Fokozott beavatkozás és információmanipuláció várható a 2024-es európai parlamenti választások előtt, aminek leküzdéséhez megfelelő finanszírozás kell az EU és a tagállamok részéről, de arra is szükség van, hogy a tagállamok kizárják a magas kockázatú országok gyártóitól származó berendezések és szoftverek használatát – többek között ez áll abban az európai parlamenti jelentésben, amely Magyarországot is kockázati tényezőként, az orosz befolyás felvonulási terepeként azonosítja.
Három éve döntött úgy az Európai Parlament, hogy egyéves mandátummal, tehát ideiglenesen felállít egy különbizottságot. A testület nevét nem könnyű megjegyezni: Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság, angol rövidítéssel: INGE. Azóta már a második egy évének végét tölti a bizottság, tevékenységére folyamatosan szükség van, az európai és világpolitikai fejlemények pedig bőséggel adnak okot az újabb megbízatásokra.
A napokban fogadták el a második évüket lezáró jelentést, amelyben központi szerepet kapott az, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokra milyen befolyásolási törekvések várhatók, és hogyan tudna mindezek ellen az EU védekezni. A jelentés előadója, a lett néppárti politikus, Sandra Kalniete így összegzett a szavazás után: „A demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozás növekvő fenyegetést jelent az EU-tagállamok és az EU biztonságára nézve, különösen a gyors technológiai fejlődés és az Oroszország által Ukrajnában zajló háború miatt.” Hozzátette, hogy „jelentős és tartós beruházásokat kell végrehajtani demokratikus ellenálló képességünk fejlesztése érdekében, olyan partnereink tapasztalataira támaszkodva, mint Ukrajna és Tajvan”.
A Twittertől a TikTokig
A jelentés hosszasan sorolja, milyen fejlemények alapozzák meg a fokozott aggodalmat, kezdve például a 2020-as amerikai elnökválasztás tapasztalataitól, ahol levelezőrendszereket feltörve, az ott megszerzett információkat használták kampánycélokra. Ugyancsak problémának tartják, hogy továbbra sem világos, hogy a Twitter hogyan fog fejlődni a közeljövőben az új felső vezetés aggályos nyilatkozatai és döntései miatt. Megállapítja a testület, hogy a 2024-es európai választások előestéjén fokozott beavatkozás és információmanipulációs tevékenység várható, mivel az európai választások alapvetők az Európai Unió demokratikus folyamatainak működése szempontjából. „Ezért az EU-nak összehangolt stratégiára van szüksége a külföldi beavatkozások és információmanipuláció (FIMI) ellen, beleértve az ellene való küzdelemre vonatkozó meglévő rendelkezések jobb érvényesítését célzó intézkedéseket” – áll a képviselők szerdán elfogadott jelentésében. Hozzáteszik, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani a dezinformáció leküzdésére és a demokratikus folyamatok fenntartására irányuló kapacitásépítési tevékenységekhez.
Arra is figyelmeztetnek, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja egyértelműen még nyilvánvalóbbá tette a kapcsolatot a manipulációs kísérletek és az EU-t és annak közvetlen szomszédságát, a nyugat-balkáni és a keleti partnerség országait, valamint a globális biztonságot és stabilitást érő fenyegetések között. Azt is aggasztónak tartják a politikusok, hogy az EU a kritikus infrastruktúrákban és az ellátási láncokban a külföldi szereplőktől és a külföldi technológiától függ, ezért az EP-képviselők felszólítják a tanácsot és a bizottságot, hogy zárják ki a magas kockázatú országok, különösen Kína és Oroszország gyártóitól származó berendezések és szoftverek használatát. Meg is nevezik, hogy melyek tartoznak ide mindenképpen: a TikTok, a ByteDance, a Huawei, a ZTE, a Kaspersky, a NtechLab vagy a Nuctech.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna terve az orosz dezinformáció ellen; és miért akadtak el a Belarusz elleni szankciók
Veszélyes jelek
A jelentés hosszasan sorolja azt is, hogy a választásokat hogyan befolyásolhatják. Idetartoznak például a szavazólapokkal való csalárd műveletek, a szavazóhelyiségekbe való belépés blokkolása vagy a szavazásra való fizikai kényszer. Számítani lehet a jelöltekről szóló torz információk terjesztésére, a választási időpontok megváltoztatásával kapcsolatos manipulációkra és dezinformációs kampányokra többek között a közösségi médiában. Úgy látja a különbizottság, hogy a tekintélyelvű rezsimek hatékonyabbá váltak az alapvető szabadságjogokat támogató normák és intézmények kijátszásában vagy megkerülésében, és segítséget nyújtanak másoknak, akik ugyanezt kívánják tenni. Ezek a rezsimek ráadásul a megosztottságot táplálták és kihasználták harmadik országokban és az EU-n belüli képviselőiken keresztül, akik megkísérelték eltorzítani a nemzeti politikát a gyűlölet, az erőszak és a féktelen hatalom előmozdítása érdekében.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy „a választási folyamatokba való külföldi beavatkozások gyakran nem kizárólag konkrét választási eredmények befolyásolására irányulnak, hanem a polgárok demokratikus intézményeik legitimitásába, valamint demokratikus folyamataiba vetett hosszú távú bizalmának aláásására és lerombolására”.
Ehhez kapcsolódóan: Dezinformációs háború: Kína és Oroszország nagyon együttműködik a propagandában
Magyarország és társai
A félretájékoztatás és külföldi befolyásszerzés terén Magyarország különösen rosszul szerepel. Azonban nem a dollárbaloldalról és a dollármédiáról szólnak az aggodalmak, hanem arról, hogy Magyarország különösen sérülékeny, és ki van téve az orosz hírszerzési tevékenységnek.
A bizottság aggodalmát fejezi ki a Magyarország és Oroszország közötti szoros kapcsolatok miatt, amelyekben Oroszország az energiaágazaton keresztül gyakorol befolyást, párhuzamosan azzal, hogy Magyarország nem tett jelentős lépéseket az Oroszországtól való energiafüggőségének csökkentése érdekében, miközben a korábban hasonló függőségben lévő országok tulajdonképpen megszüntették az orosz energiára történő támaszkodást.
Megjelenik a jelentésben – nem először – a korrozív tőke kifejezés (más néven ártalmas tőke; ez a jelenség olyan befektetéseket, tőkekihelyezéseket, hiteleket fed, amelyek természetüknél fogva ártalmasak a fogadó ország demokratikus berendezkedésére nézve – a szerk.), amelyre példaként a paksi atomerőművet említik. Ugyancsak Magyarország orosz függőségére utalnak azzal a megállapítással, hogy míg Európa többi részén csökken az orosz nagykövetség alkalmazottainak száma, Budapesten folyamatosan növekszik, ami azt bizonyítja, hogy Magyarország érzékeny az orosz hírszerzési tevékenységek szempontjából.
A különbizottság még egy téren aggódik a magyarországi helyzet miatt. Tényfeltáró munkájuk eredményeként megállapították, hogy az LMBTQ-közösség továbbra is a külföldi beavatkozások és dezinformációs kampányok célpontja. Ezért aggodalmukat fejezik ki e közösség helyzete miatt több tagállamban, így Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban, illetve azért, mert főként ezekben az országokban az állami tulajdonú média és szélsőjobboldali szervezetek előszeretettel terjesztenek dezinformációt.
Végül a képviselők bírálják „a Gazprom napirendjét előmozdító uniós politikai elitet” is.
