeket – az auschwitz-birkenaui haláltáborban. A roma holokauszt magyarországi áldozatainak pontos száma azonban még most, nyolcvan évvel később sem ismert. Az Emlékezés Menetén roma civil szervezetek vonultak augusztus 2-án a józsefvárosi Teleki térről a Nehru parton található Roma holokauszt emlékműhöz, hogy „ébren tartsák a figyelmet, és emlékeztessenek a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokra”.
Az idei megemlékezésen a józsefvárosi Teleki téren lévő, cigány zászlót ábrázoló virágágyásba ültettek növényeket; ahogy a szervezők írták, a szimbolikus akció az élet és az emlékezet folytonosságát jelképezi
2/8 Az idei megemlékezésen a józsefvárosi Teleki téren lévő, cigány zászlót ábrázoló virágágyásba ültettek növényeket; ahogy a szervezők írták, a szimbolikus akció az élet és az emlékezet folytonosságát jelképezi
Az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki az SS-katonák – köztük nőket és gyermekeket – az auschwitz-birkenaui haláltáborban. A roma holokauszt magyarországi áldozatainak pontos száma azonban még most, nyolcvan évvel később sem ismert. Az Emlékezés Menetén roma civil szervezetek vonultak augusztus 2-án a józsefvárosi Teleki térről a Nehru parton található Roma holokauszt emlékműhöz, hogy „ébren tartsák a figyelmet, és emlékeztessenek a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokra”.
1972-ben a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusán döntöttek úgy a roma vezetők és képviselők, hogy augusztus 2-át jelölik ki a roma holokauszt nemzetközi emléknapjává, hogy&nbsp;felhívják a világ figyelmét erre a sokszor elfelejtett tragédiára. A képen a Teleki téri megemlékezés
3/8 1972-ben a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusán döntöttek úgy a roma vezetők és képviselők, hogy augusztus 2-át jelölik ki a roma holokauszt nemzetközi emléknapjává, hogy felhívják a világ figyelmét erre a sokszor elfelejtett tragédiára. A képen a Teleki téri megemlékezés
Az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki az SS-katonák – köztük nőket és gyermekeket – az auschwitz-birkenaui haláltáborban. A roma holokauszt magyarországi áldozatainak pontos száma azonban még most, nyolcvan évvel később sem ismert. Az Emlékezés Menetén roma civil szervezetek vonultak augusztus 2-án a józsefvárosi Teleki térről a Nehru parton található Roma holokauszt emlékműhöz, hogy „ébren tartsák a figyelmet, és emlékeztessenek a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokra”.
A megemlékezésen beszédet mondott&nbsp;Pikó András<strong>&nbsp;</strong>polgármester és&nbsp;Oláh József&nbsp;képviselő
4/8 A megemlékezésen beszédet mondott Pikó András polgármester és Oláh József képviselő
Az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki az SS-katonák – köztük nőket és gyermekeket – az auschwitz-birkenaui haláltáborban. A roma holokauszt magyarországi áldozatainak pontos száma azonban még most, nyolcvan évvel később sem ismert. Az Emlékezés Menetén roma civil szervezetek vonultak augusztus 2-án a józsefvárosi Teleki térről a Nehru parton található Roma holokauszt emlékműhöz, hogy „ébren tartsák a figyelmet, és emlékeztessenek a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokra”.
A Zajkeltő vagon Böröcz András alkotása, amely a holokauszt nyolcvanadik évfordulójára készült. A vagon hangjaiban megidézi a zakatoló vonatokat, valamint az összezárt emberek lábának dobogását, hogy emlékeztessen a holokauszt áldozataira, és figyelmeztet a kisebbségekkel szembeni megaláztatásra. Hegedűn Szomora Zsolt közreműködött
5/8 A Zajkeltő vagon Böröcz András alkotása, amely a holokauszt nyolcvanadik évfordulójára készült. A vagon hangjaiban megidézi a zakatoló vonatokat, valamint az összezárt emberek lábának dobogását, hogy emlékeztessen a holokauszt áldozataira, és figyelmeztet a kisebbségekkel szembeni megaláztatásra. Hegedűn Szomora Zsolt közreműködött
