Az Európai Unió országai közül a legnagyobb mértékben Magyarországon „foglalta el” a kormányzat (state capture) a médiát – állapítja meg a Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institute, IPI) és a Közép-európai Egyetem (CEU) korábbi médiatanszékének a folytatásaként alapított független intézet, a Média és Újságírás Kutatóközpont (Media and Journalism Research Center, MJRC) jelentése.
2025 augusztusában lépett hatályba az európai médiaszabadságról szóló törvény (EMFA), és a tagállamoknak reformokat kell végrehajtaniuk az új szabályozásnak való megfelelés érdekében.
Magyarország nem hajtott végre semmilyen reformot az új – kötelező érvényű – szabály kapcsán, sőt megtámadta azt az Európai Unió Bírósága előtt, azzal az indokkal, hogy sérti a nemzeti szuverenitást – jelenti ki az IPI és az MJRC dokumentuma.
Ehhez kapcsolódóan: Fidesz-közeli cég vásárolta meg a Blikket
A jelentés célja segítséget nyújtani újságíróknak és médiajogi szervezeteknek, valamint a magyarországi döntéshozóknak abban, hogy nyomon követhessék: Magyarország milyen mértékben teljesíti a kötelezettségeit a reformok bevezetésével.
Az Európai Bizottság által társfinanszírozott Media Capture projekt részeként indított mechanizmus (Media Freedom Rapid Response, MFRR) célja feltárni a sajtó- és médiaszabadság megsértésének eseteit az EU tagállamaiban és a tagjelölt országokban.
A 2025. november 12-én kiadott jelentés főbb állításai:
1. A média szabályozó hatóságok függetlenségéről:
- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és annak Médiatanácsa bár jogilag függetlennek minősül, de teljes mértékben a kormányzó Fidesz párt ellenőrzése alatt áll.
- A szervezet kulcsfontosságú pozícióiba nem átlátható módon történő kinevezések politikailag irányítottak és hosszú távúak (kilenc évre szólnak)
- A szabályozó hatóság döntései kedveznek a kormánypárti médiumoknak, különösen a pályázatok, az engedélyek és az összeolvadások terén.
- A Médiatanács tevékenységét és döntéshozatalát nem ellenőrzi független szerv.
Fő ajánlás:
- Szükség van az NMHH és a Média Tanács kinevezési folyamatának reformjára a politikai semlegesség, az átláthatóság és a rövidebb mandátumok biztosítása érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha ügynökök lennénk, már rég találtak volna valamit” – így működik az állami megbélyegzés rendszere
2. A közszolgálati média függetlensége
- Magyarország közszolgálati médiája (MTVA) inkább állami, mint közszolgálati műsorszolgáltatóként működik.
- A szerkesztői döntéseket kormányzati utasítások befolyásolják, az öncenzúra széles körben elterjedt.
- A korábbi és a jelenlegi alkalmazottak közvetlen politikai beavatkozásról számolnak be, beleértve a minisztériumi sajtótitkárok szerkesztői utasításait is.
- Tartalmi elfogultság: a 2025-ös monitoring szerint a kormánypárti politikusok a műsoridő 73 százalékát kapták, többnyire pozitív hangnemben, míg az ellenzéki politikusok 27 százalékot, többnyire negatív vagy semleges hangnemben.
Főbb ajánlások:
- Törvénnyel tiltsák meg a politikai kinevezettek szerkesztői pozíciókba kerülését.
- Alakítsák át az irányító testületet a Fidesz dominanciájának csökkentése érdekében.
- Biztosítsák a független költségvetési felügyeletet és a hosszú távú pénzügyi stabilitást.
- Hozzanak létre független ellenőrző testületet a kiegyensúlyozott szerkesztés biztosítása érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: A Szuverenitásvédelmi Hivatal újabb jelentésben mutatta be tényleges feladatát
3. Állami források visszaélésszerű felhasználása a média befolyásolása érdekében
- Az állami reklámokat politikai eszközként használják a lojalitás jutalmazására és a kritikus médiumok megbüntetésére.
- E források elosztását nem szabályozzák átlátható szabályok.
- A kormánypárti média kapja a közreklám-megbízások többségét; a független médiumok pénzügyi nehézségekkel küzdenek.
- Az állami és állami tulajdonú vállalatok az összes reklámköltés mintegy 30 százalékát teszik ki.
- Két médiavállalat versenyjogi panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz ezzel kapcsolatban.
Főbb ajánlások:
- Átlátható, objektív, megkülönböztetésmentes szabályok bevezetése az állami reklámozásra vonatkozóan.
- Az összes szerződés nyilvánosságra hozatalának előírása és független felügyeleti szerv létrehozása.
- Az állami reklámozás arányának korlátozása a függőség csökkentése és a tisztességes verseny előmozdítása érdekében.
Ehhez kapcsolódóan: „Nem akartam hírhamisító lenni”– Balogh Krisztina, az MTVA korábbi munkatársa
4. Médiapluralizmus és politikai/állami befolyás
- A média tulajdonviszonyainak átláthatósága gyenge Magyarországon, a médiumok hivatalos nyilvántartása nem tartalmaz részletes információkat a tényleges tulajdonosokról.
- A kormánypárti média konszolidációja, különösen a KESMA révén, aláássa a pluralizmust és a versenyt.
- A kormány a politikailag kényelmes fúziókat „nemzeti stratégiai jelentőségűnek” minősíti, hogy elkerülje a vizsgálatot.
Főbb ajánlások:
- Nyilvános tulajdonosi adatbázis létrehozása.
- Független testület létrehozása a médiapiac koncentrációjának értékelésére.
- A politikai beavatkozás megakadályozása az engedélyek kiadása és az összeolvadások jóváhagyása során.
Ehhez kapcsolódóan: „… a maffiában lehet hasonló, gondolom” – ilyen a köztévé belülről
5. Főbb általános ajánlások (A média „befolyásolhatatlanságának” biztosítása érdekében)
- A szabályozó és irányító szervek vezetői kinevezéseinek „depolitizálása”.
- Az összes média-szabályozási és pénzügyi döntés átláthatóságának növelése.
- A szabályozási intézkedések bírósági felügyeletének megerősítése.
- Független ellenőrzési mechanizmusok létrehozása mind a szabályozó hatóságok, mind a közszolgálati média számára.
- Alternatív, független finanszírozási források létrehozása a média fenntarthatósága érdekében.
