A januárban megválasztott testület alig néhányszor ülésezett, Gergye Tamás Károly már le is mondott tagságáról. Információink szerint az elnökség és a testület egészének az OBT képviseletére vonatkozó jogosítványai közötti tisztázatlanságok miatt döntött így.
Nem sikerült tisztázni az elnökség határait, nem sikerült kialakítani a testületi működés mechanizmusait: információink szerint emiatt döntött a lemondás mellett az OBT-tagságról a Zalaegerszegi Törvényszék tanácsvezető bírája, Gergye Tamás Károly.
Mikor dönthet az elnök, és mikor a testület?
Az OBT-t nem az egyes tagok képviselik, hanem az elnök, vagy állásfoglalásaival maga az egész testület. De mikor van szükség az OBT képviseletéhez testületi állásfoglalásra? Ez a probléma fölmerült már a februártól felálló új OBT korábbi ülésein is (a március végi ülés jegyzőkönyve nincs még fönt a szervezet új honlapján). Konkrétan annak kapcsán, hogy testületi felhatalmazás/szavazás/mandátumkijelölés nélkül is joga van-e Szabó Péter elnöknek az OBT képviseletében részt venni a türk államok igazságügyi szervezeteinek tanácskozásán.
Több OBT-tag szerint ehhez testületi döntés kellene, az elnök szerint – hasonlóan egyéb operatív ügyekhez, például munkavállalók felvételéhez – ez az ő jogosítványa.
A történet onnan indult, hogy 2023 októberében még az előző OBT hozott egy döntést: e szerint felkéri az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy vizsgálja felül az Országos Bírósági Hivatalnak a Türk Igazságügyi Képzési Hálózatban meglévő megfigyelői státuszának indokoltságát.
Január 10-én viszont már nem az OBH-t, hanem magát az OBT-t találta meg egy „türk” igazságügyi meghívó. Ez a Török Bírók és Ügyészek Tanácsától érkezett a Türk Államok Szervezete Igazságügyi Tanácsának második ülésére májusban.
Összefoglalva az OBT február 24-i ülésének jegyzőkönyvét, Szabó Péter elnök szerint nem szavazási kérdés, hogy az OBT-elnök képviseli a szervezetet. Több tag jelezte ugyanis (köztük a most lemondó Gergye Tamás), hogy az OBT-nek a Türk Igazságügyi Tanácsban lévő megfigyelői státuszát nem kellene fenntartani az OBT nemzetközi kapcsolatai, például az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) tagsága miatt. (Nem mostani cikkünk témájához tartozik, de Szabó Péter lapunknak adott, március 25-én megjelent interjújában elárulta, hogy úgy döntött, nem vesz részt a Türk Igazságügyi Tanács ülésén. Az OBT megfigyelői státusza eszerint továbbra is él a szervezetben.)
Visszatérve az OBT hatásköri vitájára a február 24-i ülésen: Kozlovszky Ágnes tag szerint „testületként járunk el és hozunk közösen döntéseket”, és támogatná, ha a tanács véleményt formálna ebben a kérdésben, „még akkor is, ha adott esetben az elnök ettől eltér”.
Csik Attila a következőket mondta: „Rendben van, hogy az elnök az, aki képviseli az OBT-t, azonban (…) az szmsz 7. paragrafusa azt mondja, hogy »az OBT feladatait és hatáskörét az elnök vezetésével és tagok részvételével testületként gyakorolja«. Tehát én azt gondolom, hogy mindenképpen testületi felhatalmazásra van szükség ahhoz, hogy az OBT elnöke egyáltalán elmehessen.”
Ehhez csatlakozott Gergye Tamás, aki szintén tisztázni szerette volna, hogy testületi döntés lesz-e, esetleg véleménynyilvánítás, tehát szavazás, vagy az elnök fog dönteni.
Szabó Péter szerint viszont „a jogszabályi háttér egyértelműen megjelöli, hogy milyen körben szükséges az OBT döntése, és mennyiben az OBT elnökének döntéséről van szó. Én természetesen meghallgatom valamennyi véleményt, viszont úgy gondolom, hogy a döntést végeredményben nekem kell meghozni. Kérném valamennyi tagot, hogy ezt respektálni szíveskedjen.”
Szerinte az operatív kérdésekben az elnökhöz van telepítve a döntési jogkör, nem gondolja, hogy ilyenkor szavazni kellene. „Az OBT képviseletére az elnök van feljogosítva.”
Bagdi Árpád csatlakozott Szabó Péterhez, hivatkozva a bírósági szervezetekről szóló törvényre: „Az OBT-t az elnök vezeti és képviseli.” Szerinte ez a képviselet teljes, nem előzetes mandátumhoz kötött, egy előzetes döntés megsértené a kétharmados törvényt.
Gergye Tamás újabb hozzászólásában továbbra is „szerencsésnek tartaná, ha ezt megvitathatná a tanács”, de ha nem, akkor „ezt tudomásul kell vennem”.