Az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki az SS-katonák – köztük nőket és gyermekeket – az auschwitz-birkenaui haláltáborban. A roma holokauszt magyarországi áldozatainak pontos száma azonban még most, nyolcvan évvel később sem ismert. Az Emlékezés Menetén roma civil szervezetek vonultak augusztus 2-án a józsefvárosi Teleki térről a Nehru parton található Roma holokauszt emlékműhöz, hogy „ébren tartsák a figyelmet, és emlékeztessenek a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokra”.
A Teleki térről az Emlékezés Menetén a roma civil szervezetek a Nehru parton található Roma holokauszt emlékműhöz &nbsp;vonultak. A menetet a&nbsp;Zajkeltő vagon, Böröcz András kinetikus szobra kísérte
6/8 A Teleki térről az Emlékezés Menetén a roma civil szervezetek a Nehru parton található Roma holokauszt emlékműhöz  vonultak. A menetet a Zajkeltő vagon, Böröcz András kinetikus szobra kísérte
Az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki az SS-katonák – köztük nőket és gyermekeket – az auschwitz-birkenaui haláltáborban. A roma holokauszt magyarországi áldozatainak pontos száma azonban még most, nyolcvan évvel később sem ismert. Az Emlékezés Menetén roma civil szervezetek vonultak augusztus 2-án a józsefvárosi Teleki térről a Nehru parton található Roma holokauszt emlékműhöz, hogy „ébren tartsák a figyelmet, és emlékeztessenek a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokra”.
Fontos lenne, hogy az iskolai tanterv részévé váljon a téma, és hogy a roma holokauszt egyáltalán szóba kerüljön a második világháborús események oktatásakor &ndash; mondta a Szabad Európának Gellért Ádám, az <a href="https://www.eroszakkutatas.hu/" target="_self">Erőszakkutató Intézet</a> ügyvezetője, amikor arról <a href="https://www.szabadeuropa.hu/a/meg-az-ujszulotteket-is-meszesgodorbe-dobtak-a-roma-holokauszt-aldozataira-emlekezunk/33061045.html" target="_self">kérdeztük</a>, szerinte hogyan lehetne jobban megismertetni a roma holokausztot a társadalommal
7/8 Fontos lenne, hogy az iskolai tanterv részévé váljon a téma, és hogy a roma holokauszt egyáltalán szóba kerüljön a második világháborús események oktatásakor – mondta a Szabad Európának Gellért Ádám, az Erőszakkutató Intézet ügyvezetője, amikor arról kérdeztük, szerinte hogyan lehetne jobban megismertetni a roma holokausztot a társadalommal
Az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki az SS-katonák – köztük nőket és gyermekeket – az auschwitz-birkenaui haláltáborban. A roma holokauszt magyarországi áldozatainak pontos száma azonban még most, nyolcvan évvel később sem ismert. Az Emlékezés Menetén roma civil szervezetek vonultak augusztus 2-án a józsefvárosi Teleki térről a Nehru parton található Roma holokauszt emlékműhöz, hogy „ébren tartsák a figyelmet, és emlékeztessenek a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokra”.
Nyolcvan évvel a holokauszt után még mindig csak becslések vannak arról, hány roma esett áldozatul az üldöztetésnek. Különböző kutatások szerint a kétmilliós európai cigányság tíz&ndash;harminc százalékát irtották ki, köztük több ezer magyart. A képen a Nehru parton található Roma holokauszt emlékmű
8/8 Nyolcvan évvel a holokauszt után még mindig csak becslések vannak arról, hány roma esett áldozatul az üldöztetésnek. Különböző kutatások szerint a kétmilliós európai cigányság tíz–harminc százalékát irtották ki, köztük több ezer magyart. A képen a Nehru parton található Roma holokauszt emlékmű
Az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka alatt több mint háromezer romát végeztek ki az SS-katonák – köztük nőket és gyermekeket – az auschwitz-birkenaui haláltáborban. A roma holokauszt magyarországi áldozatainak pontos száma azonban még most, nyolcvan évvel később sem ismert. Az Emlékezés Menetén roma civil szervezetek vonultak augusztus 2-án a józsefvárosi Teleki térről a Nehru parton található Roma holokauszt emlékműhöz, hogy „ébren tartsák a figyelmet, és emlékeztessenek a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokra”.
Previous slide
Next slide

