A bíróság jogerősen kimondta, hogy a lap Márki-Zay Péter felesége miatt halt meg egy újszülött című cikkében valótlanul állította, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester szülésznő felesége miatt halt meg egy csecsemő. Az Origo a sajtó ellenőrző szerepére hivatkozott védekezésében, csakhogy a bíróság felsorolta a bizonyítékait annak, hogy a lap nem sajtóként működött. A lap főszerkesztője egyelőre nem válaszolt megkeresésünkre.
A felperes ügyvédjének érvelése elsősorban arra épült, hogy egyáltalán újságnak, médiumnak tekinthető-e egy olyan sajtótermék, amely tudatosan nem viselkedik úgy.
Az Origo más sajtópereiben azzal a védekezéssel élt (egyébként sikertelenül), hogy a főszerkesztő nem tudja, ki írta a lapjában aláíratlanul megjelent cikket, sőt azt sem, hogy azt ki szerkesztette. Az elsőfokú ítélet pedig részletesen taglalja (ezeket a jogerős végzés is megismétli) a „lap” részéről történt tudatos valóságferdítés technikáit.
A per
Márki-Zay Péter 2017 decemberében jelentette be, hogy elindul Hódmezővásárhely megüresedett polgármesteri székéért, amit 2018 februárjában el is nyert. Egy évvel később az országos önkormányzati választáson duplázott.
A kormánypárti média kiemelten foglalkozik azóta is vele, főleg mert a polgármester az országos közélet ismert szereplője lett. A felesége, aki az otthonszülésnek elkötelezett szülésznő, ennek a médiafigyelemnek lett áldozata.
Most nem ismertetjük részletesen az Origó cikkeinek „alapjául” szolgáló történéseket, a lényeg az, hogy egy Márki-Zay Felícia által otthon világra segített újszülött két hónap múlva meghalt.
A szülésznő vétlensége bebizonyosodott, ennek dacára a lap 2019. január 30-án arról írt, hogy Márki-Zay Péter felesége miatt halt meg egy újszülött, majd ilyen címmel: „Márki-Zay Péter és felesége cége több csecsemő halálában érintett”.
Ezután még 8 anyagot írtak erről, a cikkek alatti kommentekben a szülésznőt többen gyilkosnak nevezték. Ezek miatt ő végül 2019 márciusától határozatlan időre szünetelteti szülésznői tevékenységét.
Márki-Zay Felícia beperelte a lapot, ezt az eljárást nyerte meg most. Az Origónak kétmillió forint kártérítést kell fizetnie a szülésznőnek, valamint nyolc napon belül közzé kell tennie az ítélet rendelkező részét a cikkek elérhetőségi helyén.
A bíró az ítéletben megállapította, hogy:
„Alperes önkényesen válogatta össze cikkeihez azokat a tényeket, amelyek nem hiteles és rosszhiszemű elrendezése azt a látszatot keltette, mintha felperest szakmai felelőtlenség terhelné.
Alperes a bírósági tárgyalásról, valamint felperes szerepéről úgy számolt be, hogy azon nem vett részt, tanúvallomását egy szelektíven és jogszerűtlenül kiszivárogtatott hanganyagból, az ügyet pedig más újságírók beszámolójából ismeri.
Alperes egy folyamatban lévő büntetőeljárásról számolt be úgy, hogy az eljárás során tanúként meghallgatott felperesről előzetesen ítéletet mond, tényként állapít meg egy olyan büntetőjogi felelősséget, melynek gyanúja felperes esetében fel sem merült.
Tekintettel arra, hogy a felperes nem járult hozzá, hogy tanúvallomásáról kép- vagy …hangfelvétel készüljön, alperes megsértette felperes hangfelvételhez való jogát azzal, hogy a hozzájárulása nélkül felvett és kiszivárogtatott hanganyagot szintén hozzájárulása nélkül felhasználta és nyilvánosságra hozta.
A perbeli médiatartalmak célja felperes és politikus férje lejáratása és hiteltelenítése a nyilvánosság előtt.”
„Nem sajtóként működik”
Az Origo a közügyekről való tájékoztatás fontosságára és a sajtó ellenőrző szerepére hivatkozott. Perbeszédében a felperes ügyvédje, dr. Bodrogi Bea egyetértett ezek fontosságával „a sajtó szerepét betöltő és munkájukat a felelős és gondos újságírás mércéjét betartó médiumok esetében”.
Csakhogy, álláspontja szerint, az alperes Origo „ezeket a szabályokat elmulasztotta betartani”, és itt felsorolta a bírói ítéletből fentebb már idézett tényeket. (Bodrogi Bea a Szabad Európa jogásza is ‒ a szerk.)
Emiatt, érvelt az ügyvéd, az „alperes olyan mértékben megszegte a sajtóra vonatkozó gondossági szabályok betartását, hogy a sajtóra vonatkozó alapjogi védelem ezért nem is illetheti meg, hiszen nem sajtóként működik”. Vagyis nem hivatkozhatna a sajtónak az „őrkutya” szerepéből következő jogaira, az őt megillető védelemre.
E-mailben megkérdeztük az Origo főszerkesztőjét, Gábor Lászlót is, ha válaszol, cikkünket frissítjük.
A Médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 203.§ 41. szerint „Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti...”
Ugyanott a 60. pont: „Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel…”
61a. „Szerkesztői döntés: a szerkesztői felelősség gyakorlásának keretében rendszeres jelleggel hozott, a médiaszolgáltatás napi működéséhez kapcsolódó döntés, így a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztása és összeállításának meghatározása.