„A véleménynyilvánítást most nem tartom indokoltnak” – mondta a vita végén Szabó Péter elnök, és nem is lett szavazás az ülésen a kérdésről.
Úgy tűnik, a jogosítványok megoszlásának tisztázását az új testületnek később sem sikerült megnyugtatóan tisztáznia, emiatt mondott le dr. Gergye Tamás.
Hogyan erősebb az OBT?
Az OBT a bírák maguk által megválasztott, a bíróságok igazgatásában – az előző OBT és az EU fellépése nyomán – komoly jogosítványokat szerző testülete. Az új elnök dr. Szabó Péter, a Győri Ítélőtábla bírája lett. Korábban félévente rotálták az elnökséget, a tavaly nyáron az EU nyomására elfogadott igazságügyi reformcsomag nyomán a mostani elnöknek erősebb megbízatása van, mert három évre szól.
Az előző OBT elnökhelyettese, Csontos Katalin lesz az Országos Bírói Hivatal osztályvezetője. Ő eddig a Salgótarjáni Járásbíróság bírója volt. Az OBT több tagja korábban is pályázott hazai és nemzetközi állásokra, így lett például az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyettese 2022-től Vadász Viktor, aki emiatt le is mondott OBT-tagságáról.
Az OBT egyik fontos feladata az OBH bírói igazgatási tevékenységének ellenőrzése, de nem az a klasszikus szabályozó szervezet, ahol a nemzetközi gyakorlat szerint törekedni kell a forgóajtó-effektus (amikor a szabályozó munkatársa elmegy egy korábbi piaci szabályozotthoz dolgozni) kiküszöbölésére. Ellenőrző jogosítványaikért folytatott hatéves küzdelmüket az OBT-tagok erős kormányzati és testületen belüli ellenszélben, ellenszolgáltatás és munkaidő-kedvezmény nélkül végezték.
Törésvonalak az előző OBT-ben is voltak, de – a hivatalból tag, a politika által megválasztott Kúria-elnök, Varga Zs. András kivételével – nem az igazságszolgáltatás függetlenségét kikezdő kormányzati törekvésekkel lojálisabb bírósági vezetők és az azt kifogásolók között.
A mostani, Gergye Tamás lemondásához vezető hatásköri vita sem ekörül zajlott, de annak nagy jelentősége lehet, hogy a kormányzat egy elnökkel vagy egy 15 tagú testület felhatalmazó döntésével bíró elnökkel áll-e szemben, ha újból nekifutna a bíróságok domesztikálásának.
Ennek vannak jelei a kormány márciusban beterjesztett igazságügyisalátatörvény-csomagjában. Rákérdeztünk a dr. Szabó Péterrel március 20-án készített interjúnkban is e jelekre. A javaslat szerint az OBT elnöke és elnökhelyettese a parlamenti képviselőkhöz hasonlóan budapesti lakhatási támogatásra (lakásbérleti és rezsitámogatásra), valamint a bíráskodás alóli akár teljes körű mentesítésre is jogosult lesz. Több forrásunk szerint várható az is, hogy az OBT-tagok pótlékot fognak kapni a munkájukért a bírósági fizetések rendezésekor.
Nagyinterjúnkat Szabó Péterrel itt olvashatják: „Lehetséges olyan helyzet, amikor a konfliktust nem lehet elkerülni”
Ezek indokolható juttatások, kérdés mindössze amiatt merülhet fel, hogy a jogalkotó ezeket az előző, „szabadságharcos” OBT-nek nem adta meg, holott már része lehetett volna az OBT jogosítványait kiterjesztő, tavaly nyáron elfogadott törvénynek is.
Szabó Péternél rákérdeztünk a javaslat azon részére is, amely kötelezné az OBH elnökét a miniszter rendelkezésére bocsátani a miniszter által igényelt tárgykörben hozott jogerős vagy véglegessé váló bírósági határozatokat, még azokat is, amelyeket egy magasabb szintű bírósági döntés felülbírált.
A miniszter, Tuzson Bence szerint a minisztérium feladata, hogy „a jogalkotói szándék a legjobban érvényesüljön az ítélkezésben is” – mondta az OBT alakuló ülésén. Csakhogy ha az igazságügy-miniszter bekéri már az alsóbb szintű bíróságok döntéseit is, akkor a kormány rögtön tud törvényalkotással reagálni, ha úgy látja, hogy egy-egy bíró nem az ő politikai szándékának megfelelően értelmezi a jogszabályt.
Vagyis a kormányzati kiemelt figyelem miatt lehet indokolt, hogy az OBT elnöke megfelelő testületi mandátummal rendelkezve járjon el a különböző – akár operatív, akár nem – megkeresések esetén.
Visszatérve dr. Gergye Tamás lemondásához: utódja a törvényszéki szinten (ahonnan Gergye az OBT-mandátumát kapta) legtöbb szavazatot kapó póttag lehet, aki dr. Kardos Dóra, az Egri Törvényszék bírája.