A kiválogatott cigányokat marhavagonokban Mauthausenbe, Auschwitzba és főleg Dachauba szállították, ahol kényszermunkát végeztettek velük.

A szovjet csapatok előretörése során több, cigányok elleni tömeggyilkosságot is elkövettek magyar csendőri és katonai alakulatok: szeptember 29-én Nagyszalontán lőttek agyon tizenhét embert, októberben Dobozon újabb huszonhetet; a pocsaji romák tömegkivégzését egy orosz tüzérségi támadás akadályozta meg, de így is kivégezték hármukat.

Vajna Gábor nyilas belügyminiszter 1945. február végén Kőszegen jelentette be, hogy „a zsidókérdés és cigánykérdés maradéktalan, ha kell, drákói rendezését megkezdtem, amit e két nemzetidegen faj magatartása tett szükségessé”.

1944–45 fordulóján újabb tömeggyilkosságot követtek el magyar katonai és csendőralakulatok a Fejér megyei Lajoskomáromban, Szabadbattyánban és Szabadegyházán, a Tolna megyei Lengyelben, a Baranya megyei Kiskassán, a Zala megyei Lentiben, valamint a Veszprém megyei Várpalotán, és Inotán, a Grábler-tónál, ahol közel százhúsz székesfehérvári és várpalotai cigányt – gyermekeket, nőket és férfiakat – végeztek ki. Az egyik túlélő így emlékezett a tömeggyilkosságra Harmat József Roma holokauszt a Grábler-tónál című könyvében:

„Az embereket reggel hajtották oda gödröt ásni. Őket már nem engedték fel a mélyből, sortüzet kaptak. Mikor mi odamentünk, a férfiak már mind halva voltak. És akkor minket lőttek, az asszonyokat meg a gyerekeket. Én akkor voltam állapotos, júliusban babáztam volna le. Kaptam nyolc lövést, karba, a lábamba, az oldalamba, ide is, meg a combomba is. Nyolc helyre. […] Én éltem túl, meg egy kislány.”

Azzal kapcsolatban, hogy a túlélők kaptak-e bármiféle jóvátételt a kommunista rezsim alatt és után, Gellért Ádám arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugatnémet állam a jóvátételi törvény alapján a hetvenes években készpénzben fizetett jóvátételt magyar áldozatoknak. Ugyanakkor Karsai László kutatásaiból ismert, hogy a nyolcvanezer igénylőből mindössze háromszáz volt cigány.

Fontos lenne, hogy az iskolai tanterv részévé váljon a téma, és hogy a roma holokauszt egyáltalán szóba kerüljön a második világháborús események oktatásakor – mondta Gellért Ádám, amikor arról kérdeztük, szerinte hogyan lehetne jobban megismertetni a roma holokausztot a társadalommal. Mint fogalmazott: a gettósítás, az 1944. téli deportálások, a Magyarországon magyar alakulatok által elkövetett tömeggyilkosságok akárcsak felvillantásszerű megemlítése beemelhetné a kérdést a köztudatba.

„Most is kézzelfogható a társadalmi közöny” – nyolcvan éve történt a roma holokauszt
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:07:42 0:00
  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

This item is part of
XS
SM
MD
LG